A Deutsche Telekom (DT) az év második negyedében számottevően növelte a forgalmát és nyereségét: nettó bevétele 256 millióról 1,6 milliárd euróra növekedett, jóval túlszárnyalva a piac által prognosztizált 474 milliót. A sikerekből kiindulva a bonni központú konszern magasabb éves előrejelzést adott, s a 2004-es évre ismét jelentős osztalékfizetést helyezett kilátásba.
A DT azzal számol, hogy az idei üzleti év végére megháromszorozza üzemi nyereségét, az előző évi 1,4 milliárdról 4,2 milliárd euróra, nettó
bevételét pedig megkétszerezné, elérve ezzel 2,5 milliárd eurót. A cég a szélessávú- és a mobilpiac nagymértékű megerősödésére számít: például arra, hogy amerikai leányvállalatának ügyfélszáma az év végéig 17 millióra növekszik. Ez a múlt évhez képest 4 millióval több új előfizető. A németországi DSL-hozzáférések száma pedig a tervezett 5 millió helyett 5,6 millióra növekedne.
Irány kelet
A Deutsche Telekom az utóbbi időben sikeresen csökkentette tartozásait, és újra különböző cégek átvételének lehetőségével számol. Az egyik lehetséges célterület Kelet-Európa: a Vodafone-hoz és a France Télécomhoz hasonlóan a DT is már a kilencvenes évek óta jelen van a régióban. Akkoriban főleg a kedvező lehetőségek vonzották a szolgáltatókat. Mára a távközlési szektorban egyre élesebb a versenyhelyzet, és a nyugaton jellemző piaci telítettség miatt Kelet-Európa ismét érdekessé kezd válni a Nyugat számára.
A Deutsche Telekom újabb bevásárlókörútjának kiindulási pontjai olyan országok lehetnének, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, ahol a cégnek már jelentős képviseletei is vannak. Minden adódó lehetőséget átgondolunk – idézte a közelmúltban a Wall Street Journal Straub Eleket, a Deutsche Telekom magyar leányvállalata, a Matáv elnök-vezérigazgatóját.
A Financial Times Deutschland már júniusban hírt adott arról, hogy a bonni vállalkozás a Matávon keresztül szeretné átvenni a montenegrói állami telefontársaságot. Abban azonban mindkét lap egyetértett, hogy a DT elsősorban már meglévő befektetéseiben való részesedését fogja növelni. Így a magyarok valószínűnek tartják, hogy a németek az elkövetkező két-három évben 60 százalékról 100 százalékra növelnék Matáv-részesedésüket – ahogyan azt a közelmúltban már megtették vezető horvát távközlési vállalattal, a Hvratski Telekommal, amelyben 51 százalékos részesedése volt a DT-nek.
A Matáv vezérigazgatója szerint ma a cseh telekommunikációs szolgáltató, a mobil- és telefonhálózat működtető Cesky Telecom SA jelenti legnagyobb potenciált, mivel a cseh kormány szeptemberben meg akar válni 51 százalékos részesedésétől. Szakértők szerint a DT kizárólag a cég vezetékes hálózatában érdekelt, mivel a T-Mobile-nak, az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójának 61 százaléka már az ő tulajdona.
|
A Deutsche Telekom eközben szélessávú offenzívába kezd Németországban. Ahhoz, hogy jobban népszerűsítse a szélessávú DSL-hozzáférést, a konkurenciával is együtt kell működnie, vagyis hozzáférést ad neki saját DSL-infrastruktúrájához. Kai-Uwe Ricke, a Deutsche Telekom elnöke bejelentette: „A Deutsche Telekom a növekvő szélessávú piaci infrastruktúra-verseny érdekében a rendelkezésre bocsátja Bitstream-Access technológiáját a konkurenseinek, így az alternatív szolgáltatók saját DSL-szolgáltatást kínálhatnak. A cég reményei szerint a szélessávú szolgáltatások a telekommunikációs piac újabb fellendülését hozzák.
A DT sikerként könyveli el, hogy jelenleg négymillió németországi DSL-előfizetője van, sőt az előfizetésekből származó bevétellel még sokáig folyamatos anyagi forrásként számolhat. A szélessávú hozzáférést népszerűsítő kampánnyal 2007-ig tízmillióra szeretnék növelni a német szélessávú szolgáltatásra előfizetők számát. A piaci stratégia alapját három csomag adja: az 1 megabit/másodperces sávszélesség bevezető ajánlatként, a 2 megabit/másodperces sebességű csomag mint a későbbi DSL-szolgáltatások standard sávszélessége és a 3 megabit/másodperces.
Németország a maga négymillió DSL-felhasználójával jó helyet foglal el a nemzetközi piacon, ennél több nagy sávszélességgel internetező ügyfél csak az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Japánban van. Ha
azonban a DSL-lefedettséget a népesség arányában vizsgáljuk, Németország 3,92 százalékkal csak a középmezőnyben helyezkedik el. A skandináv országok mellett Belgiumban, Svájcban és Ausztriában is jobb az arány – még az olyan nagy népességű országok is jobban állnak a lefedettség terén, mint az Egyesült Államok és Kanada.
Bizonytalan UMTS-start
A konkurencia sem minden esetben hat élénkítőleg az üzletre. Jó példa erre az a tény, hogy a fogyasztói UMTS-szolgáltatás megkezdésének időpontját még mindig nem határozták meg, márpedig ez a Deutsche Telekom szélessávú törekvéseinek – a mobilüzletbe való átültetésének – egyik fő tényezője. René Obermann, a T-Mobile vezetője beismerte: „Nem tudunk időpontot mondani. A hálózat stabil, és a sávszélesség rendben van. Csak a végeszközök hiányoznak.”
Az UMTS-hálózatokon történő adatátvitel várható árait figyelembe véve a T-Mobile kezdetben minden bizonnyal a professzionális felhasználókat célozza meg. A DT leányvállalata a készülékgyártó Lucenttel, valamint a környéken lévő öt vállalat részvételével (köztük van a Datev, a németországi ügyvédek, könyvvizsgálók és adótanácsadók informatikai szolgáltatója is) közösen indított el Nürnbergben egy pilot projektet. Az cégnek Németországban 400 olyan dolgozója van, akik vezetéknélküli összeköttetésben állnak a központtal. A Datev kommunikáció-technológiai vezetője, Lothar Lux elégedett a tesztprogram eddigi eredményeivel, amely során 364 kilobit/másodperces csúcssebességet értek el. A gyakorlatban való alkalmazásig azonban még néhány utólagos javítást a kérnek T-Mobile-tól, mivel a 25 százalékos lefedettség túl kevés a cégeknek.
Összeállította: Törőcsik Balázs
