A szövetséget 1992-ben alapító öt nagy sörgyártó együttesen a hazai sörtermelés több mint 90 százalékát adja. A közösen elért eredményeket támasztja alá, hogy az Európai Sörgyártók Szövetsége (European Brewery Convention, EBC) idén Magyarországon tartja kongresszusát május 13-17. között. Karsai Judit, az MSSZ PR bizottságának elnöke bejelentette, hogy a sörgyártók a nagyközönség szavazatai alapján a közeljövőben választják ki az első hazai Sör Nagykövetet, mellyel a szövetség elsődleges célja a sörkultúra népszerűsítése és a hazai sörfogyasztás élénkítése.
Az MSSZ tagvállalatai külföldi szakmai befektetők többségi tulajdonában vannak. A gyárak tulajdonosai a privatizáció után folyamatos és számottevő beruházásaikkal alapvető szerkezet-átalakítást és modernizációs fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy a gyártott termékek körét és minőségét a nyugat-európai szinthez közelítsék. A tulajdonosok által befektetett több mint 200 millió dollár éves szinten 5-6 milliárd forintos beruházást jelent az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeként a hazai gyártású sörök mind minőségükben, mind külső megjelenésükben jelentős mértékben javultak.
A sörforgalmazásban a különféle kiszerelésű termékek aránya – palackos, hordós és dobozos termékek – összetétele meghatározóan nem módosult az elmúlt évtized végére. Az átalakuló termékkínálat, a választékbővülés szélesebb palettája nem változtatta meg a fogyasztási szokásokat. Változatlanul elsődleges szerepe van a kereskedelmi forgalomba kerülő palackos termékeknek, bár 2000-ben számottevően megnőtt a dobozos termékek forgalma, ami új tendenciát mutat.
A jelentős pozitív irányú kiszerelési és minőségi változások ellenére a sör belföldi értékesítése az évtized végére csökkent, míg az azt megelőző 40 évben a sörfogyasztás és a termelés csaknem folyamatosan nőtt, a sör volt a legnépszerűbb a szomjoltó italok piacán. Az egy főre eső fogyasztás elérte a 106 litert. Az évtized végére a sör részesedése ezen a piacon mintegy 30 százalékkal csökkent, és az egy főre eső fogyasztás 70 liter alá esett. A 2000. évben hatályba lépett jövedéki adó törvénymódosítás és a borkészítés, forgalmazás szabályainak szigorodása az év utolsó negyedében már éreztette pozitív hatását a sörfogyasztás vonatkozásában is. Jól látható, hogy az ipar mindent megtett a kedvezőtlen fogyasztás csökkenés megállítása érdekében. Sajnálatos jellemzője volt az elmúlt évtizednek, hogy a folyamatos fogyasztás csökkenést a sörfogyasztás adójának folyamatos emelése kísérte.
A fejlődésnek és az eredményeknek tulajdonítható, hogy idén Budapesten tartja 28. kongresszusát az Európai Sörgyártók Szövetsége – mondta Sápi Róbert, az EBC előkészítő bizottságának elnöke.