Üzleti tippek

Gyurcsány: csökkenő adók, változatlan kiadások

Gyurcsány úgy próbálná az adókat csökkenteni, hogy az állami kiadásokat nem mérsékelné - derült ki a fizetett hirdetésként megjelent Gyurcsány-mellékletből. Az öt százalékpontos járulékcsökkentés áprilistól lenne csak hatályos, forrása pedig a fehéredés lenne. Gyurcsány elkülönítene vésztartalékot is, nem tudni, minek a terhére.

Négy év alatt 1000- 1200 milliárd forinttal csökkentené az adóterheket, 10 százalékponttal a járulékokat Gyurcsány Ferenc – derül ki a miniszterelnök fizetett hirdetésként, a Népszabadságban megjelent cikkéből.

A kedden kiszivárgott részletek, amelyekről a FigyelőNet is beszámolt, jobbára helytállóak voltak: Gyurcsány már jövőre eltörölné a vállalatok szolidaritási adóját, viszont 16-ról 18 százalékosra növelné a társasági adó kulcsát. Ez a vállalatoknak a költségvetés 2008-as irányszámai alapján számolva évi mintegy 85 milliárd forintos adókönnyítést jelentene. (Frissítés: később, a miniszterelnök szóbeli megnyilatkozásaiból kiderült, 25 milliárdról lehet szó, keedvezményeket is kivezetnek ugyanis)

Sajátos járulékcsökkentés

Öt százalékponttal csökkentené a miniszterelnök a járulékokat. Ez a lépés, ha az összes foglalkoztatott teljes bérére vonatkozna, éves szinten – Veres János pénzügyminiszter korábbi közlése szerint – nagyjából 400 milliárd forinttal kurtítaná meg a költségvetés bevételeit. Gyurcsány Ferenc azonban csak jövő év áprilisától vezetné be az intézkedést, ezzel tompítva annak költségvetési hatását. Ezt tovább gyengíti, hogy a kedvezőbb mértéket csak a bérek első 140 ezer forintjáig lehetne alkalmazni.

Helytálló volt az a már kedden kiszivárgott információ is, amely szerint a személyi jövedelemadó kulcsai nem változnának. Megváltozna viszont az összeghatár az első kulcsnál: 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne.

Forrás a fehéredés?

Gyurcsány az adócsökkentés forrásairól írt cikkében így fogalmaz: „A gazdasági érdekképviseletekkel folytatott megbeszéléseken a gazdaság kifehérítésének egyetlen feltételét az érdemi adó- és járulékcsökkentésben látják partnereink. (…) ha az adócsökkentés kifehéredést von maga után, akkor a kifehéredés meg adócsökkentést eredményezhet.”
Ezt a logikát azonban eddig sem a Pénzügyminisztérium által felkért Kopint-Tárki tanulmánya , sem a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal szakértői, sem tudományos kutatók nem erősítették meg. Azt a tézist, hogy az adócsökkentésnek a fehéredés lenne a fedezete, eddig csak a Fidesz politikusai hangoztatták.

A szakértők által készített reformcsomagok kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a járulékokat csökkenteni adóátrendezéssel (például áfaemeléssel), illetve az állami költségek csökkentésével lehet. Az adóátrendezés szükségszerűen azt jelentené, ha könnyítünk a vállalkozások terhein, akkor az áthelyeződne a polgárok vállára – írja Gyurcsány a tanulmányában.

Cél: a Fidesz programja

Kiadásokat lefaragni az állami szféra további karcsúsításával már nem lehet szerinte (ez az értékelés egyébként egybevág az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetésre vonatkozó tanulmányának megállapításával), a szociális kiadások lefaragásért pedig túl nagy árat kellene fizetni, s persze a kovergenciaprogramot is tartani kell, nem lehet az adócsökkentést államadósságból finanszírozni.

Nem marad más hátra Gyurcsány szerint, mint a fehéredési várakozásokra alapozva adókat csökkenteni, a fehéredés ösztönzője pedig az alacsonyabb adók és az adóelkerülőkkel szembeni „nulla tolerancia” lenne. A miniszterelnök tehát immár valóban nekilátna a Fidesz programjának, nemcsak annak céljait (a Fidesz választási programja 10 százalékpont körüli járulékcsökkentést javasolt, amelynek fedezetéül a foglalkoztatottság növekedése révén elért többletvételt jelölte meg), hanem a célok forrásait tekintve is a riválishoz lényegileg hasonló nézeteket vallva.

A fehéredést Gyurcsány sem látja garantáltnak, ezért az írja: „A következő évi költségvetésben az adócsökkentés mértékével megegyező, 300 milliárd forint nagyságú adócsökkentési alapot képezünk.” Ha az alapnak fel kell használni „egy részét vagy egészét, akkor az arányosan csökkenti a későbbi adócsökkentés lehetőségét”. Arról azonban nem szól a tanulmány, hogy a jövő évi 300 milliárd forintos alapot mely költségek terhére különíti el a kormány.

Nulla tolerancia, munkáért segély

Figyelmet érdemlő Gyurcsány azon elképzelése is, hogy általánosan kötelezővé tennénk a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a jelenleginél sokkal szélesebb körben időlegesen vagy véglegesen felfüggesztenénk, korlátoznánk az üzleti tevékenység folytathatóságát – ígéri a fizetett Gyurcsány-melléklet.

Érdemes megvizsgálni azt is Gyurcsány szerint, hogy “akik önként bejelentve elindulnak gazdálkodásuk, üzleti tevékenységük kifehérítésének útján, azok bizonyos feltételekkel mentesülhetnek a múltra vonatkozó szankciók alól, illetve többéves átmenettel, fokozatosan vállalniuk kell a teljes és törvényes közterhek megfizetését”.

Gyurcsány a tanulmányban azt is bejelenti, „munkaképes korú állampolgárok közül a segélyezési rendszerben kizárólag azok vehetnek részt, akik egészségi állapotuk, esetleg más méltányolható okok miatt nem képesek munkával biztosítani önmaguk és családjuk fenntartását”. 2010-ben már ötvenezer ember dolgozna a Nemzeti közfoglalkoztatási program keretében a miniszterelnök tervei szerint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik