Hegyi Iván

Kétszer is megtörtént 1968-ban az, amit addig elképzelni sem lehetett: brit turnéra utazott egy vasfüggöny mögüli zenekar, az Omega. Sőt a „Red Starral” megtoldott nevű együttes nagylemezt készíthetett a Decca kiadónál.

A Taurus már 1972. május 1-én megjósolta, hogy A kőfalak leomlanak, és 1980. május 27-én valóban ledőlt a korlát a Budai Ifjúsági Parkban, amelyet aztán 1984 őszén Elektromos temetéssel búcsúztatott a P. Mobil.

Először és utoljára tűnt fel a vasfüggönyön innen a XX. századdal egyidős Louis Armstrong, aki 1965. június 9-én a Népstadionban koncertezett. Természetesen telt ház volt, mint a magyar-osztrák vb-selejtezőn.

A csodacsatár című filmszatíra 1956 nyarán készült, de a forradalom miatt csak 1957 őszén mutatták be. Az addigra disszidált Puskás Ferenc jeleneteit újra forgatták Hidegkuti Nándorral.

Olyan film volt a Jób lázadása, hogy még a csudálatos gyerekszereplőről is azt írták: „Ahogyan ő él és játszik a vásznon, azt látni kell.” De a non plus ultra a címszereplő Zenthe Ferenc alakítása volt.

A Hattyúdal olyan siker volt 1964-ben, hogy a látogatottságot illetően lekörözte a Boccaccio ’70 második részét, pedig azt is szép számmal tekintették meg a 18 éven felüliek. Feledett-feledhetetlen filmek, 23. rész.

„Minden korok legsikeresebb magyar színpadi művét” 1971-ben vitték vászonra, a koloratúrszoprán Anna Moffo pedig azt mondta: „A Csárdáskirálynőt épp olyan remekműnek érzem, mint Verdi vagy Puccini operáit.” Feledett-feledhetetlen filmek, 22. rész.

Hatvan éve elsöprő sikert aratott A meztelen diplomata. Palásthy György filmje hasonlóképpen meghódította a közönséget, mint Rejtő Jenő regénye, amelyből készült.

A nyolcvanas évek elején egymás után keletkeztek az ötvenes-hatvanas esztendőket visszaidéző magyar filmek. Ezek közül kettőnek sláger adta a címét. Az egyik volt a Megáll az idő, a másik a Cha-cha-cha, utóbbiban tűnt fel az akkor még főiskolás Rudolf Péter.

Bródy Sándor novellájából 1961-ben ma is nézhető romantikus krimi lett olyan főszereplőkkel, mint Bara Margit, Básti Lajos, Kállai Ferenc, Páger Antal és Szirtes Ádám.

Az Egy szerelem három éjszakája című filmet hat évvel azután forgatták, hogy 1961-ben megtartották az ősbemutatóját. A filmben Darvas Iván, Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre „liliomfi”, „szindbádi”, „tizedesi” magasságokba emelkedett. Feledett-feledhetetlen filmek, 18. rész.

A stúdió foglalt volt, a lakásdíszlet összedőlt. Így kezdődött (volna) a Csendes otthon című film forgatása. A nemrégiben elhunyt Galambos Erzsit több mint hárommillió néző látta első filmszerepében Zenthe Ferenc partnereként.

Nem Seress Rezsőről, nem is világhíres dalának születési körülményeiről szólt az évezred fordulóján német–magyar koprodukcióban bemutatott Szomorú vasárnap, amelynek kiemelkedő értéke Marozsán Erika játéka volt Ilona szerepében. Feledett-feledhetetlen filmek, 16. rész.

Harmincöt évvel ezelőtt Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével mutatták Sándor Pálnak a pesti Broadwayről – a rendező szerint „kicsit Magyarország történetéről” – szóló filmjét, a Miss Arizonát. Az itthoni premier előtti sajtótájékoztató meghívóján a világsztárok védelmében az is szerepelt: „Ne tessék sokat kérdezni!”

Miközben a MOKÉP igazgatója arról panaszkodott, hogy kevés a jó vígjáték, özönlöttek a nézők a Csurka István novellájából készült Hét tonna dollár című filmre. Feledett-feledhetetlen filmek, 14. rész.

Negyven évvel a könyv kiadása után, 1964. február 6-án mutatták be a Kosztolányi-regény filmváltozatát. Kiugró sikert aratott: Páger Antal elnyerte a legjobb férfi alakítás díját Cannes-ban. A szereposztás amúgy is pazar volt Bara Margittal, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Tolnay Klárival, és a szörnyen elcsúfított címszereplővel, Nagy Annával.

Kabos Gyula boldog lett volna 1938-ban, ha csak pillanatnyi pénzzavarban szenved. De sokkal többtől szenvedett.

Ötven éve rendezték az első úszó- és vízilabda-világbajnokságot. Az első vb elsőségét a magyar válogatott szerezte meg.

Hatvan évvel ezelőtt és hatvan évvel azután, hogy Émile Zola meghalt, megfilmesítették a Germinalt, és a film nagy részét Magyarországon forgatták. Feledett-feledhetetlen filmek, 11. rész.

A Szépek és bolondok első osztályú mozi volt harmadosztályú játékvezetőkről. Főhőse nem hordott szemüveget, ám amikor bekiabálták neki, hogy „szemüveget a bírónak!”, feltett a pályán egy okulárét. „Nem láttam semmit – mondta. – De tiszteltek.” Feledett-feledhetetlen filmek, 10. rész.

Sonny Liston nem húzta az időt: 1962 szeptemberében, Chicagóban 2 perc 6 másodperc alatt ütötte ki Floyd Pattersont. Majd hatvan évvel ezelőtt Las Vegasban bebizonyította, hogy azt a gyors KO-t nem a véletlen szülte.

Székely István először 1934-ben, másodszor – hazalátogatva Amerikából – 1972-ben vitte filmre Szép Ernő Lila ákácát. Tóth Manci szerepét a harmincas években Székely felesége, Ágay Irén, a későbbi változatban Halász Judit játszotta.

A kritika világszínvonalúnak nevezte Hintsch György rendező 1969-ben bemutatott A veréb is madár című vígjátékát, amelyben Kabos László játszott két szerepet egy gázsiért. Feledett-feledhetetlen filmek, 8. rész.

Száz évvel ezelőtt, 1923. július 7-én Suzanne Lenglen szériában ötödször nyerte meg a wimbledoni torna női egyesét. Összesen hatszor győzött Wimbledonban, négyszer úgy, hogy a második játszmában 6:0-ra győzött.