Túl sok a kérdőjel
Török Gábor politológus a FigyelőNetnek elmondta: nincs értelme a számolgatásoknak, mert két valószínű forgatókönyv is van. Egyrészt ha az MSZP-SZDSZ megszerzi a 110 egyéni választókerület többségét (de legalább közel a felét, sőt még egy szoros vereséget is szenvedhet), a két párt abszolút többséget szerez. Ha az MDF a harmadik helyen végzett jelöltjeit nem lépteti vissza, ez a forgatókönyv látszik a legvalószínűbbnek – ám az első fordulós eredmények ismeretében az MDF visszalépése esetén is ez számít papírformának. Másrészt az MDF csak akkor lehetne a mérleg nyelve, ha a Fidesz körülbelül 65-70 mandátumot szerez a 110-ből. Ekkor ugyanis, kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben sem a Fidesznek, sem a mai koalíciónak nincs abszolút többsége, és az MDF tizenvalahány mandátuma nélkül egyik oldal sem tud kormányt alakítani.
A koalíciónál meglesz az átszavazás
Bár konkrét közvélemény-kutatás nem készült, valószínűsíthető, hogy az SZDSZ szavazói nagy arányban átszavaznak majd az MSZP-re és viszont. A jobboldalon viszont nem ilyen egyszerű a képlet. A Fidesz három oldalról számíthat szavazatokra. Egyrészt saját támogatói közül, akiket ha jól sikerül mozgósítani, nagy arányban járulnak ismét az urnákhoz, függetlenül attól, hogy az elmúlt napok alkudozásai miatt már nem Orbán Viktor a miniszterelnök-jelölt. Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője lapunknak úgy nyilatkozott, a Fidesz szavazótábora olyan egységes, és hű Orbánhoz, hogy könnyen elfogadhatják azt az indokot, hogy a győzelemért vissza kellett léptetni a miniszterelnök-jelöltet.
Kérdés, az MDF-et támogatók hova állnak
Az MDF szavazóinak viselkedését sokkal nehezebb megítélni, és valószínűleg teljesen függetlenül fognak szavazni a visszalépésektől. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatójának becslése szerint harmaduk el sem megy szavazni, főleg azokon a területeken, ahol nincs MDF-es alternatíva. A Szonda Ipsos csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint az MDF szavazóinak nagyjából egynegyede a Fideszre adja voksát a második körben, kevesebb mint egyötödük pedig az MSZP-s jelöltre voksol.
Öt MDF-es jelölt már visszalépett a fideszes javára, ebből háromban számít igazán a gesztus: Szegeden mindössze 23 szavazat a különbség a koalíció közös jelöltje és a Fidesz aspiránsa között előbbi javára, így a 2082 első körös MDF-szavazó dönt. Orosházán meggyőző a koalíció fölénye, az MDF 2802 voksolója azonban itt is meglepetést okozhat, hasonlóan Siklóshoz, ahol szintén kevesebb, mint ezer szavazat a különbség. Balassagyarmaton és Siófokon azonban az MDF-től függetlenül győzhet a Fidesz.
Kétfelé osztott Harmadik Út
A Harmadik Út 120 ezer szavazata is megoszlik majd valószínűleg. 2002-ben a Fidesz még a szélsőjobboldal támogatására is számíthatott, akkor ugyanis Csurka István visszaléptette jelöltjeit a Fidesz javára a két forduló között. A jelenlegi választásnál viszont a Fidesz megosztotta a szélsőjobboldali pártösszefogást. Csurka István, a MIÉP elnöke bojkottot hirdetett, felhívta szavazótáborát, inkább ne menjenek el szavazni április 23-án. A Harmadik Út másik szervezete, a Jobbik Magyarországért Mozgalom viszont azt javasolja választóinak, hogy a második fordulós szavazataikkal támogassák a Fidesz-KDNP jelöltjeit.
A pártszövetségen belül a MIÉP erejét mutathatja azonban, hogy a 110 jelölt közül csupán 20-22 jelöltet delegált a Jobbik. A MIÉP-Jobbik Harmadik út listája egyébként a választások első fordulójában 119 007 szavazatot kapott, míg egyéniben annyit, hogy a 110 jelöltből hárman tudtak talpon maradni az első fordulót követően.
