Váratlan eredmény született a szlovéniai választáson. Orbán Viktor szövetségesének, Janez Jansának a pártja győzelemre számított, ám a kampány finisében egy olyan lejáratási akció ütött vissza az SDS-re, amelynek hátterében egy általuk megbízott izraeli magán-titkosszolgálat állhatott.
Az áramkimaradás, a vízszolgáltatás és a szemétszállítás akadozása már megszokott Kubában, de az újdonság, hogy immár zavargásokra is sor került. Úgy tűnik, hogy az USA kiszemelt valakit, aki átvehetné a politikai irányítást – igaz, ő is ahhoz a Castro családhoz tartozik, amely még ma is őrzi a befolyását a rezsimben.
Szlovákiában is heves politikai hullámokat keltett a Barátság kőolajvezeték leállása. Robert Fico például emiatt az Ukrajna által igénybe vehető vészhelyzeti áramellátás korlátozásáról döntött, mire az egyik ellenzéki párt feljelentette a kormányfőt, egyúttal nyilvánosságra hozott egy tavalyi videót, amelyben Vlagyimir Putyin éppen az ukrán energiaellátás leállításáról beszélt – történetesen Fico jelenlétében.
Orbán Viktor előtt egyetlen politikus tudott tizenöt évig egyhuzamban miniszterelnökként kormányozni Magyarországon. Tisza Kálmán a hatalomra kerülése előtt kifejlesztett lejárató propagandája, valamint az általa kiépített domináns pártrendszer meglepő módon hasonlít a Fidesz hatalmi technikáira. Ugyanakkor látványosak a politikájukban megmutatkozó különbségek is.
Az unió régiós tagállamai közül csak Bulgáriát előzzük meg a nyugdíjak értékét tekintve, ám ott januártól már euróban fizetik az öregségi ellátást. Vajon ők is lehagyhatnak minket? Szakértőket kérdeztünk arról, hogy egyáltalán hatással van-e a közös pénz bevezetése a nyugdíjak értékállóságára.
Milyen gazdasági folyamatok jellemezhetik 2026-ot? – tettük fel a kérdést Pogátsa Zoltánnak és Loncsák Andrásnak. Mindkét szakértő a legnagyobb kockázatok közé sorolta a mesterséges intelligenciát fejlesztő világcégek túlértékeltségét, de aggasztónak tartják az államadósságok magas szintjét is.