Pihenőidő

A munkáltatónak a napi munkavégzési időn belül, továbbá a napi munkavégzések között a munkavállaló egészségének, pihenésének biztosítása érdekében az alábbi pihenőidőket kell biztosítani:
• munkaközi szünet, legalább 20 perc,
• napi pihenőidő, legalább 11 óra,
• heti pihenőidő, 2 nap,
• munkaszüneti nap.

Az alábbiak szerint:
Ha a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezalatt a tényleges munkavégzést meg kell szakítani, munkát nem kell végeznie a munkavállalónak. A munkaközi szünet a munkaidőnek nem része, azzal a munkaidő meghosszabbodik. Ettől a kollektív szerződés eltérhet és munkaidőnek minősítheti a munkaközi szünetet.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő
• a készenléti jellegű munkakörben,
• a megszakítás nélküli, illetve
• a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
• az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Ettől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.


Vonatkozó jogszabály:
Munka Törvénykönyve 122-125. §