Belföld

Élet az állatfarmon – uralkodik a demokrácia

A csapatban mozgó állatfajokon belül inkább demokratikus, mint despotikus a döntéshozatal. Bár nem számolgatnak szavazócédulákat, mégis a többség akarata érvényesül.

Amikor a szarvasok talpra állnak, vagy a méhek táncolni kezdenek, nem csupán elgémberedett lábukat nyújtogatják, vagy a friss nektár irányát
Élet az állatfarmon – uralkodik a demokrácia 1


jelzik. Akármilyen bizarul is hangzik, demokratikus döntéshozatal történik ilyenkor: a szarvasok arról határoznak, hogy elinduljanak-e a zöld legelők, a méhek pedig arról, továbbszálljanak-e a nektárban gazdagabb virágok felé – állítják a brit University of Sussex kutatói a legújabb Nature-ben megjelent tanulmányukban.

A tudósok szerint a folyamat nem tudatos: a szarvasok nem számolgatnak szavazócédulákat, hogy menjenek vagy ne, és a méhek sem összesítik az egyes egyedek akaratát. Ám sem a szarvasok, sem a méhek, sem a bölények, sem a cerkófmajmok között nincs olyan vezető egyéniség sem, aki meghatározná a többiek mozgását. Így, ha a demokráciát úgy értelmezzük, hogy olyan társadalmi berendezkedés, amelyben a többség akarata érvényesül, nem pedig vezetőé, akkor az állatvilág e fajainál demokrácia uralkodik.

Mint a birkák – igazodnak a többséghez

Dr. Tim Roper és dr. Larissa Conradt kétlépcsős kutatása során először azt vizsgálta, hogy az egyes fajok döntéshozatalát erősebb akaratú individuumok határozzák meg vagy a csoport egésze. A felnőtt szarvasoknál például azt tapasztalták, ha a csoport legalább 60 százaléka


Élet az állatfarmon – uralkodik a demokrácia 2


feláll, akkor a többiek is talpra állnak – azaz tulajdonképpen a lábukkal szavaztak. Az afrikai bölényeknél ugyanezt a döntést a tekintet iránya határozza meg: amilyen irányba a többség bámul, arra indulnak legelni. A hattyúknál ugyanez a fejmozgással dől el: ha nagyszámú madár végzi ugyanazt a fejmozgást, akkor a csoport továbbszáll.

Egyelőre ismeretlen módon, valószínűleg nem tudatosan, a vizsgált állafajok mennyiséget érzékelnek, és ha a faj kellően sok egyede teszi ugyanazt, akkor a kisebbség is engedelmeskedik a késztetésnek. „Bár valószínűleg nem tudatosan, ám a többség akarata mégiscsak érvényesül, így beszélhetünk demokráciáról” – vélik a kutatásvezetők.

A házimacskák az anarchiát preferálják


Élet az állatfarmon – uralkodik a demokrácia 3

A brit tudósok matematikai modelleket, költség-haszon számítást is bevetettek az elemzésben. Feltételezték: ahogy az embereknél az idő pénz, ugyanúgy az állatoknál is az idő, a várakozás vagy a siettetés, az élelem vagy valamely, a túléléshez nélkülözhetetlen dolog elvesztése, illetve nélkülözése költségként jelentkezik. Az absztrakt modellek arra a következtetésre jutottak, hogy nagyobb a túlélés esélye, ha a többség akarata érvényesül.

Persze a kutatás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyes állatfajokon belül vannak olyan kiemelkedően okos és érzékeny “despotikus egyedek”, amelyek képesek lennének a faj hasznát maximalizálni. A kutatás csupán a csoportos döntést hozó fajok egy részét vizsgálta. Vannak azonban olyan állatfajok is, amelyek semmiféle szavazásban, közösségi aktivitásban nem hisznek, és inkább az anarchiának hódolnak – ilyenek a házicicák.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.