A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mind a jelzálog-fedezeti ingatlanhiteleket igénylő ügyfelek számára, mind pedig a vételi jogot alkalmazó pénzügyi intézmények számára tájékoztató anyagot készített a hitelezési feltételek minél pontosabb alkalmazásához.
A fogyasztók és az egész piac védelmét szolgáló felügyeleti tájékoztatók célja, hogy a jelzálogalapú hitelezéssel kapcsolatban visszaélések egyetlen esetben se fordulhassanak elő.
A PSZÁF felhívja az ügyfelek figyelmét többek között arra, hogy szerződéseiket azok megkötése előtt alaposan olvassák át, s csak akkor írják alá, ha valamennyi kérdésükre egyértelmű és megnyugtató választ kaptak.
A szerződés aláírásával a hitelfelvevő ugyanis arra kötelezi magát, hogy a hitelszerződés előírásait maradéktalanul teljesíti, s amennyiben ezt elmulasztja, szerződésszegés címén jogi lépéseket tehet a bank a szerződő fél ellen. Így az ügyfél bekerülhet a központi hiteladós-nyilvántartásba, amely egy esetleges későbbi hitelfelvételnél hátrányos lehet. (Erről bővebben: Banki adóslista – feketén-fehéren)
A felügyeleti összefoglaló kitér arra, hogy az ügyfelek akár el is veszíthetik a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát, ha a hitelt nem fizetik vissza, a pénzügyi intézmény ugyanis a szerződés szerinti követelését fogja érvényesíteni.
A jelzáloggal biztosított hitelekkel kapcsolatos részletes tájékoztatók teljes szövege megtekinthető a felügyelet honlapján
az Újdonságok, illetve a Fogyasztókért menüpont alatt, illetve a honlap középső hasábjában.
A szervezet ajánlása szerint érdemes pontosan tisztázni, mi számít késlekedésnek (például a nemfizetés időtartama, összege), és az pontosan milyen intézkedéssel jár.
A hitelfelvevőnek tudnia kell azt is – áll a felügyeletnek az ügyfeleket e témában okító anyagában, hogy a hitelnyújtónak joga van lejárt követelését és annak biztosítékait másra átruházni, így amikor egy hitel visszafizetése kétségessé válik, a hitelnyújtók átadhatják a követelést adósságkezelő partnereiknek.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a hitelszerződés futamideje alatt a biztosítékul szolgáló ingatlan értéke változhat, így a bankkal szerződő ügyfélnek figyelembe kell vennie azt is, hogy a pénzintézet az esetleges értékváltozást (többnyire értéknövekedést) elismeri-e. E pont létét vagy hiányát mindenképpen mérlegelni kell a döntésnél.
Fontos, hogy a ha a hitel felvevője a tartozását nem tudja törleszteni, akkor a biztosítékul szolgáló ingatlan értékesítéséről – méltányos időtartamon belül – önállóan ő gondoskodhasson, így e lehetőség létét, hiányát szintén mérlegelni kell a döntésnél.
A pénzügyi szervezeteknek is utat mutatnak
A PSZÁF a jelzáloggal biztosított hitelekre vonatkozóan, főként a lakáshitelezésnél alkalmazott biztosítékok körében végzett legutóbbi vizsgálataira, illetve az azt követően felmerült tények kapcsán állapította meg, hogy a vételi jog alkalmazása – bár szűk körben, és ténylegesen csak kivételes esetben alkalmazott eszközről van szó -, sértheti az ügyfelek érdekeit.
A pénzügyi intézmények tehát alapvetően jogszerűen járnak el ügyfeleikkel szemben a vételi jog alkalmazása esetén, mivel azonban az ágazat az átlagosnál magasabb erkölcsi és anyagi felelősséget viselnek ügyfeleik gazdasági érdekeinek szolgálatában, a PSZÁF elvárja, hogy a jelzálogalapú hitelezés, azaz az ügyfelek személyes életének gazdasági alapjait érintő pénzügyi szolgáltatás körében visszaélések még szórványszerűen, esetileg se fordulhassanak elő.
A prudens banki magatartás megköveteli – áll a bankoknak szóló tájékoztatóban, hogy a pénzügyi intézmények méltányosan és korrekt módon járjanak el szerződésszegő ügyfeleikkel szemben is.
A felügyelt intézményeknek szóló tájékoztató tételesen – 19 pontban – sorolja a kiadandó ügyfél-tájékoztatók tartalmát. Ezeknek közérthetően ismertetniük kell a vételi jog ismérveit, és az esetleges nem fizetés esetén várható következményeket is.
