Megjelentek azok a hatástanulmányok, amelyek a miniszterelnök akadémiai előadásában elhangzott szakértői javaslatok hatásait mutatják be. A tanulmányok számaiból, következtetéseiből egyértelműen kitűnik, (bár ez már korábban is gyanítható volt) hogy a miniszterelnök a járulékcsökkentési koncepcióval jegyezte el magát.
Járulékközpontú – a legtöbben nyernek vele?
A járulékközpontú adócsökkentésnél 2,3 millió munkavállaló (a 100 ezer forintnál magasabb keresetűek) adóterhe csökken, 0,9 millióé (a havi 100 ezernél kevesebbet keresőké) pedig változatlan marad. Ez azért lehetséges, mert – vélhetően a szakszervezetek nyomására – bekerült a csomagba némi szja-csökkentés is, méghozzá az átlagkeresetek szintje alatt. A szja sávhatára 1,7 millióról 1,9 millióra emelkedne és/vagy tovább szélesedne az adókedvezményre jogosultak száma.
Ha csak a sávhatár emelésére kerül sor, úgy az 40 milliárd forint többletjövedelmet hagy a dolgozóknál, ha ez kiegészül az adókedvezmény további szélesítésével, akkor a jövedelemtöbblet már 70 milliárd forint.
Távlati célok fedezet nélkül
A javaslat fő eleme persze a 10-12 százalékpontos járulékcsökkentés, ami jövőre csak legfeljebb 10 fő foglalkoztatott után érvényesíthető, illetve legfeljebb a minimálbér másfél-kétszereséig. Az intézkedés egymillió dolgozó után csökkentené a munkáltatók bérterhét 2009-ben.
Mint a tanulmány írja – az elkövetkező években az alacsonyabb járulék egyre több munkavállalóra (2010-ben 20 főre, később 50, 100 majd valamennyi munkavállalóra) kiterjed, és fokozatosan emelkedik a kedvezményes járulék jövedelemhatára is. Így néhány év alatt elérhető, hogy Magyarországon valamennyi alkalmazott teljes jövedelme után a munkáltató járulékterhe a mai 32 százalék helyett csupán 20-22 százalék legyen – olvasható a hatástanulmányban.
Az intézkedés jövő évi fedezete a gépjármű-költségelszámolás szigorítása, illetve a rehabilitációs járadék emelése lenne. Hogy a további járulékcsökkentésnek mi lenne a fedezete, arról a tanulmány nem emlékezik meg.
A kedvező makrogazdasági hatásokat azonban részletesen taglalja: az alkalmazottak száma a tervezett 0,6 százalék helyett 0,8-1 százalékkal emelkedhet, a GDP növekedési üteme 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 helyett 4,3 százalék), a vállalkozások adóterheinek mérséklése gyorsíthatja a beruházásokat, a tervezettnél jobban nő a fogyasztás és a reálbér.
Egy javaslat evolúciója
A hatástanulmány nem vonja le explicit módon a kínálkozó következtetést, hogy ezek a pozitív változások kiváló alapot nyújtanak a további adócsökkentéshez. Ha megtenné, akkor már alig választaná el valami a tanulmányt a Fidesz egykori választási programjától.
Mint emlékezetes, a Fidesz választási programja 10 százalékpont körüli járulékcsökkentést javasolt, amelynek fedezetéül a foglalkoztatottság növekedése révén elért többletvételt jelölte meg. Amint e két évvel ezelőtti cikkben olvasható, a választások környékén a Fidesznél a nyugdíjak növelésének módját a nyugdíjjárulék csökkentésében látták.
A Pénzügyminisztérium által megrendelt Kopint-Tárki Zrt.-tanulmány, illetve a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) állásfoglalása egyaránt – a Fidesz programjához hasonlóan- a nagyarányú járulékcsökkentést jelölte meg reformcélként, ők azonban a költségvetési fedezetet is meghatározták. A Kopint-Tárki tanulmányában az ingatlanadó bevezetése, a GVK állásfoglalásában az áfa részleges megemelése (a tartós fogyasztási javaknál emelése, élelmiszereknél csökkentése) volt a fedezet.
A miniszterelnök jelenlegi javaslatáról viszont elmondható, hogy – mint a hatástanulmány fogalmaz: „a javaslatok közül ez a változat számol legkevésbé más adónemeknél emeléssel,
és kedvezmények szűkítésével” – fájdalmas intézkedéseket nem igényel.
Távlati célként a 10 százalékpontos járulékcsökkentést jelöli meg, anélkül hogy annak jövőbeni fedezetéről bármit is szólna, ugyanakkor részletesen taglalja a kedvező – és állami bevételeket növelő – kedvező hatásokat. A javaslat ebben a formájában már sokaknak a voltaképpeni kiindulópontot, a Fidesz-programot juttathatja eszébe.
A másik két javaslatnak meg – a hatástanulmány számai fényében – nem sok esélye van a megvalósulásra, a kontraszthatás révén viszont a járulékcsökkentési koncepciót vonzóbbá teszik. A kontrasztot a Bokros Lajos féle elgondolás hatástanulmánya az előbbieknél is kiválóbban szolgálja.
Szuperbruttó – inflációt kedvelőknek
A szuperbruttósításnál a hatástanulmány szerint 1,4 millió ember nettó keresete emelkedne, 1,8 millió munkavállalóé viszont több ezer forinttal csökkenne. Még ha a GKI által javasolt kompenzáció meg is valósulna, ez az alacsonyabb jövedelműeknél csak a nettó keresetek szinten maradását jelentené, nem pedig a növekedését.
A bővülő fogyasztás az inflációs nyomást fokozná, az alacsony keresetek adóterhének emelkedése mérsékelné a foglalkoztatottság növekedését (alkalmazottak száma 0,6 százalék helyett csak 0,4 százalékkal emelkedne). A GDP-bővülés 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 helyett 4,3 százalék), de ennek hajtóereje a 2001-2002. évihez hasonlóan nem az export és a beruházás, hanem a hazai fogyasztás növekedése lenne – írja a tanulmány. ( A GKI szerint a javaslatnak nem lenne inflációs, illetve foglalkoztatottságot csökkentő hatása.)
Jövedelemadó-fókuszú – jól keresőknek
A jövedelemadó-fókuszú adócsökkentés 1,4 millió, havi 150 ezer forintnál magasabb bruttó keresetű dolgozó nettó keresetét látványosan növelné, 1,8 millió, havi 150 ezer forintnál kevesebbet kereső munkavállalóé pedig – néhány száz forintos növekedéstől vagy csökkenéstől eltekintve – változatlan maradna.
A javaslat sem nem növeli, sem nem mérsékli a foglalkoztatást, nem változtatja a munkáltatók bérköltségét. A GDP növekedése 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 helyett 4,3 százalék), de ennek fő hajtóereje ismét a hazai fogyasztás megugrása – vélik a tanulmány ismeretlen szerzői.
Elrettentésként kiszámolták
A Bokros Lajos által az Élet és Irodalom című hetilap február 29-én megjelent számában közzétett adóreform-javaslatok is felkerültek – újabb alternatívaként – a kormányfő honlapjára.
A volt pénzügyminiszter e szerint 100 ezer forintra emelné a minimálbért, az szja két sávhatára pedig 2 400 000 és 12 000 000 forint volna; az adókulcs pedig 10, 20 és 30 százalékos lenne. A társadalombiztosítási befizetések rendjét is radikálisan átszervezné a CEU vezérigazgatójaként dolgozó közgazdász: éves 1 200 000 forintos jövedelemig 20, 1 200 000-től 12 000 000 forintos jövedelemig 30, 12 000 000 forintos éves kereset felett pedig ismét 20 százalékos járulékot kellene fizetni; ezen túl minden dolgozó havi 10 000 forint egészségügyi hozzájárulást fizetne. A miniszterelnok.hu interpretációja szerint a cégek mentesülnének a járulékterhek fizetése alól.
A kormányfő apparátusa forintosította Bokros Lajos tervét. E szerint a mostani bérekkel számolva az államháztartás 700 milliárd forintnyi szja-tól és 1500-1600 milliárdnyi járulékbevételtől esne el, amíg a minimálbért keresők kivételével a havi 220 000 forintnál kevesebbet keresők fizetése durván csökkenne, míg a cégeknél 2000 milliárd forintot hagyna az állam. A mostani béreket szuperbruttósítva Bokros javaslatai alapján – a kancellária számításai szerint – az állam összesen 1370 milliárdnyi bevételtől esne el, 110 ezer forintos havi jövedelem mellett látványosan nőnének a nettó keresetek, de a cégek semmivel nem járnának jobban.
