A Progresszív Intézet és a Figyelő közös vállalkozásba fogott: szemben az eddig a pártpreferenciákat felmérő kutatásokkal azt akarták megtudni, hogy az emberek hol helyezkednek el a liberális-konzervatív, illetve a gazdasági bal-jobb skálán.
Máshogyan szavazunk, mint gondolkodunk
„A kutatásból kiderült, hogy az értékválasztás és a gazdaságpolitikáról való gondolkodás alapján Magyarország egységesebb, mint gondolnánk” – fogalmazott Simon Ernő, a Figyelő megbízott főszerkesztője. Hozzátette: máshogyan szavazunk azonban, mint ahogy gondolkodunk.
Ennek vizsgálatára a Progresszív Intézet egy olyan új, komplex politikai térképet dolgozott ki, ahol egy kérdőív kitöltésével mindenki elhelyezheti magát egy koordinátarendszerben. Ennek vízszintes tengelye a baloldali gazdaságpolitika (erős állami beavatkozás), szemben a jobboldali gazdaságpolitika (szabad piac) szegmensével. A függőleges tengelyt pedig a liberális – konzervatív értékrend képzi.
A politikai térképen beregisztrálva 73 kérdés – névtelen – kitöltésével megismerhetjük saját értékrendünket, és megnézhetjük, mindez hol áll a többi válaszadóhoz képest. A felmérés tehát nem választókerületeket, hanem értékrendeket vizsgál.
Lapunk kérdésére Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója elmondta: a felmérést évente megismétlik, és céljuk, hogy a magyarok értéktudatosabbak legyenek.
A FigyelőNet szerkesztőségének pontjai (piros), a felmérésben résztvevőkéhez képest
Etatista-konzervatív Magyarország
A Progresszív Intézet megbízásából a honlap indulása előtt a Publicus Research 1200 fős mintán elvégezte a felmérést. Az eredmény viszonylag egységes képet mutat: a válaszadók többsége, 58 százalék a konzervatív, ám baloldali gazdaságpolitikát vallók csoportjába került, míg 30 százalék a liberális, ám gazdaságpolitikai szemléletük szerint szintén a baloldalhoz sorolható szegmensben kapott helyet.
Tíz százalék vallja magát a válaszok alapján konzervatívnak, és jobboldali gazdaságpolitikát követőnek, míg elenyésző, mindössze 3 százalék került a liberális – jobboldali mezőbe.
A FigyelőNet szerkesztőségének munkatársai az elsők között tesztelték le magukat. Az eredmény szembe megy a kutatás következtetéseivel: lapunk munkatársai liberális értékrendet vallanak, ám a gazdaságpolitika tekintetében többségében jobboldali gondolkodásúak.
A társadalom és a pártok
Ha ennyire azonosan gondolkodunk, miért nem mutatja mindezt a választási végeredmény? A válasz Magyar Kornélia szerint az, hogy nem az értékeink, hanem az úgynevezett törésvonalak mentén döntünk. Ez azt jelenti, hogy a voksolásnál három, jórészt nem tudatos választóvonal alapján adjuk le a szavazatainkat.
Az első a nómenklatúrapozíció, azaz hogy valaki milyen szerepet, pozíciót töltött be 1989 előtt. A második a város-vidék, a harmadik pedig a vallásos-nem vallásos törésvonal.
Ez lehet a magyarázat arra, hogy az SZDSZ-nek, az MDF-nek és az MSZP-nek vannak szavazói, annak ellenére, hogy mindhárom párt a liberális – jobboldali gazdaságpolitika szegmensében található legutóbbi választási programja szerint. Míg a Fideszt, a Jobbikot és a KDNP-t a konzervatív, ám baloldali gazdaságpolitikát valló mezőbe lehet besorolni.
