|
Egy magyar multi? |
|
A Danubius további terjeszkedést tervez olyan közép-európai országokban, ahol van növekedési lehetőség és kisebb a verseny, mint a telítettnek tűnő magyarországi szállodapiacon. Még ebben a hónapban várhatóan lezárja egy horvát, Krk szigeti üdülő megvásárlását, és emellett mérlegeli egy szlovák szálloda megvételét a cseh határnál. Már jelenleg is a Danubiusé a Lecebné Lazne cseh szállodacég, amelynek termálfürdői vannak a német határ közelében. |
|
Terjeszkedik a magyar tőke! Ehhez sem voltunk nagyon hozzászokva, ám egyre több jel utal arra, hogy magyar vállalkozások is képesek külföldi befektetésekre. A magyarországi tőkekiviteli számára fontos lépés a Danubius Rt. szerdai bejelentése, miszerint a cég romániai társaságán, a Salina Invest Rt.-n keresztül 82,17 százalékos tulajdonjogot szerzett a szovátafürdői gyógyüdülő-központban.
A Salina Rt. privatizációs pályázaton nyerte el a Szovátafürdőn található mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát, beleértve a Medve-tó 20 évre szóló használati jogát. Ennek ára mintegy 1,9 millió dollár volt. A menedzsment-szerződés alapján a szállodákat a Danubius üzemelteti. A vevő a szerződésben kötelezettséget vállalt arra is, hogy két éven belül további 5 millió dollár befektetésével tovább emeli az üdülőközpont szolgáltatásainak színvonalát.
Éledezik a magyar tőkekivitel
A magyar tőkekiviteli kedv tavaly jócskán megugrott és az 1999-es 237 millió euró után 603 millió eurót tett ki. Ezzel a teljes külföldön befektetett magyar tőkeállomány már mintegy 1,6 milliárd euróra rúg.
| Gyenge számok |
|
|
A magyarországi működőtőke-kivitel gyakorlatilag csak 1997-ben indult meg, amikor megközelítette a négyszázmillió eurót, 1998-ban pedig meg is haladta. Egy évvel később azonban felére esett és csupán 237 millió eurót tett ki. Az 1999-es visszaesés annál is inkább problémát jelentett, mert a kormány abban az évben kiemelt helyen foglalkozott a magyarországi cégek regionális terjeszkedési lehetőségeivel. |
|
A tavalyi bővülés szinte kizárólag néhány nagyvállalat külföldi terjeszkedésének köszönhető. A múlt évi elsődleges célországai továbbra is a szomszédos államok, bár tavaly Dánia és Németország is jól szerepelt – a gazdasági tárca adatai szerint. A tavalyi emelkedés fő mozgatója a Mol jelentős – mintegy 262 millió dolláros – szlovákiai tőkekihelyezési tranzakciója volt.
Az utóbbinak köszönhetően a magyar tőkeexport célországai között 2000-ben Szlovákia került az élre, az oda érkező csaknem 300 millió euró a teljes magyar tőkekivitel felét jelentette. A második helyre Dánia került 136 millió euróval, míg Csehország 46,7 millió euróval – ebből a Danubius Rt. csehországi bevásárlása 15 millió dollár volt -, Németország pedig 44,7 millió euróval következik. A korábbi évekhez képest új jelenség, hogy a Romániába irányuló magyar tőkeexport tavaly már megközelített a tízmillió eurót.
Meghatározóak az egyszeri nagy tranzakciók
A kivitel továbbra is jelentősen befolyásolja egy-egy nagyobb, egyszeri lépés. A tavalyi dániai nagy értéket uyganis egyetlen tranzakció okozta. A belga Douwe Egberts NV tavaly augusztusban 26,8 milliárd forinttal, 34 milliárdra emelte magyar leányvállalata, a Sara Lee alaptőkéjét és a cégadatok szerint a magyar Sara Lee-vállalat egy dániai befektetési társaság alapításában vett részt. Néhány vállalati tranzakciót leszámítva a magyar tőkeexport hagyományosan főleg szomszédos országokba irányul.
A kormányzat is támogatja
Magyarország, mint tőkeszegény, súlyos szerkezeti problémákkal küzdő ország először törvényszerűen tőkeimportőrként jelent meg a befektetésekért folyó éles versenyben. A magyarországi vállalatok külföldi tőkebefektetéseire már a kilencvenes évek eleje óta találunk példákat. A fizetési mérlegstatisztika pedig 1993 óta regisztrálja hazai cégek határon túli befektetéseinek és tőkekivonásának egyenlegét, a nyújtott tulajdonosi hitelek számbavétele pedig 1996-ban kezdődött. Az új magyar külgazdasági stratégia hamarosan a kormány elé kerül. Kiemelt célként kezeli a magyar tőkekivitel elősegítését, elsősorban a közép-európai régió országaiba. Ennek gyakorlati megvalósítása eddig alacsony hatásfokú volt, ám ki tudja, egy-két év, és Magyarországból akár tőke-nagyhatalom is válhat.
