A miniszterelnök türelmetlen, és ez nem jó jel. Vasárnapi tévényilatkozatában kerek-perec kijelentette, hogy alig várja március elsejét, amikortól új jegybankelnök veszi át Surányi György posztját. Addig ugyanis szerinte már nem érdemes belevágni a “nagy munkába”, vagyis a jegybanktörvény apró kiigazításaiba. “Jön majd egy új jegybankelnök, és a vele való együttműködés során szeretném átnézni a jegybankra vonatkozó törvényt” – mondta Orbán Viktor és bizony ezek a szavak azt jelzik, hogy nemcsak türelmetlen a miniszterelnök, hanem tényleg készül is valamire. Márciusig persze csak találgathatjuk, hogy milyen pontokon és mennyiben készül a kormányfő megnyirbálni a Nemzeti Bank jogosítványait, de ahhoz kétség sem férhet, hogy ez lesz a célja. Így 10 évvel a piacgazdasági kiépülése után – a jelek szerint Csehországban éppen úgy, mint a térség más államaiban – a kormányok és miniszterelnökök elérkezettnek látják az időt arra, hogy “belenyúljanak” a rendszerbe. Nem kellene.
Nagyratörően szerette volna átírni a gazdaság és az üzlet alapvető szabályait a dél-koreai Daewoo is, amely árat, költséget és versenyt nem kímélve mindent a növekedésnek rendelt alá. A csőd csak egy régóta túlfeszült luftballon kipukkadása, a szomorú azonban az, hogy a kevesek álmaiért és nagyravágyásáért most százezreknek kell drágán megfizetniük Dél-Koreától Lengyelországig. Csak az ázsiai országban 180-200 ezer ember maradhat munka nélkül, és akkor még nem is beszéltünk a kelet-európai, lengyel és román következményekről. Íme egy újabb példa arra, hogy hosszú távon nem lehet büntetlenül fittyet hányni a szabályoknak és “belenyúlni” a rendszerbe.
II. János Pál a hétvégén szövetségbe hívta a bankokat az uzsorások ellen. Szerinte csak a felelősen működő nagy pénzintézetek képesek megmenteni az uzsorások karmaiba került családokat és vállalkozásokat. “Ha egy bank csupán az öncélú profithajszolással törődik és semmibe veszi a magasztosabb célokat, akkor nem a gazdasági növekedés eszközévé, hanem éppen ellenkezőleg: fékezőerővé válik” – mondta az egyházfő, akinek szavait még akkor is figyelemmel lehet olvasni, ha tudjuk: az üzlet és a szociális gondoskodás alapesetben jobb, ha nem keveredik. Abban viszont talán feltétel nélkül igaza van II. János Pálnak, hogy az uzsorások alternatív kínálata csak a bankrendszer hiányosságait jelzi.
