Az elmúlt héten megjelent GDP-adat kapcsán több külföldi és hazai kutatóintézet és elemző közölte legfrissebb prognózisát a gazdasági növekedés további lehetőségeiről. Szembetűnő, hogy a szakértők által felvázolt jövőképek között milyen nagy a különbség. A Nomura például 4 százalék alatti növekedést vár 2001-re, más elemzők viszont kitartanak az 5 százalék feletti bővülés mellett. A nagy szórás bizonytalanságot takar, mértéke meghaladja a fejlett gazdaságokban szokásosat.
A nagy szóródásnak számos oka lehet. A gyors növekedés például már alapesetben is nehezebben becsülhető, mint a lassabb, hiszen a gazdaság a dinamikából fakadóan többnyire instabilabb. Ehhez társul, hogy Magyarország erőteljesen nyitott gazdaság, nehezebb tehát megjósolni, hogy a világgazdasági hatások miként érződnek majd a hazai GDP-adaton. A módszertani eltérések is sokszor válhatnak az eltérések forrásává. Az elemzők ugyanis általában a kereslet, azaz a felhasználás oldaláról közelítik az elkövetkező időszakok gazdasági teljesítményét. Elképzelhető viszont, hogy a fogyasztás, a felhalmozás és a nettó export dinamikája egyaránt elmarad a felhasználási oldal együttes növekedési ütemétől. Itt pedig már fel is vetődik a kérdés, hogy mindezt az oldal egyetlen fennmaradó tétele, a készletfelhalmozás óriási bővülése okozta-e, vagy éppen a nem azonosítható tételek és a tévedések a felelősek. A döntés egyéni mérlegelés kérdése.
Februárban az előző évhez képest az ország valamennyi régiójában csökkent a nyilvántartott munkanélküliek száma – derült ki Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) legfrissebb adataiból. Ezek szerint az elmúlt hónap végén 408,3 ezer állástalan szerepelt a nyilvántartásban, több mint 29 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Nem csökkentek viszont a regionális különbségek.
A legnagyobb ütemben, 15 százalék feletti mértékben a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon csökkent a nyilvántartott munkanélküliek száma, de 10 százalék feletti volt a csökkenés a nyugat-dunántúli térségben is. Az elmúlt négy év tendenciáit alapul véve megállapítható, hogy az utóbbi időszak nyertese Budapest környéke, Pest megye, valamint Nyugat-Dunántúl volt. Eközben alig változott a helyzet Észak-Magyarországon és az Alföld északi felén. Az előbbi régióban például az idén még mindig magasabb volt (17,9 százalék) az OMKMK által számított munkanélküliségi ráta, mint 1999-ben (akkor 17,5 százalékos szinten állt a mutató).
Reszkessetek betörők – adatbankba kerül a bűnözők DNS-mintája. A bűnügyi nyilvántartási törvény ugyanis előírja egy központi DNS-adatbank létrehozását, várhatóan már az idén. Az előzetes kalkulációk szerint 300-350 millió forintos éves költségvetéssel működő módszer szinte százszázalékos sikerrel alkalmazható, ha a bűnöző valamilyen “biológiai” nyomot hagy maga után, és a rendőrségnek sikerül gyanúsítottat előállítania az ügyben. A folyamatosan gyarapodó adatbázis rendszerbe állítását követően várhatóan jelentősen csökken majd a bizonyítékok hiányában vagy az elkövető személyének ismeretlensége miatt eredmény nélkül megszüntetett eljárások száma. Az adatbank emellett különösen eredményes lehet a sorozatban elkövetett bűncselekmények tetteseinek felderítésében, valamint a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben is.
