Bihari Dániel

Az ’56-os forradalom leverése után a Kádár-kormány kifelé még amnesztiáról beszélt, majd december 8-án Marosán kijelentette: „mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk”. És lőttek.

A koronavírus fokozza egy bradikinin nevű anyag termelését, és csökkenti a lebomlását, hatására gélszerű anyag jön létre a tüdőben. Súlyos esetekben a D-vitamin segíthet.

Egy meleg- és egy hidegfront száguld végig hazánkon hét közepén, majd egy anticiklon telepszik ránk: „szomorú” őszi napok jönnek.

Hajtóvadászat indult az újonnan megtelepedett óriási darazsak ellen Amerikában, első fészküket sci-fibe illő jelenet során számolták fel.

A pesti külső kerületek forradalma inkább vidéki jegyeket mutatott, nem véletlenül. A megtorlás 17 „külpesti srác” életét vette el.

A természetes úton való megfertőződés nem indítja be a tartós védelmet nyújtó immunválaszt a koronavírussal szemben, így ilyen módon a nyájimmunitás sem alakul ki.

Egyelőre mintha hajszárítóval fújnánk a mélyhűtőbe, a küszöbön álló változást itthon is jócskán megérzünk majd. Az idei tél pedig meglehetősen extrém szélsőségeket hozhat.

Kedden még 15-20 fokos, kellemes, napos idő lesz, a jövő hét elején viszont egy markáns hidegfront tör a Kárpát-medencére.

Textilbe tekerve, agyag edényben ásták el az újszülöttet egy romtemplom mellett a XIX. század közepén.

Még mindig nem tudjuk, hogy hazánk a téli vagy a nyári időszámítást fogja-e véglegesíteni. A döntést jövő tavaszig kell meghozni, jókora keveredés lehet belőle az EU-n belül.

Az ’56-os forradalom „ismeretlen” hőseinek legfőbb bűne az volt, hogy alternatívát jelentettek a kommunista vezetéssel szemben.

A CEU professzora a klímavédelmi harc élvonalában dolgozik, az ENSZ égisze alatt működő, Nobel-békedíjjal elismert IPCC egyik alelnöke.

Húsz fok feletti meleget hoz a kései vénasszonyok nyara, de a hétvégén komoly viharokkal fizethetjük meg az árát – tipikus nyári időjárási helyzet alakul ki hazánkban.

Gyakorlatilag ülő helyzetbe merevedve töltötte utolsó éveit, de családja odaadóan gondozta az utolsó pillanatig.

Európa tűzhányói egyelőre nyugodtak, de ez nem tart örökké – ezért fontos, hogy a vulkanológusok állandóan rajtuk tartsák a szemüket.

A Kolozsvár melletti gyepterületeken eddig 106 különböző növényfaj volt a legtöbb, amit tíz négyzetméteren összeszámoltak a kutatók, márpedig ez a szám – a trópusi dzsungeleket is ideértve – világrekord.

Megérteni és gyógyítani a természetet, ez az emberiség jövőjének kulcsa, legkomolyabb ellenségeinket pedig saját magunkban érdemes keresnünk. Székely Tamás ökológussal beszélgettünk.

Ma még kitart az eső, de egyre javul az idő, hétvégén néhol 20 fok is lehet.

Egyre enyhébb teleket, extrém hidegbetöréseket, őszi és tavaszi negatív csúcsokat, valamint pontatlanabb előrejelzéseket ígér a klímaváltozás Magyarországnak.

Vasárnap este, északnyugatról érkezik a változás.

A magyarok oltásellenességének indokai anekdotákban gyökereznek, a valóságban múló kellemetlenség áll szemben emberi életekkel – Falus András professzort kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Szépnek ígérkezik a hétvége időjárása, de addig még kapunk egy nagy adag esőt a nyakunkba. Nemzeti ünnepünk környékén pedig megérezhetjük az idei tél első leheletét.

Hogyan és minek köszönhetően vált az ember érzelmi hangadással kommunikáló fajból beszédértővé? Különleges, új adottságról vagy alkalmazkodásról van szó?

A gyakorlatban mindegy, hogy a 200 km/órás széllel járó vihart minek nevezzük, és bizony Európa is egyre inkább érintett.