Szegő Iván Miklós

Nagy-Britanniában a legtöbben májusra jósolják a botrányról botrányra bukdácsoló munkáspárti miniszterelnök lemondását. Mi vezetett ide?

Orbán Viktor előtt egyetlen politikus tudott tizenöt évig egyhuzamban miniszterelnökként kormányozni Magyarországon. Tisza Kálmán a hatalomra kerülése előtt kifejlesztett lejárató propagandája, valamint az általa kiépített domináns pártrendszer meglepő módon hasonlít a Fidesz hatalmi technikáira. Ugyanakkor látványosak a politikájukban megmutatkozó különbségek is.

Mark Carney a nagy hatású davosi beszédében a nagyhatalmakkal kötendő egyedi alkuk helyett inkább az összefogást javasolta a kisebbeknek. Donald Trump a beszéd nyomán 100 százalékos vámmal fenyegette meg Kanadát. Gyarmati Istvánt kérdeztük a konfliktus hátteréről.

A Dunaferr összeomlása az acéliparban pusztított, a Zalakerámia utolsó üzemeinek bezárásával pedig a modern ipari csempegyártás szűnt meg itthon. 2026 sem kezdődött sokkal jobban.

Az unió régiós tagállamai közül csak Bulgáriát előzzük meg a nyugdíjak értékét tekintve, ám ott januártól már euróban fizetik az öregségi ellátást. Vajon ők is lehagyhatnak minket? Szakértőket kérdeztünk arról, hogy egyáltalán hatással van-e a közös pénz bevezetése a nyugdíjak értékállóságára.

A címben feltett kérdést az teszi aktuálissá, hogy szomszédunk számos területen épp az elmúlt 15 évben zárkózott fel Magyarország mellé-mögé. Sőt, egyes mutatókban már meg is előznek minket.

A venezuelai események nyomán ismét kiéleződött az amerikai-kubai feszültség. Bár a szigetet a kommunisták vaskézzel tartják kézben, a gazdaság összeomlóban van, ráadásul az elmúlt öt évben Ukrajna után Kuba vesztette el a legtöbb lakosát a világon.

Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter, akit hazájában sikkasztással vádolnak.

A lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint az USA caracasi akciója egy Oroszországnak, Európának és Kínának szóló üzenet volt: másoknak semmi keresnivalójuk nincs a térségben. De mi várhat Kolumbiára és Kubára?

Jogi értelemben ugyanolyan agresszió történt Venezuelában, mint amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Milyen gazdasági folyamatok jellemezhetik 2026-ot? – tettük fel a kérdést Pogátsa Zoltánnak és Loncsák Andrásnak. Mindkét szakértő a legnagyobb kockázatok közé sorolta a mesterséges intelligenciát fejlesztő világcégek túlértékeltségét, de aggasztónak tartják az államadósságok magas szintjét is.

Sokkoló vagy éppen nevetséges esetek sora 2025-ben is azt mutatta, hogy Kelet-Közép-Európa és a Balkán továbbra is a korlátlan lehetetlenségek földje.

A Btk. módosítása miatt tiltakozás kezdődött Szlovákiában.

Csehország egyik leggazdagabb emberének ténylegesen meg kell válnia dollármilliárdokat érő cégbirodalmától is.

Közben Bulgária január elsejétől bevezeti az eurót, ami inflációs félelmeket gerjeszt.

Az elmúlt hetekben geopolitikai játszmák kellős közepén találta magát Szerbia – de a jelek szerint Belgrád későn ébredt, melynek következtében az amerikaiak és az oroszok energiapolitikai küzdelmében a magyar Molnak is oszthatnak lapokat. Szakértővel értékeljük a kialakult helyzetet.

Kenedi János, a Kádár-kori demokratikus ellenzék vezéralakja volt. Nagy szerepe volt az ellenzéki csoportok együttműködésének megteremtésében, de próbálkozásai ideig-óráig sikerültek csak.

A New York-i olasz maffia által ellenőrzött környéken épített lakásokat, ma már Putyinékkal tárgyal.

Az orosz propaganda két irányban is gőzerővel dolgozik – magyarázza Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója.

A munkáspárti Keir Starmer kabinetje radikális intézkedési terveket jelentett be.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését” – mondta az ukrán elnök. Íme az amerikai béketervezet főbb pontjai.

Az ukrán korrupcióellenes hatóság az ország legmagasabb köreihez vezető bűnszervezetet derített fel. A százmillió dollárnyi vesztegetési pénz elfogadásával gyanúsítottak között két, immár megbukott miniszter és Zelenszkij elnök egyik barátja is szerepel.

Szakértőket kérdeztünk a „Donyeck kapujának” nevezett település körüli harcok katonai jelentőségéről, illetve arról, mihez vezetne, ha tényleg elfoglalná az orosz hadsereg Pokrovszkot.