Szakadék?
A számok alapján hatalmas szakadék tátong a két új tagállam és az EU-ba 2004-ben fölvett kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye és lakosságuk életszínvonala között. Romániában az átlagos havi fizetés 400 dollár, Bulgáriában pedig 205 dollár. Az egy főre jutó nemzeti össztermék (GNP) Románia esetében 2790, Bulgáriában 2740 dollár volt tavaly (Magyarországon mintegy 6700 USD).
Az MTI beszámolója szerint Traian Basescu előbb konkrét ország említése nélkül, de vélhetően hazánkra utalva beszélt az egyik, 2004-ben csatlakozott országról, amelyeknek a vezetése azt hitte, bármit ígérhet a lakosságnak, eközben többet költött, mint amennyit az adott ország megtermelt, s most, két évvel a csatlakozás után megszorító intézkedésekre kényszerül. Funkciójából adódóan a köztársasági elnöknél bátrabban nyilatkozott az ellenzékben lévő Szociáldemokrata párt (PSD) elnöke Mircea Geoana, aki elrettentő példaként említette hazánkat, Lengyelországgal együtt.
Bár a gesztus nem túl udvarias, elsősorban arról árulkodik, hogy román vezetés megértette az Európai Bizottság üzenetét, mely óvakodott “másodosztályú” tagságban részesíteni Bulgáriát és Romániát, ám korábban soha nem látott szigorúságú feltételeket fogalmazott meg.
Félévente bizonyítvány
A csatlakozás támogatásáról szóló bejelentést Olli Rehn bővítési biztos például rögtön azzal toldotta meg, az EU-bizottság biztosítani akarja az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználását, illetve azt, hogy a román és bolgár reformok visszafordíthatatlanok legyenek, így a belépést engedélyező döntés tartalmazza a “járulékos intézkedések” (azaz a szigorú ellenőrzés és ha nem sikerül a követelményeket teljesíteni, akkor a szankciók, védzáradékok) lehetőségét.
Ami a konkrétumokat illeti: mind Romániának, mind Bulgáriának rendszeresen be kell számolnia a reformok terén elért előrehaladásról, s az első ilyen jelentéseket 2007. március 31-ig kell benyújtaniuk. Az igazságszolgáltatás terén Bulgáriának meg kell változtatnia alkotmányát, hogy ilyen módon is biztosítsa a bírói rendszer függetlenségét. Garantálnia kell, hogy az igazságszolgáltatási folyamatok az eddiginél is hatékonyabbak és átláthatóbbak lesznek, pártsemleges vizsgálatot kell folytatnia a magasabb szférákat is elérő korrupciós ügyekben, s következetes stratégiával kell küzdenie a szervezett bűnözés ellen.
Harc a sertéspestis ellen
Romániának szintén hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie az igazságszolgáltatási folyamatokat és létre kell hoznia egy olyan ügynökséget, amely ellenőrzi az állami tisztségviselők vagyoni helyzetét, esetleges összeférhetetlenségét, illetve érdekütközéseiket. Ha mindezt nem teszik meg, az EU jelenlegi tagállamai visszautasíthatják a román és bolgár bíróságok ítéleteinek elismerését, illetve a két ország által kiadott nemzetközi letartóztatási parancsok teljesítését.
A jelentés szerint mindkét országnak fel kell számolnia a náluk pusztító sertéspestist, ha azt akarják, hogy élő sertéseket, illetve sertéshúst szállíthassanak az EU területére. Megfelelő mechanizmust kell kiépíteniük az unióból jövő támogatások szétosztására, máskülönben e források egy részének elvesztése fenyegeti őket. S a bolgár légiközlekedéssel szemben repülésbiztonsági aggályok is vannak: ha ezeket a problémákat nem szüntetik meg, akkor az EU-szabványoknak nem megfelelő bolgár repülőgépeket kitilthatják az Európai Unió területéről.
Nem csoda hát, ha az elégedettség mellett némi kétely is érződött a csatlakozásra készülő országok válaszaiban. Bukarestben például a már idézett Mircea Geoana azon kesergett, hogy hazája csak minimális mértékben képes az uniós pénzek felhasználására. “Ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket, a brüsszeli támogatásoknak még a 15 százalékát sem fogjuk tudni felhasználni, ami rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet eredményezhet 2007-ben és 2008-ban” – figyelmeztetett Geoana.
Ivajlo Kalfin bolgár külügyminiszter is mértéktartóan reagált a jó hírre. Mint mondta, hazájára most az a feladat vár, hogy meggyőzze mind az európai, mind a bolgár közvéleményt: a reformokat siker fogja koronázni, és Bulgária jó EU-tag lesz. Ehhez azonban további feladatokat kell teljesíteni, ami január elseje után még nehezebb lesz. Annyi azonban bizonyos, hogy volt ideje felkészülnie mindkét országnak a január elseje után reá váró nehézségekre.
Bohózat volt?
A német Die Welt című konzervatív napilap például egészen odáig ment, hogy egyenesen bohózatnak nevezte a szerdai döntést és annak előzményeit, azzal érvelve, hogy szóban forgó két ország belépése már 2005 eleje óta biztos volt. Az újság éles hangú cikke szerint az elmúlt időszak Bukaresthez és Szófiához intézett fenyegetései – egy jól kiszámítható forgatókönyv alapján – csupán azt a célt szolgálták, hogy lecsillapítsák a kedélyeket egyes tagállamokban. A Die Welt szerint az Európai Bizottság abból indult ki, hogy a két ország felvételének egy évvel történő elhalasztása mind Bukarestben, mind Szófiában óriási csalódottságot váltott volna ki, s ez a későbbiekben mindenképp rányomta volna bélyegét az unión belüli hangulatra.
Bármi is játszott szerepet az EB szerdai döntésében, annyi bizonyos, hogy egy jó ideig nem kerül sor hasonlóra. Barroso bizottsági elnök ugyanis néhány nappal ezelőtt leszögezte: szó sem lehet további bővítésről, amíg nem lesz alkotmánya az Európai Uniónak és nem sikerül megvalósítani az uniós intézményrendszer reformját. Ez utóbbira 2008-ig adott (maguknak) határidőt Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa, aki az évtized végére jósolta Horvátország csatlakozását és egyben figyelmeztette a szintén csatlakozásra (hosszan) váró Törökországot, hogy adjon új lendületet reformjainak.
