A londoni határidős és opciós tőzsde (London International Financial Futures and Options Exchange, a LIFFE), Európa második legnagyobb derivatívokkal kereskedő börzéje még szeptemberben jelentette be, hogy több megkeresést is kapott neves európai értékpapírpiacoktól, amelyek szívesen felvásárolnák. Ezzel ismét lendületet kapott a korábban igen aktív, ám az utóbbi fél évben lecsendesülő felvásárlási hullám, hiszen a csütörtöki nappal immáron három, nem is akármilyen kérője akad a LIFFE-nak.
A London Stock Exchange (LSE) és az amszterdami, brüsszeli, valamint a párizsi tőzsdék összefogásával létrejött piac, az Euronext után csütörtökön a Deutsche Börse is bejelentette, szívesen megvásárolná az angol határidős tőzsdét. Ez persze még nem formális felvásárlási ajánlat, csak érdeklődését fejezte ki a német fél.
Az európai tőzsdék már régóta törvényszerűnek tartják az egységes európai részvénypiac kialakulását, hiszen a költségek csökkentése, a likviditás és a részvényválaszték növelése csak így lehetséges. Ezeket az igényeket pedig sorra az ügyfeleik (brókerházak, bankok, kibocsátók) fogalmazzák meg. Hosszabb távon ráadásul csak néhány, igen hatékonyan és olcsón működő tőzsde maradhat fenn a piacon, így mindenki a túlélésért küzd. Több-kevesebb sikerrel.
Nagy húzás lett volnaA London Stock Exchange (LSE) és a Deutsche Börse (DB) már 1998-ban bejelentette kettejük szövetségét, ám két éven át igazából semmilyen előrelépés nem történt. Tavaly tavasszal aztán úgy látszott, hogy a nemzeti büszkeségtől túlfűtött részvénypiacok mégiscsak megegyeztek egymással, és létrejön az összeolvadás iX mint International Exchanges néven.
4000 milliárd euró fölötti kapitalizáció, Európa össztőzsdei forgalmának 53 százaléka: ezt jelentette volna az iX, ám az ügylet mégsem valósult meg. A londoniak ugyanis kevesellették az összeolvadás után náluk maradó vagyont.
Elemzők szerint a két legnagyobb európai börze fúziós kísérlete azért gyorsult fel tavaly tavasszal, mert megjelent a konkurencia. A párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzsdék ugyanis összeolvadásukkal létrehozták a 2600 milliárd eurós kapitalizációjú Euronexet. Ezzel az öreg kontinens második legnagyobb piaca jött létre.
A legnagyobb érdeklődés talán a frankfurti és a londoni tőzsde hosszadalmas, ámde a végén mégiscsak sikertelen násztáncát kísérte. A németek know-how-ja, a Neuer Markt mindennapos technológiai részvénykibocsátásai és az angolok tapasztalata, a nemzetközi jelenlét ideális párossá tette volna őket. (Cikkünk a világ tőzsdéinek egyesülési folyamatáról >>)
Új lendület
A hirtelen megugrott keresletet maga a LIFFE is jól kihasználja, felfelé nyomva saját árát. A tőzsde vezetése bejelentette, hogy nem érdekli semmilyen ajánlat, amely részvényenként lagalább 14 fontot, azaz összesen legalább 488 millió fontot nem kínál.
Korábban elemzők úgy spekuláltak, hogy az LSE 343, a sorrendben második kérő Euronext pedig 400 millió fontot áldozna a felvásárlási ügyletre, ám a versengés következtében az árajánlatok folyamatosan felfelé módosultak. A hónap végére kiírt határidőig valószínűleg mindhárom, európai dominanciára törekvő börze megteszi hivatalos, a konkrét árat is tartalmazó ajánlatát.
Egyes tőkepiaci szakértők szerint a német tőzsde azért szállt ringbe, mert nem akar lemaradni a versenyben. A nemzetközi tőzsdevilágban ugyanis komolyan él az a félelem, hogy ha valaki nem növekszik folyamatosan, és nem kezd felvásárlásokba, előbb vagy utóbb ő maga válik célponttá. Jó példa erre az az eset, amikor meghiúsult a londoni és a frankfurti tőzsde fúziós kísérlete, a svéd OM Group meglepő, 1,19 milliárd dolláros ellenséges felvásárlási ajánlattal próbálta megszerezni az LSE-t.
Jean-Francois Theodore-ról, az Euronext vezetőjéről régóta tudni lehet, hogy ki akarja terjeszteni az általa irányított börze hatókörét Londonra is, így érthető az ő ajánlatuk. Ráadásul az Euronextnek éppen a derivatív termékekkel kereskedő részlegét tartják a leggyengébbnek, a felvásárlás igencsak megerősítené ezt az ágazatot.
A tőzsdeösszeolvadások előnyei és hátrányaiElőnyök:
• A mérethatékonyság miatt olcsóbbá válik a kereskedés
• Nagy likviditás, széles részvényválaszték
• Könnyebben felfigyelhetnek a befektetők addig eldugott, csak a nemzeti piacokon forgó részvényekre
Hátrányok:
• A nagy választék miatt egyes papírok eltűnhetnek
•Felmérések szerint a helyi piacokon jobb a befektetések hozama, mivel távoli cégekről nehezen lehet információt szerezni
Kétségek között
Elemzők felhívják a figyelmet: nem biztos, hogy a kényszeredett versengés eredményt is szül. A Financial Times cikke felteszi a kérdést: “a három tőzsdének el kell azon gondolkodnia, hogy az ár, amit fizetniük kell majd a LIFFE-ért – legyen az stratégiai felvásárlás, vagy csak annak megakadályozása, hogy a versenytárs kezébe kerüljön -, nem lesz-e túl magas az ügyletből származó előnyökhöz képest.” A LIFFE árfolyama mindenesetre enyhén emelkedett a csütörtöki hír hatására, jelenleg 12,50 fonton folyik a kereskedés, míg a Deutsche Börse árfolyama 1 százalékkal esett.
Korábban két tengerentúli börze, a Nasdaq és a Chicago Mercantile Exchange is érdeklődött a LIFFE iránt, ám a mostani versenybe valamilyen oknál fogba nem szálltak be. A távolmaradást az amerikai gazdaság lassulásának, a túl magas, a pénzügyi eredményt tekintve bizonytalan költségeknek és a szeptemberi terrortámadásoknak tulajdonítják a szakértők.
A BÉT is beáll a sorba
A nemzetközi egyesülési hullám és a hazai börze gyenge teljesítménye motiválhatta Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégi felvetését is, miszerint a budapesti, a prágai és a varsói tőzsdének egyesülnie kellene. A már hónapokkal ezelőtt is felmerülő javaslatot “magánemberként” támogatja Járai Zsigmond, a BÉT 11 évvel ezelőtti reinkarnálódása körül bábáskodó mostani jegybankelnök is. Kijelentette: “a kis helyi tőzsdék korszaka lassan lejár”.
Simor András, a pesti tőzsde elnöke szerint azonban a budapesti és a prágai értékpapírpiac együttes forgalma ma annál is jóval kisebb, mint amekkorát a BÉT 2000 elején egymaga produkált. Simor szerint – minthogy a magyar részvények iránti érdeklődés Londonban is visszaesett – a börzei forgalom és az árak zuhanásának okai igen összetettek.
Az egyik fő indok, hogy a világgazdaság egészének teljesítménye gyengül, ami nemzetközi szinten érezteti hatását a tőzsdéken – így jóval kevesebb pénz jelenik meg a BÉT-hez hasonló, fejlődő piacokon is. De a magyar papírok népszerűségének lanyhulásában az is szerepet játszik, hogy a kormány prioritási listáján a tőzsde hátrasorolódott, a gazdaságpolitikai döntéseknél a tőkepiaci hatásokat nem mérlegelték. Ez utóbbi problémára pedig a tőzsdék egyesítése végképp nem hoz megoldást. (Részletek a magyar tőzsde helyzetéről >>)
