Bihari Dániel

Két nap ragyogó napsütés után csütörtökön viharos széllel, kisebb záporokkal, hózáporokkal érkezik a lehűlést hozó újabb front.

Egy hipotézis szerint a koronavírus-fertőzést követően szervezetünkben olyan anti-ellenanyag jöhet létre, ami reakciót vált ki, és ez magyarázhatja a posztcovid jelenségét. Falus András immunológus professzort kérdeztük.

Az Alföldön sokáig megmarad a hétvégi hó, a derült égbolt mellett -10, -15 fokot is mérhetünk hajnalban. A hét második felében enyhülés kezdődik.

Szó sincs a két rettegett vírus egyesüléséről, hibridjéről, de a két betegség együtt nem sok jóval kecsegtet. A kórokozók pedig külön-külön is tartogathatnak meglepetéseket.

A kutyák nemcsak az emberi beszédet ismerik fel, de a gazdájuk anyanyelvét is megkülönböztetik más nyelvektől.

Jó két hete nincs hivatalos infó a Kiskunhalason videóra vett fekete párducról. Nem ő ölt házi állatokat, és még az sem biztos, hogy valóban párduc.

A hét első napjaiban még akár melegrekordok is dőlhetnek, a második felében azonban több hidegfront hoz lehűlést.

Január 1-jét Róma második királya jelölte ki évkezdetnek, Caesar később megerősítette, a világtörténelem leghosszabb éve 445 napból állt.

Az idei év megmutatta, hogy amit most még extrém időjárásként emlegetünk, azt 10–15 év múlva már teljesen szokványosnak fogjuk találni, és új, még erősebb szélsőségekkel kell majd szembesülnünk.

Határozott melegedés kezdődik hazánkban, a csúcsa szilveszterre várható – délkeleten október közepét idézi majd az év utolsó napja.

Hullámzó volt Ferenc József és Sisi kapcsolata, Erzsébetnél a lelki gyötrelmek fizikai tünetekhez vezettek. A férj leveleiből számos intim részletre is fény derül.

Fenyveseinket gazdasági okból és a Kárpátok iránti nosztalgia okán ültették Trianon után, de most úgy tűnik, a klímaváltozás eltörli őket Magyarországról.

Őrült sebességgel záporoznak a hírek az omikron variánsról, melyek kontextus nélkül csak ijedelmet okoznak, vagy ami még rosszabb, apátiába kergetnek.

Emlőst fogyasztó ragadozóknál alakulnak ki a leggyakrabban daganatos betegségek, míg egyes fajok mintha rezisztensek lennének a rákra: az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények az ember számára is fontosak.

A krími-kongói vérzéses láz terjesztésére képes vérszívók vándorló madarakkal érkeznek hazánkba, az egyre enyhébb klímán pedig túlélhetnek, elszaporodhatnak. A betegséget okozó vírus már jelen van.

Szerda este érkezik a jelentős esőket hozó enyhülés, az ünnep napjaiban helyenként 14-15 fok is lehet.

A kitartó ellenállás, az időjárás és a király sikeres menekülése végül oda vezetett, hogy a Mongol Birodalom feladta Magyarország meghódítását. Ögödej nagykán halálának ebben nem volt szerepe.

Az afrikai ragadozó nem bírja a mínuszokat, és mivel feltehetően életében nem vadászott, a táplálékszerzés is komoly gondot jelenthet számára. Sőt, talán még a víz megtalálása is.

Most egy hidegpárna terpeszkedik rajtunk, de a hét végén két hidegfront is betör térségünkbe, a második már erős lehűlést hoz. A mínuszok hosszan maradnak.

A cél, hogy a vakcinatechnológiákkal növeljék a hatásosságot. Vektorvakcinára mrns-sel működik, fordítva még nem látszik egyértelműen, a keleti vakcinákkal kapcsolatban pedig nem ismerünk ilyen eredményeket.

Úgy tűnik, hogy a XXI. században, és a horgászok esetében is működik a „Matula bácsi-effektus”, és a modern kor horgászai értékes tudással, információkkal segíthetik az ökológusokat.

Hideg lesz a hét elején, az enyhülés csütörtökön érkezik esővel, hóval és havas esővel. Közben a Baltikumot a jég szorongatja, Nyugat-Európát pedig viharciklonok korbácsolják.

A trágyával a természetbe jutó ivermectinek rovarokra, gombákra és baktériumokra, sőt, növényekre is közvetlen veszélyt jelentenek. Most magyar kutatók vizsgálják meg, hogyan lehet a természeti környezetre is ügyelve alkalmazni az állattartásban fontos szert.

Sok tényezőn múlik, hogy ki meddig marad fertőzőképes, súlyosabb betegek 20 napig is szórhatják a vírusokat, és idővel maga a kórokozó is „sérül, gyengül”.