Belföld

Kiből lesz milliomos? – a meggazdagodás trükkje

Mit tudnak a milliomosok, amit a többi ember nem? A pénzügyi pszichológusok szerint: telve vannak optimizmussal, magabiztosság jellemzi őket, és könnyen teremtenek kapcsolatot.

Nincs holtbiztos módszer arra, hogyan legyünk milliomosok. Figyelembe kell viszont venni, hogy a személyes tulajdonságok igenis Kiből lesz milliomos? – a meggazdagodás trükkje 1befolyásolják, hogyan kezeljük pénzünket – állítja Kathleen Gurney, a pénzügyi pszichológia doktora. – Az emberek személyes jellemzőit vizsgáltuk. Ekkor figyeltük meg, hogy vannak embertípusok, amelyek rendszeresen jobbnak bizonyultak társaiknál a pénzszerzésben. Bár nem végzetszerűen, de vannak emberek, akik pénz nélkül is milliomosnak születnek.

A milliomos mentalitás

• A pohár félig tele van

A pénzügyi sikerekhez hangsúlyozottan szükséges a pozitív látásmód. A milliomos a nehézségek és az akadályok helyett mindig a lehetőségeket látja. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a biztos bukásnak tűnő helyzetekből kilépjen, és a remek kilátások felé induljon tovább. A teljes üzletvitelére átragad a pozitív tempó, és kritikátlan magával szemben, ha hibázik – vázolja a milliomos egyik jellemző vonását James Gottfrucht pszichológus.

• Megragadni a lehetőségeket

Minden lehetőséget – akár a hibásat is – megragad a milliomos típus. Az ilyen ember folyamatosan cselekszik – állítja Brian Koslow, egy amerikai pénzügyi bestseller szerzője. A milliomos típus bármikor kész felfedezni, feltárni lehetőségeit. A legtöbb ember ezzel szemben lebénul, ha cselekednie kell. Míg a milliomos kényelmetlenül érzi magát, ha nincs állandó döntési helyzetben, folyamatos keresésben, addig az emberek jelentős hányada a szituációkban a rosszat érzékeli, és azt veszi észre, ami nem működik.

• Stratégiai tervvel készülni a jövőre

A milliomos sem ismeri jövője minden részletét, de néhány lépésével jó előre tisztában van. Olybá tűnik, mintha programozná saját élete folyását – állapítja meg Gottfrucht. Nézzünk egy példát! Kutatók vizsgálták a Yale 1953-as évfolyamát, és azt tapasztalták, hogy a hallgatók 3 százaléka már az egyetem megkezdése előtt leírta pénzügyi céljait. 20 év után újra találkoztak az évfolyammal, és ugyanez a 3 százalék nagyobb nettó vagyont irányított, mint a többi 97.

• Tudni, hogy jogunk van a sok pénzhez

Aki negatívan viszonyul a pénzhez, vagy úgy érzi, nincs joga hozzá, az szegényként gondolkodik – húzza meg a határoló vonalat Gottfrucht. Ilyen hozzáállással más gazdagsággal kecsegtető emberi tulajdonságok is könnyen együtt veszhetnek. A milliomosok, akik egyedül törtek fel a csúcsra, méltónak érzik magukat a megszerzett vagyonra, és jogosnak tartják, hogy ők használják fel a pénzt.

• Ismerni a siker csúcsait és hullámvölgyeit egyaránt

A Milliomos a szomszédom című sikerkönyv szerint a tipikus amerikai pénzmágnás kényes befektető, éves jövedelmének csak 15-20 százalékát invesztálja. Ugyanakkor a “pénzcsinálók” befektetéseikben sokkal agresszívebben viselkednek, mint a “pénzt öröklő” vagyonosok – véli Frank Gleberman, a Century Benefits Group pénzügyi tervezője. A nagy pénzcsinálók igénytelen és takarékos emberek. Minden dollárjukat maguk takarították meg, maguk gondozták, és figyelték, hogyan gyarapodik – magyarázza Gleberman. Az öröklött vagyon sokszor arra készteti az embereket, hogy üljenek a pénzükön. Aki maga szerzi vagyonát, az bizakodóbb befektetőnek bizonyul, és hajlandó vállalni a kockázatot a megfelelő profit érdekében.

• Megtalálni a módját, hogy kedvenc tevékenységünkkel szerezzük a pénzt

A milliomos mentalitás egyetlen konkrét szakmához sem kötődik. Kinek-kinek a saját tehetsége, rátermettsége és szenvedélye szabja meg a tevékenységet, amivel a legtöbb haszonra tehet szert. Tegyük fel, hogy ön tanár, aki szereti a munkáját. Milliomos beállítottságával nemcsak a szakmája, hanem a pénzszerzés iránt is elkötelezett. Esetleg nyelvtanárkét kiadhat több oktató kazettát, és ebből szerezhet óriási vagyont. A saját szenvedélyeddel keresheted a legkönnyebben a legtöbb pénzt – állítja Koslow, – de le kell tenned a garast a milliók megszerzése mellett.

• Valódi támogatókat szerezni

A milliomosok, a többséggel ellentétben, olyan partnerekkel veszik körül magukat, akik hisznek bennük, és támogatják ötleteiket. Nagyon szomorú, de az átlagos ember környezetében a legközelebb állók között is akad olyan, aki nem hisz képességeiben – mondja Koslow. Nem szükséges elszakítani a rossz köteléket, de a milliomossá válás érdekében tovább kell lépni.

• Tudni, hogy bármikor képes lenne elölről kezdeni

A pénzkeresés csak az élet egyik része. A milliomos ennek mindig tudatában van, és megelégszik azzal a képességgel, hogy bármikor tud újabb vagyont teremteni. Szinte mindegyik pénzmágnás, akivel együtt dolgoztam, elbukott az első üzletén – állítja Gottfrucht -, csak később, a második vagy tán a harmadik alkalommal fogott élete gyümölcsöző vállalkozásába. Egyik pénzügyi személyiség, akit a neves pszichológus a “Pénz Mesterének” tart, soha sem keseregne elvesztett dollárjai miatt, hanem kezdene mindent elölről. Szeretik a munkát, és legtöbb milliomos nem is ábrándozik élete végén visszavonulásról.

Költs kevesebbet, takaríts meg többet!

A jellembeli változás persze sokaknak okozhat gondot, annak ellenére, hogy több pénzről álmodnak. Öt egyszerű “hüvelykujjszabály” segítségével könnyebben boldogulhatunk a hétköznapi anyagiak világában.

• Készítsünk saját költségvetést

Értékeljük át saját költségvetésünket és annak elkészítését. Nem szabad nyűgnek érezni a büdzsé rendben tartását, gondolkodjunk úgy róla, mintha saját céljainkhoz vezető pénzügyi térképet alkotnánk.

Először is mindig tisztában kell lennünk, honnan jön pénz, és pontosan mennyi. Csak azt vegyük figyelembe, amit ténylegesen elkölthetnénk. Számoljunk a gyakorisággal, ahogy jövedelmünkhöz hozzájutunk, és ne felejtsük ki a megszerezhető támogatásokat.

A másik oldalon figyeljük mire megy el a befolyt jövedelem. Soroljuk két csoportba a szükséges és a lehetséges költéseket. A szükséges kiadások csoportjába vegyük fel a lakhatás, a közművek, a közlekedés, az étel, a fizetendő kamatok és biztosítások várható költségeit. Ebben a csoportban vegyük számba a szükséges előtakarékossághoz kellő pénzeket – gondolva itt a magánnyugdíj és az egészségügyi költségek párosára. A lehetséges költések kategóriájába tegyük a vakációra, szórakozásra, illetve a hobbinkra költött pénzeket.

Harmadik lépésben egyeztessük a kiadásokat és az elhatározott célokra költendő pénzeket a befolyó jövedelemmel. Rögtön világossá válik, hogy takarónk meddig enged nyújtózni. Amennyiben a kiadások meghaladnák a bevételeket, a lehetséges költések kategóriájából válasszunk későbbre halasztandó tételeket, és egyeztessük újra a házi-büdzsé tervét.

• Dolgozzon a pénz!

Örök tanács a pénzügyi szakemberek részéről, hogy hagyjuk dolgozni befektetéseinket. A megtakarításokat érdemes növekedésorientált beruházásokra szánni – készpénztartás helyett vásároljunk hosszú távú kötvényeket vagy ingatlanokat. Ugyanilyen aranyszabály, hogy rövid időre se hagyjuk állni pénzüket befektetés nélkül. A tervezett büdzsé lehetőséget kínál, hogy tudjuk, mennyi ideig áll a rendelkezésünkre az elköltetlen pénz. Erre az időszakra válasszunk rövid távú vagy kötetlen idejű befektetési konstrukciókat.

Végül, de nem utolsó sorban, a tervezéssel párhuzamosan őrizzük meg pénzügyi rugalmasságunkat, hiszen a közép- és hosszú távú döntések között folyamatosan tartani kell az egyensúlyt. Készüljünk fel arra, hogy bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor kicsiny költségvetésünket teljesen át kell rendeznünk. Tanácsos megtakarításaink egy hányadánál olyan konstrukciót választani, amit vész esetén azonnal felszabadíthatunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik