Morvai-jelentés: Gyurcsány és Demszky is felelős

A rendőrség brutális fellépéséről Gyurcsány Ferencnek minden bizonnyal tudomása volt, utasíthatta is a rendőrséget, ám erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt – mondta Morvai Krisztina, az őszi budapesti zavargásokkal foglalkozó bizottságának vezetője. A testület társelnöke, Völgyesi Miklós hangsúlyozta: a zavargások során a tömegoszlatás jogállamban megengedhetetlen eszközökkel történt, az események fő felelőse pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt.

A dokumentumban a bizottság tagjai kifejtik: szemléletükben az emberi jogok védelmét, az emberi jogi sérelmek kivizsgálását tartották elsődleges fontosságúnak.

Demszky, Gyurcsány és a többi ludas

A jelentés a kormányfőn kívül a felelősök között nevezi meg az igazságügyi és rendészeti minisztert, a kormány tagjait és a kormánypárti politikusokat, akik nem emelték fel szavukat a rendőri akciók ellen. A tanulmány a főpolgármester felelősségére is rámutat. A dokumentum kiemelten foglalkozik a tömeges rendőri brutalitással, az önkényes letartóztatásokkal, a jogszabályellenesen börtönbe vetett emberek ügyével. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a rendőrökről hiányzott az azonosítójel, sokan közülük maszkot viseltek, a gyorsbilincs használatának módja is jogellenes volt.

Gyurcsány Ferencnek többek között felrótták, hogy “elmulasztotta elrendelni annak haladéktalan kivizsgálását, hogy hogyan kerülhetett sor olyan mennyiségű és minőségű sérülésokozásra, amiről a hírügynökségek számot adtak”. A jelentés hozzátette: “Ennél továbbment: megfogalmazta azt az elvárását, hogy a jövőben is hasonló eszközöket alkalmazzanak hasonló helyzetben. A rendőrfőkapitány hűségesen követte ‘főnöke’ utasítását: hasonlóképpen járt el október 23-án. Megállapítható tehát, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás ‘előfutára volt’ az október 23-i eseményeknek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbújtásával, utasításával, Petrétei József rendészeti miniszter legalábbis passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával illetve a később indított vizsgálatok ‘blokkolásával’ közrehatottak az október 23-i tömeges tragédia kialakulásában” – áll a jelentésben.

Sérült az eljárás tisztasága?

A Morvai-bizottság azzal a gyanúval élt, hogy az ügyészségi illetve bírósági eljárásokban is sérült egyebek mellett a védelemhez fűződő jog, a „fegyverek egyenlőségének” elve. Ezért megvizsgálták a folyamatban lévő szabálysértési illetve büntetőeljárásokat, amelyeket a továbbiakban is figyelemmel fognak kísérni. “Megállapítottuk, egyebek között, hogy az elsőfokú bíróságok által elrendelt előzetes letartóztatások több mint 80 százaléka törvénysértőnek, indokolatlannak bizonyult a másodfokú bíróságok álláspontja szerint. Ez sokkoló szám, s a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett haladéktalanul ki kell vizsgálni, meg kell állapítani, hogyan kerülhetett sor ilyen tömeges méretű jogsértésre. Ez ügyben bizottságunk két társelnöke és büntetőjogi munkacsoportjának vezetője levelet írt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének” – áll a jelentésben.

A közkegyelem megynyugvást hozhat

A Gönczöl-bizottsággal ellentétben, amely nem javasolt közkegyelmet, a Morvai-jelentés ezt megfontolná. “Helyesnek tartjuk a 2006. szeptember 18-tól 25-ig tartó időben és a 2006. október 23-án és 24-én a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlásával térben és időben összefüggő cselekmények közkegyelmi megítélésének ügye a mai magyar társadalmat erősen érintő és foglalkoztató kérdés legyen” – fogalmaz a jelentés. “A kárelhárítás egyik eszköze lehet a közkegyelem” – szögezik le.

Március 15-én megismétlődhet minden

A Morvai-jelentés kifejti, hogy a miniszterelnök reakciója szerint a rendőrségnek a jövőben a szeptember 19-i éjszakát kell példának, mintának tekintenie, hogyan is kell fellépni járókelőkkel, tüntetőkkel szemben. “Ezt várja el a rendőrségtől az ország miniszterelnöke és a főváros polgármestere. S ha ez marad a ‘példa’, és ugyanaz marad a rendőrség felügyeletét ellátó kormány feje, ugyanazok maradnak a rendőrségi vezetők, akkor mitől ne történne meg március 15-én, vagy bármely későbbi időpontban ugyanez?” – veti fel a kérdést a jelentés.

Nehezebb dolguk volt?

A közel 240 oldalas jelentés összeállításakor hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat. A jelentés kiemeli: a Gönczöl-bizottsággal ellentétben nem rendelkeztek a Nemzetbiztonsági Hivatal beszámolójával és az ügyészség nyomozati tapasztalataival sem. “Ezen utóbbival kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy ehhez milyen módon jutott a saját bevallása szerint egyedi ügyekkel nem foglalkozó Gönczöl-bizottság, illetve ha már hozzájutott, akár miért nem használta fel beazonosítható módon azokat, mert bizony azok bizottságunk érdeklődésére is számot tartottak volna” – áll a jelentésben.

A Gönczöl-bizottság más eredményre jutott

Az ellenzék által a kormány szervének tartott, Gönczöl Katalin vezette bizottság jelentése ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fém rudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt. Igaz, azt a Gönczöl-jelentés is kiemelte, hogy egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát.

Gönczölék szerint is hibázott a miniszterelnök, mert véleményük szerint alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét és így nem is tudott rá megfelelően reagálni. A Gönczöl-jelentés szerint a köztársasági elnök sem volt a helyzet magaslatán: nem kezelte megfelelően a konfliktust. Szerintük a Fidesz hibázott, amikor épp az Astoriát választották a nagygyűlés helyszínéül, ráadásul a műsorvezető nem tájékoztatta a veszélyről megfelelően a tömeget. Ezen felül Gönczöl Katalin Gergényi Péter személyi felelősségét is felvetette a történtekkel kapcsolatban. Az elemzésben ugyanakkor az egész magyar értelmiség hibájának tartották, hogy idáig fajultak az események, sőt a sérelmi nemzettudatot is a zavargások tényezői közé sorolták.

Kormányszóvivő: politikailag elfogult

Politikailag igen elfogult a Morvai Krisztina által vezetett bizottság jelentése – mondta a kormányszóvivő a Civil Jogász Bizottságra utalva. Danks Emese kiemelte: a kormányfő tavaly novemberben kérte fel Gönczöl Katalint, hogy jelentést készítsen a tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről. Az anyag alapján a kormány felkérte a szaktárcákat, hogy állítsanak össze intézkedési tervet; ezt a dokumentumot a tervek szerint a jövő héten tárgyalja a kormány – tette hozzá Danks Emese. Jelezte: amennyiben a Morvai-jelentés értékelhető szakmai megállapítást tesz, azt a szakemberek megvizsgálják.