Gyáram a házam – budapesti loftok

Ma még a kifejezés is kevesek előtt ismert, holott új irányzatként itthon is egyre többen látnak fantáziát a loftlakásokban. Ez most kezd trendivé válni – a valami mást, valami különlegeset, egyedit megvalósítani akaró fiatalok körében, akik persze a pénzt sem sajnálják álmaik otthonára.

Emlékeznek még a 9 és fél hét című filmre? Most nem a gasztroerotikai kockákra gondolunk, hanem mondjuk arra a jelenetre, amikor Mickey Rourke egy lepukkadt ipari liften megérkezik emeleti lakásába, vagyis abba az ipari csarnokba, amelyet lakásnak használ? Valami ilyesmit kell magunk elé képzelni, amikor loftokról beszélünk – persze a hazai piac adottságainak megfelelően némileg átfazonírozva.

Az első fecskék

Loftlakások piacáról egyelőre elrugaszkodott dolog lenne beszélni, hiszen Budapesten információink szerint még csak három igazi loft épült. Ezek tervezője és kivitelezője, Hervé-Lóránth Ervin szerint egy igazi loft legalább 100-120 négyzetméter alapterületű (de inkább 200), 5 méter belmagasságú, egy légterű lakás, amelyet valamilyen öreg ipari épületben, használaton kívüli gyártelepen vagy üres raktárban alakítanak ki merőben új célokra, mondjuk lakásnak, műteremnek vagy irodának.

A loftra vágyók igényeinek szélesebb kielégítése hazánkban még várat magára, holott hely és lehetőség elvileg lenne a fővárosban. Mindenesetre az első nagyobb beruházás szeptemberben elindul a régi Goldberger-gyár területén Óbudán, ahol a 2007 végére felépülő Sun Palace lakópark 570 lakásából 10-15 loft lesz. Erdős Ildikó, a beruházó Engel Group marketing igazgatója elmondta: ezek alapterületét 100-200 négyzetméterre tervezik, belmagasságukat négy méteresre, a 2.-3.-4. emeleten helyezkednek majd el, hatalmas ablakokkal, illetve nagy terasszal.

A hajdani textilgyár épületét egyébként nagy részben lebontják, de az eredeti homlokzati fal (a gyár tornya és annak környéke) a régi borítással együtt megmarad, belül viszont teljesen új szerkezetet kap, és persze új falakat is hozzáépítenek. A loftokat szerkezetkészen adják át, hogy a leendő tulajdonosok maximálisan a saját elképzeléseik szerint alakíthassák tovább a belső teret – mondta el Erdős Ildikó.

Egy-egy ilyen Sun Palace-loft a tervek szerint 370 ezer forintos négyzetméteráron vehető majd meg (összehasonlításképpen: a kulcsrakészen átadásra kerülő hagyományos lakások négyzetméterára ugyanitt 390 ezer forint lesz). A beruházó első benyomásai szerint bőven lesz rájuk érdeklődés.

Lofttörténelem Az angol „loft” szó padlásteret, tetőteret, galériát jelent, ám a New York-i Soho negyedben már az ’50-es években meghonosodott stílusirányzat elsődleges jegyei alapján az ipari létesítményekből, elhagyatott üzemcsarnokokból kialakított nagyméretű, egy légterű lakásokat nevezik így – függetlenül attól, hogy földszinten, emeleten vagy a tetőtérben helyezkednek-e el. A loftok új életformát teremtettek, amely mind több városlakót vonzott. A korábban elhagyatott New York-i Soho új életre kelt, a loft lakóterületek köré új környezet épült. Az efféle lakásokat kezdetben a művészek privilégiumaként tartották számon, ahol az alkotáshoz szükséges szabadság és tér volt. A stílusirányzat néhány éve indult hódító útjára, és az amerikai városok mellett remekül otthonra lelt Hollandia és Anglia tengerparti raktárépületeiben is. Az újabb loftok egyre inkább a luxus kategóriát képviselik, de még mindig a “másként gondolkozók”, a szabadság után vágyók, az újhullámos életmód hívei választják ezt a lakhatási módot.

Luxusáron

Jóllehet Amerikában a loftok négyzetméterára általában alacsonyabb a hagyományos lakásokénál, a Budapesten felépülő gyárlakások ára irreálisan magasra fog szökni – vélekedik Hervé-Lóránth Ervin. Azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy hamarosan 600-800 ezer forintos négyzetméterárra is látunk majd példát, holott szerinte 100 ezernél többet nem ér meg. Hogy hol? Elvileg a Közgáz melletti közraktárakban, a XIII. kerületi Cézár-ház melletti gabonatároló épületében, vagy Kőbányán, vagy akár a csepeli gyárterületen vannak ilyesféle fejlesztési lehetőségek.

Az biztos, hogy nálunk egyelőre a luxusfogyasztókat célozzák meg a loftberuházók. Egyrészt azért, mert remekül kihasználhatják a „divat” árfelhajtó erejét, másrészt pedig azért, mert a belső terek kialakításához a többségnek még külön lakberendezőre vagy belsőépítészre is szüksége lesz.

Nagy kérdés a loftok rezsiköltsége is, de erről megoszlanak a vélemények. Hervé-Lóránth Ervin saját loftlakásának tapasztalataira is hivatkozva úgy gondolja, hogy ezeknek a lakásoknak a fenntartása nem kerül többe, mint egy nagyobb alapterületű hagyományos lakásé. Mások ugyanakkor biztosra veszik, hogy a hatalmas légtér, a nagy belmagasság miatt a szokottnál gazdaságtalanabb az üzemeltetés.

Magyarosan

A közelmúltban több olyan új lakás is épült a belvárosban, amelyet a szó szerint vett definíciót követve loftoknak neveznek, holott az építészek szemében elsődleges kritériumként megjelölt „nyers ipari jelleget” teljes mértékben nélkülözik, vagyis mégsem igazi loftok. 60-120 négyzetméteres „egyszerű” tetőterekről van szó, ha mégoly egyedi tervezésűek, luxuskivitelűek és helyenként fantáziadúsak is.

Ilyenre találunk példát a Falk Miksa utcában, ahol egy századfordulón épült szecessziós épületben öt, loftnak nevezett lakást adtak át az év első felében. A 35-60 négyzetméteres tetőterasszal kialakított lakásokat a kfiejezetten ilyen típusú ingatlanokra specializálódott LOFTHome Kft. jegyzi, amely további tetőtér-kialakításokat tervez a Veres Pálné utcában is a jövő év elején. Ezek sem klasszikus loftok lesznek: 60-140 négyzetméteres, kétszintű, nagy tetőteraszos lakások, kétségtelenül káprázatos kilátással – ahonnan viszont az ipari jelleg teljesen hiányzik, de az egy légtérből adódó tágasság és a határtalan szabadság érzése is legfeljebb amúgy magyarosan, szűkösen van jelen.