Ma tartják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) nyolcadik kormányfői találkozóját Bukarestben. A szervezet 1993-as alapításánál négy tagország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – bábáskodott, azóta pedig Szlovénia, Románia és Bulgária is csatlakozott. Mára a térség több országa jelezte csatlakozási szándékát. Ezek közé tartozik a három balti állam, valamint Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Ukrajna.
Túl sok a vita
A szervezet keretében kölcsönösen nyújtott ipari és agrárkereskedelmi kedvezmények jótékony hatást gyakoroltak a forgalomra. Létrehozói eredetileg a rendszerváltás után csaknem összeomlott térségbeli kereskedelmet akarták fejleszteni.
A CEFTA-tagországokkal folytatott magyar kereskedelem évről évre a teljes külkereskedelemnél jobban bővült. A dolog némi szépséghibája, hogy az utóbbi két esztendőben a magyar forgalom egyenlege romlott a CEFTA tagországaival szemben. Ennek egyik oka az, hogy több tagország is főként a magyar agrárexportot sújtó importnehezítő vámintézkedéseket vezetett be.
Az utóbbi hónapokban a CEFTA-n belül a feszültségek növekedtek. Végül már a szervezet léte is kétségessé vált. Magyarország felvetésére három állam – Magyarország, Csehország és Szlovákia – elhatározta, hogy felgyorsítja a vámok lebontását egymás agrártermékei előtt.
Zuhan az olaj és a benzin ára
A kőolaj jegyzése jócskán gyengült Londonban és New Yorkban, ám így is jóval a napi mélypont felett zárt. A gyengülés kiváltó oka az volt, hogy előző nap az OPEC szilárdan a kartellen kívüli termelők együttműködéséhez kötötte saját túltermelésének csökkentését.
Az északi-tengeri Brent minőség csütörtökön kifutó decemberi határideje 1,15 dolláros veszteséggel 17,60 dolláron zárt a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE). Napi mélypontja 16,80 dollár volt. A következő, januári határidő pedig 1,84 dolláros gyengüléssel 17,33 dollárra süllyedt. A New York-i árutőzsdén (NYMEX) a decemberi amerikai könnyűolaj ára 2,34 dollárral 17,40 dollárra esett, napi mélypontja pedig 17,15 dollár volt.
Napközben az eladási nyomást fokozta, hogy a kuvaiti szakminiszter azt mondta: nem lenne meglepve, ha 10 dollárra süllyedne a nyersolaj a szabadpiacon. A miniszter hozzátette: Kuvait ellenez bármilyen egyoldalú OPEC-kvótacsökkentést. Később a CNBC-nek nyilatkozva kijelentette: a kőolaj ára jövőre valószínűleg nem éri el a 25 dollárt. Ennek az az oka, hogy 2003-ig várhatóan nem élénkül érezhetően a világgazdaság.
Az első eredményekAz OPEC nyomásgyakorlásának van már eredménye: Mexikó bejelentette, hogy január elsejétől napi 100 ezer hordóig terjedő mértékben csökkenti kitermelését. A közép-amerikai ország a január-szeptemberi időszakban naponta átlagosan 1,7 millió hordó olajat exportált.
Az orosz pénzügyminiszter pedig annyit mondott: reméli, sikerül egyezségre jutni az OPEC-kel. Oroszország egyelőre 7 millió hordós napi termelésének csupán 30 ezer hordós csökkentését ajánlotta fel, ezt azonban az olajszervezet elenyészőnek és kiábrándítónak minősítette.
A nem tag országokat zsarolja az OPEC
Elemzők szerint az, hogy a csoport előző bécsi miniszteri értekezlete a napi kvóta elhatározott, 1,5 millió hordós csökkentésének életbe léptetését a nem OPEC-tag termelők termeléscsökkentési hajlandóságától tette függővé, azt jelzi, hogy a kartell a nyolcvanas évek után – amikor a piac elárasztásával igyekezett jobb belátásra bírni a függetleneket – most ismét szembeszáll a kívülálló termelő országokkal.
Az árháborúra utalt Ali Rodrigueznek, az OPEC főtitkárának csütörtöki nyilatkozata. Arra a kérdésre, hogy mit tesz az OPEC, ha a független termelő országok nem csökkentik a kartell által kívánatosnak tartott 500 ezer hordóval napi termelésüket, Rodriguez azt mondta: a szervezet kivárja a “közös álláspont kialakulását” a nem OPEC-termelőkkel. Véleménye szerint a szervezet egyáltalán nem csökkenti termelését, ha Oroszország nem járul hozzá számottevően a kínálat visszafogásához. A szaúdi olajminiszter ugyanakkor tagadta, hogy a termeléscsökkentést a kívülállók hasonló lépéséhez kötő OPEC-stratégia árháborúval érne fel.
