Kóka János mindössze hat hetet adott a koalíciónak, hogy döntsenek a több-biztosítós modellről. Az idő rendkívül rövidnek tekinthető, jelenleg ugyanis két iskola és hat modell van a döntéshozók illetve az egészségbiztosítási reform asztalán. Az egyik iskola szerint nem szabad a biztosítókat beengedni az egészségügybe, helyette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) kellene feljavítani úgy, hogy valódi társadalombiztosítóként működhessen. Egy másik modell ennél is tovább megy: regionalizálná az OEP-et.
Egyezség a több-biztosítós egészségügy hívei között sincsen, a hogyan kérdésre ugyanis legalább négy válasz van. Az egyik az alapellátást az OEP-nél hagyná, a versenyt csak a kiegészítő szolgáltatásoknál nyitná meg. Más modellek viszont ágazati biztosítók vagy önálló baleseti és rokkantbiztosítások versenyében gondolkoznak. A leghangsúlyosabb több-biztosítós modell viszont azt takarná, hogy az OEP-pel egyenértékű biztosítók is beléphessenek az egészségügy 1000 milliárdos piacára.
Amerika nem példa
„Remélem senki sem gondolja komolyan, hogy Amerikához hasonló több-biztosítós rendszert szeretnénk” – jelentette ki Kóka János a Világgazdaság egészségügyi konferenciáján. Az SZDSZ elnöke szerint ugyanis a liberálisok egy társadalmi szolidaritásra épülő, nemzeti kockázatvállalást tartalmazó modellben gondolkodnak. Ezt az új egészségminiszter-jelölt is megerősítette a FigyelőNetnek. Mint Horváth Ágnes lapunknak elmondta, vegyes finanszírozású rendszert szeretnének, melyben mindenki biztosított, és az állami garancia is megmarad.
Bár Kóka János nem kívánta megnevezni, melyik modellről akarják meggyőzni az MSZP-t, a FigyelőNet úgy tudja, hogy a Mihályi-féle hárompilléres modellel érkeznek a koalíciós egyeztetésre. Az első, állami finanszírozású pillér szolgáltatásai közé az olyan népegészségügyi és közegészségügyi orvosi ellátások tartoznának, amelyek a lakosság legnagyobb részét érintik. Például a tüdőszűrés, a védőoltások, a terhesgondozás. Szintén állami forrásból működne a harmadik pillér, amelybe a kifejezetten drága és előre kiszámíthatatlan műtéti beavatkozásokat sorolnák. Ilyen a transzplantáció vagy a sugárkezelés. Az összes többi rutin ellátási forma a magánbiztosítókhoz tartozna. Tehát vegyes finanszírozási forma lenne, melyben a jövedelemarányos járulékot szétosztanák az OEP és a beteg által kiválasztott magánbiztosító között.
Csak Gyurcsányon múlik minden
A FigyelőNet információi szerint egyébként a következő hat hét, nem a szocialisták, hanem Gyurcsány Ferenc meggyőzésével telik. Mint egy SZDSZ-es forrásunk fogalmazott, a nyugdíjrendszert is Horn Gyula döntötte el, aki pedig a pártban ez ellen nyilatkozott, az felkerült a listájára. A liberálisok szerint azért lesz könnyű dolguk, mert az MSZP eddig nem állt elő semmilyen alternatívával, nem beszélnek arról, hogy ők hogyan alakítanák át az egészségbiztosítást.
Nagy az ellenzők tábora
„Szükség van a versenyre, de nem javasolom az üzleti biztosítók megjelenését az alapellátásban” – közölte a konferencián elhangzó előadásában Orosz Éva. Az OECD-szakértő szerint ugyanis a nemzetközi példák nem igazolják, hogy a biztosítók megjelenésével javul a minőség az egészségügyben. Ráadásul még ha nem is a gazdagok-szegények párhuzam mentén válogatnának a biztosítók, biztos, hogy valamilyen módon rosszabbul járna egy réteg. Példaként hozta fel, hogy egy multinacionális cég dolgozói számára a biztosítók és bankok már most is csoportos, kedvezményekkel teli opciót kínálnak. „Azaz, aki nem tud egy ilyen csoportos biztosításban részt venni, az rosszabbul jár” – mondta Orosz Éva. Hozzátette: nincs tökéletes egészségügyi rendszer, de az Európában már fel sem merül, hogy csak üzleti biztosítók uralják a piacot. A szakértő egyébként az osztrák mintát honosítaná meg hazánkban, azaz az OEP-et régiókra bontaná, a versenyt pedig csak a kiegészítő szolgáltatásoknál engedélyezné. (A FigyelőNet Orosz Évával készített interjúját jövő héten olvashatja.)
Mikola István is nemzetközi példákat hozott fel a több-biztosítós egészségügy ellen. Mint a Fidesz szakpolitikusa elmondta, Hollandia 15 milliárd eurós hitelt kényszerült felvenni az uniótól, hogy korrigálni tudja a rendszert. A legnagyobb ellenzéki párt csak egyrendszerű egészségbiztosításban gondolkodik, az OEP-et, hasonlóan az Állami Számvevőszékhez, nemzeti intézménnyé nyilvánítanák.
Kockázattól tartanak a biztosítók
„A biztosítók számára ez a helyzet olyan, mintha valaki kapna 50 millió forintot azzal a feltétellel, hogy esetleg másnap 60 millió forintot kellene visszafizetnie. Elvenné a pénzt?” – tette fel a kérdést Váradi Péter. Az AXA biztosító ügyvezető igazgatója szerint hatalmas az üzleti lehetőség, de hatalmas a kockázat is, mivel nem tudni, hogy akár ez vagy a következő kormány évek múlva nem juttatná-e vissza az OEP-et monopol helyzetbe.
Az üzleti biztosítók egyébként csak a Mihályi-féle modellt vizsgálták meg, csak abba „szállnának be”. Lapunk kérdésére, hogy hogyan győznék meg a biztosítók az ügyfeleket, Váradi úgy fogalmazott, úgy ahogy ma valaki nyugdíjbiztosítót vagy orvost választ: szájhagyomány útján.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
