Belföld

Európának tetszik a bővítés – Amerika kevésbé

admin
admin

2003. 03. 06. 15:36

Brüsszel megszondázta, hogy az EU jelenlegi tagjai hogyan viszonyulnak a körülöttük lévő világhoz. Magyarország töretlenül népszerű, az Egyesült Államok egyre kevésbé.

Az EU bővítését a jelenlegi tagországok állampolgárainak több mint fele, 52 százaléka támogatja. Ez némileg (1-2 százalékkal) magasabb érték, mint amit az Eurobarometer, az Európai Bizottság által megbízott szerv korábbi kutatási eredményei mutatnak. Ha nem érzik is a kontinens és az unió




legégetőbb ügyének, az unió lakói jellemzően növekvő lelkesedéssel támogatják a bővítést, igaz, egyre többen megszűrnék a jelöltek listáját.

Tájékozott és tájékozatlan támogatók

A bővítés körül általánosnak mondható növekvő lelkesedés az uniós tagországok közül csak Spanyolországra nem igaz. A többség ugyan ott is inkább a bővítés mellett van, ám ez az egyetlen tagország, ahol csökkent az újak iránti lelkesedés. Az ibériai félszigeten többségében a nők vélekednek úgy, hogy a bővítés az ottani munkanélküliség növekedésével jár, foglalkozási csoport szerint vizsgálva pedig a paraszti lakosság és a tankerkatasztrófák miatt szenvedő halászok aggódnak az újak miatt. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a támogató többség nagyobb része úgy voksol a bővítésre, hogy nem érzi magát tájékozottnak a kérdésben.

A szervezet tavaly őszi felmérése szerint a spanyolokkal ellentétben az osztrákok saját bevallásuk szerint igen jól tájékozottak a bővítés ügyében. Ez az utóbbi két év kampánymunkájának lehet az eredménye. Míg 2001 tavaszán a sógoroknak csupán egyharmada mondta magáról, hogy megfelelő információkat kapott a jövendő tagokról, addig 2002 őszére már minden második osztrák így érzett. Ez a tendencia érthető módon szinte kivétel nélkül minden tagország lakosaira igaz.

Akartok minket? Mennyire? 

Míg az osztrákok és a németek szemében Magyarország már régóta az első számú kedvenc (Ausztria esetében a nem a csatlakozó országok közé sorolt, ám a felmérésben ugyancsak szereplő Izland elé kerültünk), a csatlakozáspárti dánok esetében nem vagyunk első számú favoritok. Ők inkább a balti államokat és a lengyeleket ölelnék keblükre a közös unióban, utána következünk mi, érdekes módon náluk Ciprus az egyik legkevésbé kedvelt csatlakozó. A belgák 44 százaléka támogatja felvételünket, nálunk csak Ciprusnak és Máltának jobb a híre a jelöltek közül. A brüsszeli lakosság egyébként kimondottan csatlakozáspárti, míg a vallon lakosság és az idős munkanélküliek ellenzik az újak felvételét. A finnek nálunk szívesebben csak az észteket látnák az EU-ban, a franciák a lengyeleket és Máltát, valamint ugyancsak dobogós helyezést értünk el a görögöknél. Az olaszok esetében éppen, hogy lecsúsztunk a dobogóról, a három favorit Csehország, Lengyelország és Málta. Meglepetésre Luxemburgban a második legkedvesebb tagjelölt vagyunk Málta után, a hollandoknál a szigetország után holtversenyben a csehekkel a második helyen szerepel Magyarország neve a felmérés eredményeit közlő honlapon. Portugália lakossága megosztott első hellyel jutalmazta Magyarországot és Lengyelországot a csatlakozók közül, Svédország esetében pedig szoros mezőnyben ugyan, de a csupán az ötödik helyre voltunk jók.

Örülnek, csak oda ne menjünk



A tizenötök leginkább bővítéspárti tagja továbbra is Görögország, a második leglelkesebb pedig Dánia. A soros elnöki tisztség országában, Görögországban a lakosok 76 százaléka szimpatizál az újakkal (Dániában a megkérdezettek 71 százaléka). A skandináv ország lakosságának háromnegyede ugyanakkor a görögöket is megelőzve az unió elsődleges fontosságú feladataként jelölte meg a bővítést. Ha már a fontosságát említettük, tegyük hozzá: a portugálok érzik át a legkevésbé a bővítés történelmi jelentőségét, de lehet, hogy csak túl messze vannak Kelet-Európától: 48 százalékuk véli úgy, hogy a tíz tagország felvétele az unió elsődleges feladatai közé tartozik.

A növekvő lelkesedés és az általános csatlakozáspártiság azonban nem jelenti azt, hogy például az adott ország felhőtlenül örülne minden egyes újonnan csatlakozónak: a görögök 51 százaléka szívesen megszűrné az újak listáját (igaz nem mindenki Törökországot és Albániát szórná ki első körben, a görögök 76 százaléka igen), és a szelektált felvételt például a dánok is támogatnák. Általánosságban megállapítható, hogy a tagországok lakosai egyre inkább a “big bang” ellen vannak, és szívesen válogatnának az újak közül kedvükre.

A görögök igen nagy arányban – minden második megkérdezett – egyértelműen az állásukat féltik a volt keleti blokk országainak lakosaitól, uniós átlagban 44 százalékuk tart a keleti munkaerő-áradattól. Ugyancsak komoly félelem mutatkozik a jelenlegi uniós támogatások beszűkölése miatt, ez már általánosságban is elmondható a tizenötökről. A megkérdezettek háromnegyede szerint a bővítés legnagyobb előnye az európai stabilitás növekedése, 66 százalékuk úgy véli, hogy a Varsói Szerződés egykori tagjaival növelt unió a szervezet világpolitikai jelentőségét, a stabilitást is növeli, valamint kulturális sokszínűséget hoz.

Ki nyer, ki veszít

Arról megoszlanak a véleménynek, hogy mely társadalmi csoportok lesznek a bővítés nyertesei, illetve vesztesei. A görögök és a többi déli ország lakossága szerint a halászat és a mezőgazdaság a vesztesek közé tartozik majd, és jelentős részük úgy érzi, hogy a kis- és középvállalkozások is a rövidebbet húzzák. Az európai tagok átlagában igen sokan osztják azt a véleményt, miszerint a bővítés legnagyobb nyertesei a nagyvállalatok és a fiatalabb korosztályok (44 százalék) lesznek.

Mint korábban említettük, az uniós lakosok jelentős hányada nem tartja magát felkészültnek a keleti bővítéssel kapcsolatos kérdésekben, azt azonban így is tudják, hogy a 10, majd többi új taggal jóval lomhábbá válik az európai flotta. A megkérdezettek kétharmada ezt komoly hátránynak tartja, 58 százalékuk azonban már a megoldást is tudni véli: a bővítés sikeréhez mielőbb intézményi reformokra van szükség.

Mi népszerűek vagyunk, Amerika nem

Félelmek ide vagy oda, a magyaroknak nincs sok okuk az aggodalomra, már ami az unión belüli népszerűséget illeti. A tagjelöltek közül az eurószkeptikus Málta mögötti helyen továbbra is az uniós csatlakozás támogatottságát tekintve eufórikusnak nevezhető Magyarország áll. A megkérdezettek többsége, 52 százaléka 30 ellenében támogatja csatlakozásunkat. Kissé lemaradva követ minket Lengyelország, a legkevésbé szívesen látott vendég pedig Törökország és Románia.

 

Nagyításhoz kattintson az ábrára!


Az Eurobarometer arról is megkérdezte a jelenlegi unió polgárait, hogy mit gondolnak Amerikáról. Az eredmény a német választások előjátéka óta egyre feszültebb viszony tükrében nem meglepő. Az európaiak egyre nagyobb arányban tesznek tanúbizonyságot Amerika-ellenességükről. A megkérdezettek 54 százaléka ugyan úgy érzi, hogy az Egyesült Államok pozitív szerepet játszik a terrorizmus elleni harcban, a világbéke biztosításában betöltött szerepe azonban a többség szerint egyértelműen negatív. 57 százalékuk úgy érzi, hogy az USA inkább szennyezi, mint védi a környezetet, a lakosság közel fele szerint pedig Amerika akadályozza a szegénység elleni harcot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.