Társadalmunkban még él az az általános vélekedés, mely szerint a nőnek elsődleges szerepe a család fenntartásában van, ahol jó anyaként és feleségként kell helyt állnia. A kereső tevékenység csupán másodlagos lehet az életében. De a “nőnek a tűzhely mellett a helye” kijelentés egyre inkább érvényét veszti.
Nők a munkaerőpiacon
Egy-két évtizeddel ezelőtt a fejlett nyugati országokban a munkaerőpiac 20-30 százalékát tették ki a nők, míg ma ez az arány átlagosan eléri az 50 százalékot. A nők egyre nagyobb hányada vállal munkát. Az EU tagállamai között Svédország vezet, ahol a nők 69 százaléka dönt a munkába állás mellett, míg Spanyolországban ugyanez a mutató csak 33 százalék. Magyarország megfelel az EU átlagainak, hiszen hazánkban a nők 48,6 százaléka végez kereső tevékenységet, és ezzel a munkaerőpiacon 41 százalékban képviseltetik magukat.
Megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen megnőtt a vezetők körében: 1994-ben már a vezetői székek 36,4 százalékában ültek nők. Ennek legfőbb oka, hogy a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedik. A közgazdasági egyetemeken tanulók 50 százaléka, a jogi karokra beiratozottak 53 százaléka nő, a közgazdasági főiskolákon átlagosan 68 százalékban, míg az államigazgatási főiskolákon 69 százalékban találhatunk nőket. Ezzel szemben a mezőgazdasági és a műszaki egyetemeken ez az arány lényegesen alacsonyabb. A nagyobb részvétel a felsőoktatásban megerősíti a nők helyzetét a vezetők között. 
Valóban választani kell?
Az ambiciózus magyar gazdasági vezető nők sem állítják magukat egyértelmű döntéskényszer elé: vagy karrier vagy család. Azt azonban mindenki elismeri, hogy a karrier és a család nők esetében sokkal kevésbé egyeztethető össze, hiszen a családalapítás és a karrierépítés időszaka – 20 és 30 év között – egybeesik.
Ha egy nő mégis gyermeket vállal, az a munkahelyi előrehaladását hátráltathatja. “Több előrejutási lehetőségről mondtam már le 8 és 5 éves gyermekem miatt” – mondta Jakabné Hajzsel Tímea, a CIB Bank fiókvezető-helyettese. Ő úgy látja, hogy csak akkor szentelheti magát teljes mértékben a karrierjének, ha a gyerekek már 14-15 évesek lesznek.
Nőként nem könnyű
Egy nő helyzetét a családalapítás dilemmáján túl további tényezők is nehezítik a karrierépítésben. Bár a második világháború óta a nők egyenjogúságát és esélyegyenlőségét törvényekben és nemzetközi egyezményekben is szabályozzák, még ma is diszkriminációval szembesülnek a munkaerőpiacon.
Ezenkívül a cégek nem szívesen foglalkoztatnak frissen végzett nőket, akiket a későbbi terhesség esetén pótolniuk kell. Felvételi beszélgetéseken általában nyíltan fel is teszik a kérdést, mikor szeretne gyereket és hányat. Nemcsak a friss diplomás, hanem a kisgyermekes nők is nehezen találnak munkát. A vállalatok nem kedvelik a részmunkaidős foglalkoztatást. Ódzkodnak az olyan munkaerő felvételétől, akinek gyermeke betegsége háttérbe szorítja a vállalat céljainak elérését.
A karrier ára
Ha egy nő a karrierje mellett teszi le a voksot, akkor életének több területén is viselnie kell döntésének következményeit. Elsősorban természetesen a család és a partnerkapcsolatok terén.
Kutatók szerint a nők új szerepe a család intézményének veszélybe kerülését vonja maga után. Minél magasabbra jut valaki a ranglétrán, annál inkább kell folyamatosan megfelelnie a növekvő és nehezedő kihívásoknak. Ez egyre több munkát és egyre kevesebb pihenést eredményez.
Ez a folyamat olyan spirált indít be, ahol nincs idő gyerekeinkre, partnerünkre, szórakozásra és végül a lelki kimerüléshez vezethet. A házasságok megromlása, a válások számának emelkedése, a sérült gyerekek számának növekedése is összefüggésbe hozható nők munkavállalásával. 
Egyre elterjedtebb az egygyermekes családmodell, míg a ’60-as években a fejlett országokban egy anya átlagosan 2,5-3 gyermeket szült. Egy felmérés szerint minden ötödik, angol nő inkább nem vállal gyereket a karrierje érdekében. Egyre nagyobb problémát jelent a társadalom öregedése, a népszaporulat drasztikus csökkenése.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, mégis egyértelmű tény, hogy egy férfi fizikai felépítése nagyobb teherbírást tesz lehetővé. Egy nő számára a férfi szerepek vállalása, a stressz és a hosszan tartó, fokozott igénybevétel a munkahelyen akár egészségkárosodáshoz vezethet.
Mit mond a karriertanácsadó?
• Amennyire lehet, tolja ki a gyermekvállalás időpontját! Könnyebb visszatérnie munkahelyére, ha már letett valamit az asztalra, mint újra a nulláról kezdeni a karrierépítést.
• Vállaljon egyszerre több gyermeket! Ha így tesz, némileg hosszabb időre kell ugyan megszakítania a munkát, de csak egyszer.
• Külső segítség nélkül szinte lehetetlen karriert építeni – vegye igénybe a nagyszülők vagy bébiszitter segítségét.
• Ha kisgyerek mellett szeretne új állást vállalni, a felvételi interjún hangsúlyozza, hogy van külső segítsége, így nem kell hetekre otthon maradnia egy betegség miatt.
Van megoldás?
A nők körében egyre inkább elfogadott a szülés idejének eltolása 30-35 éves korra. Így a gyerekvállalás előtt szakmai sikereket érhetnek el, ez nagyban megkönnyíti a szülés utáni visszatérést.
Magyarországon sok fiatal házaspár óriási segítségként éli meg a nagyszülők szerepvállalását a gyereknevelésben. Sokan azt állítják, e nélkül képtelenség lenne dolgozni és gyerekeket vállalni egyszerre. Ha valaki megengedheti magának, fogadhat bejárónőt, aki a háztartási munkák elvégzése alól szabadítja fel.
Sok cég egyre inkább igyekszik családbarát környezet kialakítására, így hazánkban is találhatunk olyan vállalatokat, amelyek a fiatal anyákat részmunkaidőben foglalkoztatják. A SAS Institute például egy várandós alkalmazott számára, aki a lehető legtovább szeretett volna dolgozni, lehetővé tette, hogy otthonról végezze a munkáját.
