Pénzügy

A munkaszerződés módosítása

A munkaszerződés módosítása csak akkor érvényes, ha a felek megállapodásának eredménye. Bizonyos esetekben azonban a munkáltató egyoldalúan változtathat a munkafeltételeken.

A munkaszerződés módosítása során megváltozhat a munkakör, a munkahely, emelkedhet a munkabér, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Változhat a munkaszerződés más kikötése is: például a részmunkaidős munkavégzés teljes munkaidősre módosulhat és fordítva.

Vannak viszont olyan esetek, amikor megváltoznak ugyan a munkavégzés feltételei, mégsem szükséges a munkaszerződést módosítani. Ezekben az esetekben a munkáltató egyoldalúan dönthet, a jog nem teszi kötelezővé a közös megállapodást.

Változik a munkakör

A munkakör meghatározása (a munkahely és a munkabér meghatározásához hasonlóan) a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Ha nem szerepel a szerződésben, az nem is érvényes.

A munkakör megjelölése általában két részből tevődik össze: a végzendő munka jellegéből (például: logisztikai, számviteli, marketing) és a beosztás szintjéből (például: osztályvezető, csoportvezető). Ha a kettő közül akár csak az egyik változik, az a szerződés módosítását vonja maga után. A munkaszerződésben így megjelölt munkakört általában munkaköri leírás, illetve a konkrét munkát kiadó főnöki utasítás pontosítja tovább.

Ha a cég olyan munkát kíván végeztetni a beosztottal, amely nem tartozik a szerződés szerinti munkakörbe, ehhez szerződésmódosítás szükséges. A bírósági gyakorlat munkakörváltozást állapított meg többek között azokban az esetekben, amikor raktárost kézbesítői, szervizvezetőt műszerészi, szakmunkást segédmunkás munkakörbe osztottak be.

Ítél a bíróság

Viták tárgya

Viták tárgya

A munkavállaló művezető beosztásban vezette a munkáltató egyik szaküzletét. Főnöke egyik nap új munkaköri leírást adott át, amely alapján a jövőben a cég farostlemez- és rakodólap-forgalmát kellett volna irányítania. A művezető az igazgatóhoz fordult, majd miután hasztalan próbált vele egyeztetni, rendkívüli felmondással megvált a cégtől. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a cég szándéka egyértelműen arra irányult, hogy önkényesen megváltoztassa a munkakört. Az egyoldalú szerződésmódosítást a bíróság jogszabálysértőnek minősítette, a művezető rendkívüli felmondása ezért megalapozott volt.

Amikor nem kell módosítani

Ha a munka jellege nem változik: Ha a főnök olyan feladatot ad ki, amely más, mint a korábbiak, azt kell vizsgálni, hogy a kiadott munka jellege eltér-e a munkakörben leírtaktól. Ha a munkakörbe tartozó feladatok jellege nem változik meg (például a takarítónőt, aki eddig öltözőt takarított, irodatakarításra utasítják), akkor nem szükséges a munkaszerződés módosítása.

Ideiglenes áthelyezés: Nem módosul a szerződésben megjelölt munkakör akkor sem, ha a munkáltató ideiglenesen áthelyezi a beosztottat. A törvény ugyanis lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállalót naptári évente legfeljebb két hónapon át a munkakörén vagy munkahelyén kívüli munkára fogja. Ez a szabály némi rugalmasságot ad a munkáltatónak, aki így váratlan helyzetekben igény szerint átcsoportosíthatja a munkaerőt.

Csak a szervezeti beosztás változik: A bírói gyakorlat szerint az sem jelenti a munkaszerződés módosítását, ha a végzett munka jellege nem változik meg, de a beosztott más szervezeti alárendeltségben dolgozik tovább (például: műszaki vezető helyett a főművezető alá rendelik).

Többes munkakör: Ha a munkáltató előre tudja, hogy többfajta munkára veszi fel az illetőt, ezt érdemes már a munkaszerződésben kikötni. Ilyenkor a főnök egyoldalúan utasíthatja a beosztottat különböző munkák elvégzésére, persze csak a munkaszerződés keretein belül.

Változás a munkaköri leírásban: A munkaköri leírás elkészítése és módosítása a munkáltató joga, nem igényli a munkavállaló hozzájárulását. Ez viszont visszaélésre is módot adhat, hiszen a cég így adott esetben burkoltan a munkakört is meg tudja változtatni anélkül, hogy a beosztott ezzel egyetértene.

A munkabér módosítása

Bár a legtöbb munkahelyen a szokásos évi fizetésemelésről a cég egyoldalúan dönt, nem árt ilyenkor is beszerezni a munkavállaló hozzájárulását, illetve közös megegyezéssel módosítani a munkaszerződést. Nem valószínű persze, hogy a beosztott tiltakozna a fizetésemelés ellen, ám a törvény értelmében ilyenkor is módosul a munkaszerződés egyik lényeges eleme. Kivételes esetben ugyanis előfordulhat, hogy a munkavállalót hátrányosan érintené a béremelés (például elesne valamely támogatástól).

Megtörténhet, hogy a munkáltató közvetett módon úgy csökkenti a munkabért, hogy töröl a munkakörből bizonyos munkafeladatokat, amelyekkel magasabb bérhatár vagy bérpótlék jár (például: egészségkárosító kockázat mellett végzett munkáért veszélyességi pótlék). Az ítélkezési gyakorlat szerint ez is munkaszerződés-módosításnak minősül, azaz közös megállapodást igényel.

Ha a munkát máshol kell végezni

Védelem alatt

A törvény további garanciákat is biztosít az ideiglenesen áthelyezett munkavállaló számára: az áthelyezés nem sértheti beosztását, képzettségét, de nem lehet hátrányos korára vagy egészségi állapotára sem. A beosztottnak kedvez az a szabály is, hogy az új feltételek mellett sem illeti meg a régi munkakörében/munkahelyén kapott átlagkereseténél kevesebb. Ha pedig saját munkája mellett más munkáját is elvégzi, ennek fejében helyettesítési díj is megilleti.

Akkor is módosítani kell az eredeti szerződést, ha a cég a beosztottját tartósan másik munkahelyen akarja foglalkoztatni. Vannak mégis olyan esetek, amikor a munkáltató egyoldalúan kijelölheti az új munkahelyet.

Változó munkahely: Előfordul, hogy a munkaszerződés a munkavégzés helyéül úgynevezett változó munkahelyet jelöl ki. Ez lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkaerőt ott foglalkoztassa, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá. Változó munkahelyként a felek megjelölhetik a munkáltató egész működési területét (például építőipar), illetve megnevezhetnek szűkebb földrajzi területet (például egy megyét).

Amennyiben változó munkahelyet kötöttek ki a munkaszerződésben, a főnök bármikor átirányíthatja a beosztottat másik munkahelyre anélkül, hogy a munkaszerződését módosítani kellene. Ebben az esetben a beosztott nem vitathatja az átirányítás szükségességét.

Ha viszont nem kötöttek ki változó munkahelyet a szerződésben, módosítás nélkül csupán maximum két hónapig foglalkoztatható a munkavállaló állandó munkahelyén kívül.

Kirendelés: Az alkalmazott ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető. A kirendelés, csakúgy, mint az ideiglenes áthelyezés, évente legfeljebb két hónapos tartamra történhet, és a cég köteles a kirendelés következtében felmerülő többletköltségeket megtéríteni. Ez szintén nem jelenti a munkaszerződés módosítását, a kirendelés befejeztével a beosztott a régi feltételek mellett folytatja munkáját.

Hogyan történjen a módosítás?

A szó elszáll

A módosítást írásba kell foglalni. Ennek elmaradása esetén az írásba foglalás hiányára csak a munkavállaló hivatkozhat 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a 30 nap elteltével a módosítást érvényesen létrejöttnek kell tekinteni.

A munkaszerződést a felek közös megegyezéssel, írásban és természetesen megfelelő tájékoztatás mellett módosíthatják.

Közös megegyezés: A legfontosabb, hogy a munkaszerződést csak akkor lehet módosítani, ha mindkét fél beleegyezik. A beleegyezés sem lehet akármilyen: kifejezett, határozott és egyértelmű közös megállapodásnak kell születnie a módosításról. Pusztán az a tény, hogy a munkavállaló átvette a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot, még nem jelenti azt, hogy hozzájárult a módosításhoz.

Megfelelő tájékoztatás: A munkáltató köteles felhívni a munkavállaló figyelmét a módosítás következményeire, ha azok magából a módosításból nem derülnek ki. Így például a határozatlan idejű munkaviszony átalakítása határozott idejűvé számos olyan következménnyel jár, amely az alkalmazott jogos érdekeit sértheti.

Az egyoldalú módosítás semmis, erre még abban az esetben sem nyílik lehetősége a munkáltatónak, ha beosztottja időközben alkalmatlanná vált a munkakör ellátására (például: jogosítványát bevonták, vagy jogszabály utólag diplomát ír elő a munkakörre, és nincs neki). Az sem jogosítja fel az egyoldalú szerződésmódosításra a munkáltatót, ha a munkavállaló munkaköre időközben megszűnik.

Mit tehet a munkáltató, ha nem fogadják el módosító javaslatát? Két lehetősége adódik: vagy belenyugszik a korábbi feltételek melletti foglalkoztatásba, vagy megvizsgálja a munkaviszony felmondásának lehetőségét. Utóbbival körültekintően kell bánni, önmagában a módosító ajánlat visszautasítása semmiképpen nem lehet felmondási ok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik