Aleksandar Vucic véget vetne az ellene tavaly november óta zajló tüntetéseknek Szerbiában. Ötpontos akciót is hirdetett szombati gyűlésén, ellenzékieket fenyegetve.
Magyarország az ötödik legrosszabb helyen áll az Európai Unió fejlettségi rangsorában. A pozíciónk lényegében befagyott, hiszen 2022 és 2024 között nem tudtunk felzárkózni az uniós átlaghoz – miközben Románia megelőzött, Horvátország pedig utolért minket. Az okokról szakértőket kérdeztünk.
Próbálkozhat-e egy uniós tagállam, amikor „no go-zónának” számítanak a kereskedelmi különtárgyalások egy unión kívüli állammal? A szakértők szerint akadnak kiskapuk.
Zuhannak a világ tőzsdei mutatói azután, hogy Donald Trump drasztikus vámemeléseket jelentett be. A magyar részvénypiacot három további tényező is sújtja.
Resperger István ezredes szerint Moszkva a saját érdekében használhatja fel, hogy az amerikai lap megírta: mekkora volt az az anyagi-technikai katonai segély, amit az USA adott Ukrajnának.
A voksolók döntését megkönnyítendő szakértőket kértünk, hogy érveljenek Ukrajna csatlakozása mellett és ellen. Az elemzők egyvalamiben nézetazonosságra jutottak: az Ursula von der Leyen által ígért 2030-as ukrán belépés abszolút irreális.
JD Vance esélyes lehet a 2028-as választási kampányban legalább arra, hogy a Republikánus Párt elnökjelöltségét megszerezze. Ám most kiderült az alelnökről, hogy nemcsak Európa-ellenes, hanem még Trump politikáját is burkoltan kritizálja – pláne akkor, ha abban bízik, hogy egy Signal-csevegőcsoportból nem kerül nyilvánosságra a véleménye.
Az isztambuli polgármester letartóztatása egyesek szerint azt célozza, hogy Erdoganék végképp le tudjanak számolni a kemálista, szekuláris állammal Törökországban.
A török hatóságok letartóztatták az államfő, Recep Tayyip Erdogan legfőbb politikai ellenfelét, Isztambul ellenzéki főpolgármesterét, Ekrem Imamoglut. Az ellenzék szerint puccskísérlet történt.
Varsó űrrakétát tesztelt, regionális középhatalommá válik gazdasági, katonai szempontból egyaránt. A kétoldalú kapcsolataink közben a mélypontra jutottak. Interjú.
Lélektani gátat tört át a szombati belgrádi tüntetés a szerb társadalomban – a hatalom ugyan a helyén maradt, ám a diákok akciója egyre több csoportot aktivizál Vucic elnök rendszere ellen. Újabb tüntetésekre, sztrájkokra készülnek Szerbia-szerte.
Szerbia történetének egyik legnagyobb, minimum százezer, de valószínűbb, hogy 300 ezer vagy akár még több embert megmozgató ellenzéki tüntetése zajlott szombaton Belgrádban. Ehhez hasonló megmozdulás legutóbb 2000-ben volt a szerb fővárosban, amikor a tömegek megbuktatták Szlobodan Milosevics elnököt.
Nenad Stevandic előállítására ugyanúgy parancsot adott az ügyészség, ahogyan az ottani szerb köztársaság elnökét, a magyar kormány által támogatott Milorad Dodikot is őrizetbe vennék.
Politikai káosz, megosztottság, rosszabbnál is rosszabb alternatívák – így látják Bukarestben a szélsőséges román elnökjelölt diszkvalifikálása utáni helyzetet.
Jelentősen módosult az európai radikális, illetve szélsőséges jobboldali pártok álláspontja Ukrajna ügyében, miután Donald Trump került hatalomra Washingtonban.
Bár Orbán Balázs szerint Magyarország a Balkán stabilitásában érdekelt, fokozta a Boszniában amúgy is óriási feszültséget Magyar Levente külügyi államtitkár látogatása.
Hármas koalíció alakult Ausztriában, miután összefogtak a mérsékelt jobboldali néppártiak (ÖVP) a szociáldemokratákkal (SPÖ) és a liberálisokkal (NEOS).
Európa vezető politikusai is megdöbbenve reagáltak arra, ami pénteken történt Washingtonban.
Ugyanakkor az mindenképpen problémás, hogy az orosz csapatok folyamatosan nyomulnak előre, és egyre több lelőhelyet foglalnak el.
Németországhoz hasonlóan Ausztriában is összefoghatnak a mérsékelt pártok – a szélsőjobboldal hatalomba kerülése helyett néppárti-szocdem-liberális koalíció alakulhat Christian Stocker vezetésével, aki januárban még visszavonulásra készült.
Az Ukrajna körül zajló geopolitikai játszmák különös helyzetbe hozzák a NATO keleti pilléreinek számító országokat.
Kudarcot vallott Herbert Kickl, a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezére, ugyanis nem sikerült koalíciós kormányt alakítania az Osztrák Néppárttal.
Ilie Bolojan szerdán átvette az elnöki hatalmat a távozó román államfőtől, Klaus Iohannistól. Csak pár hónapig marad hivatalban, hiszen májusban tartják a megismételt államfőválasztást. A legfőbb esélyes még mindig a novemberi meglepetésember: a szélsőjobboldali és oroszpárti Calin Georgescu.
Morálisan megrendült Aleksandar Vucic elnök és az általa irányított Szerb Haladó Párt (SZHP) hatalma, immár korrupciós vizsgálat is zajlik az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavalyi leomlása miatt.
