GKI Gazdaságkutató Rt: Karsai Gábor
Vissza a cikkhezVissza az eredeti cikkhez >>
A GKI szerint az ügyeskedő munkáltatói praktikák (az egészségügyben a pótlékokat biztos be fogják emelni a bérbe) miatt nem várható jelentős költségemelkedés a cégeknél. A zömmel nem kvalifikált fizikai munkát végzőknél – mint például a textilipar – megemelkedhetnek a termék-előállítás valóságos költségei, ám kérdés, hogy a piac mennyire tolerálja majd az ennek nyomán a fogyasztóra áthárított áremelkedést. A textilipart illetően – amely bérmunkára épülve eddig sem volt verseny- és exportképes szektor, – nagy kérdés, hogyan tudja elviselni és a fogyasztókra áthárítani ezt a hatást. A belföldi piacnál ugyanis a keresletnek létezik egy bizonyos korlátja.
Karsai a szolgáltatásoknál, azon belül is a javító típusúaknál vár jelentősebb áremelkedést. Mivelhogy importverseny e téren egyáltalán nincs, másrészt borravalós, számlanélküli szakmákkal van tele, zömében minimálbéren foglalkoztatnak. Mivel itt tényleges béremelés valósul meg, a szolgáltatók természetesen továbbhárítják majd terheiket a fogyasztók felé.
Más területen azonban nem lát nagy veszélyt, mert ez az effektus belesimul egyéb tényezőkbe (pl. az energia-áremelkedésekbe), amelyekre a minimálbér-emelés tulajdonképpen hivatkozási alapot is jelent.
Az élelmiszerek tavalyi, csaknem 13%-os drágulása nem fokozható sokkal tovább, mert annak következményeként az év végi kiskereskedelmi forgalom (mellesleg a nagy áruházláncok javára) jelentősen vissza is esett. A GKI szerint az élelmiszerek éves idei áremelkedése 9% körül várható (a gazdaságkutató éves inflációs prognózisa egyébként 8,5% volt ).
Érdekes okfejtés, hogy a reálkeresetek dinamikusan nőnek (1,5-2%-kal) a megnövekedő bérkiáramlás hatására, tehát valamilyen mértékű áremelkedést ez önmagában elviselhetővé tesz. Az azonban tény, hogy ennek is jelentős korlátai vannak.
