A nagyvállalatok rövidtávú gazdasági várakozásai kiegyensúlyozott működési feltételeket jeleznek. A konjunktúra mutató értéke kilenc hónapra visszatekintve 50-55 százalék között ingadozott, a 2002 második félévét jellemző csökkenő tendencia egyelőre stabilizálódni látszik. A magyarországi nagyvállalati kör a működési feltételek és az értékesítési lehetőségek szerény mértékű javulásával számol 2003-ban. Az év utolsó harmadában komoly az esélye annak, hogy a növekedés dinamizálásában tavaly érzékelhető szerepet játszó belföldi fogyasztás és kommunális beruházások helyét a termelés és az exportértékesítés élénkülése veszi át.
Külső forrásokat remél a KKV-szektor
2003. márciusában az ECOSTAT felmérése szerint a kis- és középvállalati konjunktúra-index értéke 44,3%, a negyedév során érdemben nem változott. A kis- és középvállalati szektor bizalmi trendje a múlt évi erőteljes változások után 2003 első hónapjaiban stabilizálódott. A bizalmi mutatók szinten maradásából az is következik, hogy a többségében hazai tulajdonú vállalkozások az év második és harmadik negyedévében kiegyensúlyozott gazdasági feltételek mellett remélik folytatni működésüket. A hazai gazdaságban fontos szerepet betöltő KKV szektor az ország 2003. évi növekedési esélyeiben javulást érzékel. Bár a makrogazdaság elmúlt évi teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, az eredmények mögött az államháztartás és a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya áll. Az egyensúlytalanság elfogadható mértékre csökkentése a kormány ez évi költségvetési politikájának sarokpontja. A takarékossági szempontok előtérbe kerülése a belföldi piac és a vállalati támogatási rendszer jelentősebb bővülését nem teszi lehetővé. A KKV szektor versenyképességének javításában a belső források mérsékelt szerepet játszhatnak. Az ország EU csatlakozása küszöbén a vállalatok felzárkózási esélyeinek növelésében egyre nagyobb igény jelentkezik a külső fejlesztési források iránt.
A lakosság szerint a gazdaság helyzet romlott
2003 I. negyedévében a lakossági index 3,1 százalékponttal csökkent az előző negyedévihez képest, értéke 41,7 százalék. A munkanélküliség várható alakulásával kapcsolatos várakozás 8 százalékponttal romlott, az ország jövő évi fejlődésére és az inflációra vonatkozó várakozások pedig 2-2 százalékponttal csökkentek. A lakosság saját anyagi helyzetének megítélése romlott a legkevésbé (0,75 százalékponttal) a részmutatók közül, ami a magas reálbérnövekedés kedvező hatásának a következménye. A reálbérnövekedés a társadalom egyes csoportjai számára jelentett érzékelhető javulást. A lakosság véleménye szerint az ország gazdasági helyzete kis mértékben romlott az egy évvel korábbi állapothoz képest. A jövő megítélésében valamivel optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A kérdezettek 41 százaléka optimista, és 26 százaléka pesszimista e téren. A lakosság 38 százaléka kis mértékű javulásra számít a következő évben, további 3 százalékuk úgy véli, egy év múlva sokkal jobb helyzetben lesz az ország, mint jelenleg.
