Belföld

Még évekig autózhatunk a Belvárosban

Meglepően összecseng Demszky Gábor és Katona Kálmán közlekedésfejlesztési programja: döntéseikben a gyalogosoknak és a tömegközlekedőknek kedveznének az autósok rovására. Tarlós Istvánnak ezzel szemben nincs előnyben részesített célcsoportja: mindenki érdekében csiszolna egy keveset a város közlekedésén. Az FN összevetette három főpolgármester-jelölt közlekedési elképzeléseit, melynek során kiderült: a Belváros lezárása egyelőre várat magára.

Miért nem ér át a villamos?

A Lágymányosi híd megépülése óta visszatérő ígéret az 1-es villamos Budára vezetése. Dancs Gábor szerint ennek elmaradása a pénzhiánnyal magyarázható: az SZDSZ szakpolitikusa elmondta, hogy a vágányokat legalább Budafokig el kéne vezetni, akkor pedig több villamoskocsira és más beruházásokra is szükség van. A képviselőjelölt úgy véli, az unió kohéziós alapjából kapott pénz jelenthet megoldást. Katona Kálmán más aspektust is felvillantott: a 4-es metró építkezése leállításának évében – némi vigaszt nyújtva Demszkynek – közlekedési miniszterként felajánlotta, hogy a tárca 400 millió forintjából építsék ki Budára az 1-es villamos pályáját. A főpolgármester akkor ezt – vélhetően politikai okból – visszautasította.

A 4-es metró építésének befejezésére, a főváros és az agglomeráció közlekedési kapcsolatait erősítő Budapesti Közlekedési Szövetség elmélyítésére, a villamos- és HÉV-hálózat fejlesztésére, számos P+R parkoló kiépítésére mindenképp számíthatnak a fővárosiak, bárki is nyeri a főpolgármester-választást október elején. Ezen túl Demszky Gábor, Katona Kálmán és Tarlós István is ígéretet tett programjában az egységes, önkormányzati tulajdonban lévő parkolási rendszer kialakítására, ráadásul a belváros zsúfoltságát is hasonlóan enyhítenék: parkolóházakat – Tarlós István pincegarázsokat is – ígérnek, melyekben a helyiek kedvezményesen, esetleg ingyen parkolhatnának.

Demszky és Katona ugyanúgy gondolja

Koncepciójában és részleteiben is meglepő hasonlóságot mutat Demszky Gábor koalíciós és Katona Kálmán MDF-es jelölt programja. Mindkét politikus a közösségi közlekedés fejlesztését részesíti előnyben az autósok érdekeivel szemben, már az M0-ás körgyűrű bezárulása előtt is korlátozná a Belváros átmenő forgalmát, és uniós forrásokból elsősorban a kötöttpályás tömegközlekedést fejlesztené.

A konkrét ígéretek többsége is azonos: a jelöltek az 1-es villamos vonalát átvezetnék Dél-Budára, meghosszabbítanák mindkét irányba a 3-as villamos pályáját, összekötnék a 17-es és a 19/41-es villamosok vonalát, és visszaállítanák a villamosközlekedést a Bajcsy-Zsilinszky úton úgy, hogy a 47-es a Nyugati térig közlekedne.

Némi különbséget jelent, hogy Demszky Gábor ismét ígéretet tesz az 5-ös metró (a ráckevei és a szentendrei HÉV egyesítése) munkálatainak megkezdésére, míg Katona Kálmán inkább a 3-as metró vonalát hosszabbítaná meg Káposztásmegyer felé.

A programok közötti feltűnő hasonlóságot a lapunknak nyilatkozó Katona Kálmán azzal magyarázta, hogy négy éve tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, részt vesz a Városüzemeltetési Bizottság munkájában, ahol a használható javaslatokat megjegyzi magának. Az FN-nek nyilatkozó SZDSZ-es szakpolitikus, Dancs Gábor szerint Katona jó szakember, így őt nem lepte meg az ígéretek összecsengése.

Vitatott pontok: buszsáv, BKV

A Belvárosba vezető sugárutak szűkítése és a tömegközlekedés gyorsítása némi festékkel és ecsettel oldható meg a leggyorsabban és legolcsóbban – beszélt programja egyik fontos részletéről, a Buszsáv programról lapunknak Katona Kálmán. A MDF jelöltje szerint céljai gyorsan elérhetők, ha a meglévő buszsávokat folyamatossá teszik, és újakat létesítenek oda, ahol még nincsenek. Érdekes, hogy hasonló programpont még szerepel az SZDSZ „Lépéselőny 2013” című programjában, de Demszky Gábor „Budapest a mi városunk” elnevezésű koalíciós koncepciójában már ennek nincs nyoma.

Fajsúlyosabb különbözőség van a koalíció jelöltje és MDF-es kihívója között a BKV megítélésében. A közlekedési vállalat nem veszteséges, egyszerűen arról van szó, hogy megbízója – a főváros önkormányzata – nem fizeti ki számára a megrendelt szolgáltatásokat – vélte Katona Kálmán, aki látta a BKV és az önkormányzat szerződését, melyben az árra vonatkozó pontot a felek nem töltötték ki. Az SZDSZ szakpolitikusa szerint Katona Aba Botond BKV-vezér álláspontját visszhangozza; Dancs Gábor ezzel szemben úgy véli, hogy a vállalat veszteséges, rosszul működik, ráadásul a vezetés hibájából.

A képviselőjelölt példaként említi, hogy amikor a BKV vezetői olyan menedzserszerződéssel dolgoztak, amely a prémiumokat az adósságállományhoz kötötte, a cég nem volt veszteséges. Az SZDSZ politikusa szerint a vállalatot a főváros már konszolidálta, de a cég újratermelte adósságát.

Az FN kérdésére, hogy a liberális városvezető miért nem váltotta le a BKV szerinte alkalmatlan vezetőit az elmúlt években, Dancs úgy válaszolt: a városüzemeltetés a szocialista alpolgármesterhez tartozik, de reménybeli következő ciklusában Demszky Gábor már nagyobb beleszólást igényel majd ezekbe az ügyekbe.

Tarlós senkinek nem kedvez

Alapvetően különbözik a Fidesz által támogatott független főpolgármester-jelölt, Tarlós István koncepciója a Demszky-Katona-féle hozzáállástól, Tarlós ugyanis egyetlen közlekedési csoport érdekeit sem helyezi a másik elé. Óbuda első embere a fővárosban az autóközlekedést nem betiltaná, hanem ésszerűsítené: programja szerint több körforgalommal, a lámpák jobb beállításával, a kereszteződésekbe behajtók és ott ragadók kemény szankcionálásával tenné elviselhetőbbé a fővárosi autózást.

A főpolgármester-jelölt a tömegközlekedés színvonalán a BKV átszervezésével javítana, a reggeli zsúfoltságot pedig a belvárosi iskolák későbbi órakezdésével enyhítené. A közösségi közlekedést használóknak Tarlós István alig ígér beruházásokat, mert mint az FN-nek elmondta, nem látja azok forrásait, és “az ígérgetés a műszaki antitalentumok bátorsága”. A főpolgármester-jelölt közölte: uniós forrásokból a következő években Magyarország 410 milliárd forintot használhat fel városi közlekedésfejlesztésre, az összegből pedig a 4-es metró és a vidéki nagyvárosok máris “lefoglaltak” 386 milliárdot. Ráadásul – tette hozzá – az unió utófinanszírozza a fejlesztéseket, és a főváros kasszájában pedig még az önrészre sincs elég pénz. Ezért saját programját Tarlós valóságalapú és reális koncepciónak tartja.

Várhatunk még a Belváros lezárására

Demszky Gábor koalíciós jelölt rendelkezik a legrészletesebb elképzelésekkel a Belváros egyes részeinek autóforgalom elől való elzárására. A folyamat gyakorlatilag jövőre, a Szabadság híd egyéves lezárásával indulna, amikor is a Kecskeméti utca forgalmát jelentősen korlátoznák. A híd elkészülte után az autósok nem is kapnák vissza a belvárosi utcát, és a tapasztalatok ismeretében a Petőfi Sándor utca, sőt 2008-tól akár a Lánchíd is a gyalogosok birtokába kerülhetne (ez utóbbi nagyban függ a Margit híd rekonstrukciójától és az M0-ás északi hídjának megépülésétől is). Egészen távlati cél az SZDSZ programjában a Kossuth Lajos utcát kiváltó alagút megépítése és a főút, valamint a Ferenciek tere egy részének díszkövesítése.

A lapunknak nyilatkozó Katona Kálmán és Dancs Gábor szerint is reális lehetőség van arra, hogy a ciklus végére a kiskörúton belüli utcákba csak a célforgalom hajthasson be, később pedig egyre több, nagykörúton belüli utca is funkciót váltson, például a Király utca mintájára. Katona Kálmán szerint hosszú távon a kiskörúton belüli utcák mindegyike autómentessé tehető.

Tarlós István programjában nincs szó útlezárásokról, és mint lapunknak elmondta, győzelme esetén egyelőre nem is tervez ilyesmit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik