Az infláció magas, a betétek kamata viszont a nagybankoknál többnyire nulla – ezzel szembesült tavaly a magyar lakosság. Nem csoda, hogy tömegek kezdték keresni, milyen befektetéssel tudják megőrizni a megtakarításuk értékét. Minden korábbinál népszerűbbé váltak az értékpapírok, olyanok is rákaptak ezekre, akik korábban sohasem vettek sem állampapírt, sem részvényt, sem befektetési jegyet. Tízezerszámra faragott a magas infláció kisbefektetőt az emberekből.
Március végén már csaknem 2 millió értékpapírszámla volt a magyarországi befektetési szolgáltatóknál, amelyeken valóban volt is valamilyen értékpapír – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az biztos, hogy a jelenleg 16 százalékos kamatot fizető, inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sok új ügyfelet hozott. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is büszkén közölte, hogy március végén már 784 326 lakossági ügyfélnek volt állampapírja – ebben a Start-számlás babakötvényes gyerekek nincsenek benne –, és csak az első negyedévben majdnem 19 ezer új kisbefektető döntött az állampapírok mellett.
Az állampapír-befektetés egyik nagy előnye a biztonság és a kiszámíthatóság mellett, hogy ha az értékpapírt 2019. június 1. után bocsátotta ki a magyar állam. Minden más értékpapír hozama után viszont 15 százalékos árfolyam-nyereségadót kell fizetni – vonatkozik ez a befektetési alapokra, részvényekre, kötvényekre, illetve a korábban kibocsátott állampapírokra is.
Sok a nem állampapírban lévő megtakarítás
A magyar háztartások már 19 ezer milliárd forintnál is több pénzt tartanak értékpapírokban, ebből pedig legfeljebb 11 ezer milliárd az, ami állampapír, és adómentes a hozama. Akinek másféle befektetése van, érdeke volna ezek után, hogyha lehet, kerülje el az adófizetést. Ezt kétféle értékpapírszámlával lehet elérni:
- az egyik a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz),
- a másik pedig tartós befektetési számla (tbsz).
Az elmúlt években az ilyen számlák száma folyamatosan csökkent, a nyesz-ek esetében ez a trend az idén is folytatódott, március végére alig 90 ezer ilyen számla maradt. A nyesz-ek hátránya, hogy csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet róluk adómentesen felvenni a pénzt, előnyük viszont, hogy addig is az adott adóévi befizetések után 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint személyijövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe.
A tbsz-eknél nincs adó-visszatérítés, a befektetők csak a kamat- és árfolyamnyereség-adót kerülhetik el. Ehhez a gyűjtőév után öt évig kell a számlán tartaniuk a megtakarítást, de már három év után 15-ről 10 százalékosra csökken az adókulcs. Az elmúlt évben az állampapírokról befektetési alapokra, részvényekre váltó kisbefektetők az idén azzal szembesülhetnek, hogyha volt árfolyamnyereségük, akkor bizony adózniuk kell. Ez pedig sokakat késztethetett arra, hogy tbsz-t nyissanak. Az első negyedévben csaknem 5 ezren tették meg ezt, ezzel 262 ezerre emelkedett a tartós befektetési értékpapírszámlák száma.
Rekordon az értékpapírvagyon
Az MNB adatai szerint folyamatosan nő a háztartások értékpapírvagyona, és bár jelenleg az állampapír a legnépszerűbb, a statisztikák szerint a befektetési alapokba, a banki kötvényekbe és a részvényekbe is hónapról hónapra kerülnek friss megtakarítások. Az állampapírpiacon már nagyon közel lehet a kormány a 2019-ben meghirdetett tervéhez, amely 11 ezer milliárd forintnyi lakossági állampapír-állománnyal számolt, sőt, valószínűleg el is érték már mostanra ezt a célt.
Az állam mellett a bankok is vonzzák a lakossági megtakarításokat. A hitelintézetek is elkezdtek kötvényeket kibocsátani, amelyeket jellemzően két számjegyű kamatokkal hirdetnek meg, sokszor a kamatozásuk a bankközi kamatot, a BUBOR-t követi, több kötvény euróban, dollárban fizet kiemelkedő kamatot. Márciusban 76,4 milliárd forintért vett a lakosság banki kötvényeket, ezzel az állomány megközelítette a 320 milliárd forintot, ami nyolcéves rekord.
A kockázatosabb eszközök, például a befektetési alapok több mint 125 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak márciusban, A részvényekbe is újabb 22,5 milliárd forintot fektettek be a kisbefektetők, ennek döntő részét ezúttal is bankpapírba – vélhetően OTP-részvénybe – tették. A hónap végén összesen 1200 milliárd forint volt a lakosság magyar részvényekben lévő vagyona, ennek több, mint a fele banki részvény volt. A nemzetközi szintű bankválságok miatt márciusban még bőven 10 ezer forint alatt forgó OTP árfolyama mostanra már ezer forintot emelkedett, ebből viszont 15 százalékot zsebre tehet az állam, ha a befektető nem olyan értékpapírszámlán tartja a részvényt, amelyre érvényesíthető az adókedvezmény.
