Az Antenna Hungária Rt. (AH) októberben üzembe helyezi az első magyarországi Digital Video Broadcasting – Terrestrial (DVB-T) adóberendezést, és Budapest területén kísérleti jelleggel elindítja a digitális földfelszíni televíziós műsorszórást – közölte László Géza, a társaság elnök-vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján.
A digitális műsorszórás legfontosabb előnyei az analóggal szemben: az interaktivitás, a mobilitás, a csatornák számának bővülése, illetve a jobb kép- és hangminőség. A digitális televízió képes villódzás nélküli képminőséget és CD minőségű hangot nyújtani, lehetőség nyílik arra, hogy a néző akár villamoson vagy autópályán száguldva élvezze a műsort, és elképzelhető számos interaktív szolgáltatás kialakítása is.
Hol tart a DVB-T Európában?Nyugat-Európában a kilencvenes évek második felében indultak az első kísérleti DVBT-t sugárzások. Elsőként, 1998-ban Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres digitális műsorszórás. Az angol példát követte Svédország, Spanyolország és Finnország is. Kevésbé elterjedt a technológia a “sűrűn bekábelezett” országokban, például Németországban. Elemzők 2003-ra várják a digitális földfelszíni sugárzás tömeges felfutásának kezdetét. Ezzel párhuzamosan az analóg sugárzás viszonylag gyorsan, 10-15 éven belül megszűnik.
Tömeges elterjedésére azonban egyelőre nincs esély, hiszen a potenciális kereslet a magas beszerzési árak miatt jelenleg csekély. A digitális televíziókészülékeket egyelőre borsos, 2500 dollár körüli áron kínálják. Akinek pedig nem telik ilyenre, az 200-300 dollárért vásárolhat átjátszódobozt (set-top-box), amellyel régi, analóg készülékén szintén foghat digitális adásokat. Az AH szerint szélesebb körben 2005 után terjed el a digitális televíziózás Magyarországon.
Az Antenna Hungária néhány éve kezdte meg a szükséges technikai előkészületeket a DVB-T sugárzásra: adóberendezést telepített a Széchenyi-hegyi adóállomáshoz, majd 1999. július 9-én megkezdte az első hazai kísérleti adást. Jelenleg három közszolgálati műsort (m1, m2, Duna TV), illetve mérőjeleket sugároz a főváros egyes részein. Az e hónapban működésbe lépő berendezés segítségével azonban már egész Budapest területén folytathatja kísérleteit az AH.
Variációk televíziózásraAz AH mellett digitális televíziózást nyújt már a UPC Direct is, ám míg az AH földi műsorszórásra koncentrál, a UPC Direct műsorsugárzása az Astra műholdról történik. A rendszer kompatíbilis a DVB (Digital Video Broadcasting) szabvánnyal. Digitális adás kábeltévén Magyarországon egyelőre nincs, ám némi beruházással a jelenlegi kábelrendszereken lehet digitális jeleket továbbítani. Erre azonban valószínűleg még várni kell, hiszen a kábeltévé előnye épp olcsósága és kényelme, hogy nincs szükség antennára, dekóderre, ráadásul annyi készüléket kötünk a kimenetre, amennyit akarunk.
A keresleti korlát ellenére az AH jelentős energiákat fektet a digitális televíziózásba, hiszen a társaságra vonatkozó koncessziós törvényi előírások szerint kötelessége, hogy ha eljön az idő, képes legyenek a digitális műsorszórásra, illetve szétosztásra – mondta el László Géza.
A 84 százalékban állami tulajdonú AH a törvényi szabályozás szerint a földfelszíni műsorszórásban monopol helyzetet élvez, koncessziós joga korlátlan idejű. Idén a társaság 500 millió forintot költ az új technológiára, ebből 350 millió forint az ORTT-től illetve az Informatikai Kormánybiztosságtól származik, 150 millió forint pedig belső forrás.
Az AH mellett szól az az érv is, hogy a társaság jelenlegi infrastruktúrája 90 százalékban hasznosítható a digitális televíziózásban is. Így, ha az új technológiára épülő műsorszórás és -szétosztás a társaság rendszerére épül, csak 10 milliárd forintba kerül, ám egy teljesen új rendszer kiépítése körülbelül 60 milliárd forintos beruházást igényelne – mondta el az elnök-vezérigazgató.
