Sokan szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy a taláros testület ne kaszálná el a pénztártörvénynek azt a passzusát, amely szerint a magánkasszáknál maradók bár fizetnek nyugdíj-hozzájárulást, pénzt nyugdíjas éveikben az államtól nem kapnak.
Állítólag veszélybe kerülhet az a jogszabályi rendelkezés is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte hozzájárulássá.
Az átnevezéssel a befizetés “járulék jellege” nem szûnt meg, vagyis járadékkifizetést kell maga után vonnia. Szakértõk szerint ebbõl viszont az következhet, hogy a “renitens” pénztári tagok nagyon jól járnak: saját pénztári befizetéseik mellett ugyanis állami nyugdíjra is jogosultak lesznek. Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a 100 ezer maradó pénztártagnak is jár a nyugdíj, az nemcsak a nyugdíjkassza egyensúlya miatt problémás, hanem morálisan is. (A biztosabbnak ígért állami nyugdíj sokaknál lehetett döntõ érv az átlépésnél.)
Az nehezen képzelhetõ el, hogy a törvény egészét elmeszelnék. A nyugdíjrendszerben levezényelt változtatásokat pedig szinte lehetetlen lenne visszacsinálni, az átirányított 3000 milliárdos vagyon felét már bevonták, és a fennmaradó összegnek is talált helyet a kormány. Bárhogy is határoznak a bírák, gyakorlatilag nincs esély a mostani irányok megváltoztatására. Ezt korábban Orbán Viktor is világossá tette, amikor azt mondta, „a hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, és ezt már egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg”.
A szöveg azonban még változhat, a döntést befolyásolhatja az is, hogy a tervezetet augusztusban, a testület jelenlegi összetételében, vagy szeptemberben – öt új taggal kibõvülve – fogadják el. Az Alkotmánybíróság sajtófõnöke ezt maga is megerõsítette, mondván az elfogadás idõpontja továbbra sem ismert. A hétfõi napirenden szereplõ javaslatot egyébként már július 12-én is tárgyalta a testület.
Versenyfutás az idõvel
Ha az Alkotmánybíróság hétfõi ülésén nem lesz döntés a nyugdíjkasszákról, akkor akár szeptember végéig is kitolódhat a döntéshozatal, és a júliusban megszövegezett elsõ határozattervezetet már a Fidesz-KDNP által jelölt öt új bíró is véleményezni fogja. Az erõviszonyok átalakulásával módosulhat a döntés is, hiszen a korábbi hírek szerint a dokumentumról már eddig is éles vita folyt a bírák között. Jelenleg a testületnek tíz tagja van, tehát a szavazategyenlõség sem zárható ki, ami az új bírák csatlakozása után elképzelhetetlen. Bár az õ voksuk – sokak szerint borítékolható, formálisan nekik is meg kell ismerkedniük a határozattervezettel, idõt kell kapniuk, hogy megfogalmazzák a párhuzamos- vagy különvéleményüket, kiformálhassák az alkotmányjogi érveiket. Mindez idõ.
A testület honlapjára péntek délután felkerült napirendtervezet szerint az Alkotmánybíróság öt üggyel foglalkozik hétfõi teljes ülésén, ezek egyike lesz a magánnyugdíjak kérdése, de tárgyal még az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényrõl és három OVB-határozat elleni beadványról.
Pénzt biztosan nem adnak vissza
A nyugdíjszabályok változásának következményeként a magánnyugdíjpénztárak kezelésében levõ mintegy 3000 milliárd forintot elvonták, ráadásul azokat, akik nem léptek át az állami rendszerbe, azzal fenyegették: a társadalombiztosítástól nem kapnak majd nyugdíjat – emlékeztet a Népszabadság. A lap szerint emiatt alapjogok sora csorbul, az intézkedések szembemennek a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos és uniós alapelvekkel egyaránt, de az Alkotmánybíróság kezét megköti a testület hatáskörét szûkítõ korábbi alkotmánymódosítás, amely szerint a pénzügyi – az adókról, vámokról és illetékekrõl – rendelkezõ törvények alkotmányellenességét csak akkor állapíthatják meg, ha a szabályozás az emberi méltóság sérelmét okozza.
A személyes számlákon levõ összeg elvonása kapcsán felvetõdik a magántulajdonhoz való jog sérelme is. A testület azonban ezt a kérdést sem vizsgálhatja, így a 3000 milliárd államosítását az AB várhatóan nem kifogásolja majd.
Az MSZP Strasbourgig megy, ha kell
Az MSZP a strasbourgi bírósághoz fordul a nyugdíjpénztári törvény ügyében, ha az Alkotmánybíróság (Ab) úgy dönt, hogy a magánpénztári tagok nem jogosultak állami nyugdíjra – közölte Korózs Lajos. Szerinte az Ab többféleképpen is dönthet. Teljes egészében megsemmisíti a törvényt, vagy csak azt a passzust, amely körülbelül százezer embert zár ki az állami nyugdíjból. Az ellenzéki politikus szerint ebben az esetben a kormány vagy tudomásul veszi a döntést és ennek megfelelõ törvényeket hoz vagy “belegondolni sem merek, hogy a kormány az egészrõl nem vesz tudomást és még a meglévõ százezer tag magánnyugdíjpénztári megtakarítását is elveszi”. Korózs Lajos utolsó variációként említette, hogy az Ab minden az üggyel kapcsolatos beadványt “elmeszel” és a magánpénztári tagok nem lesznek jogosultak az állami nyugdíjra.
