A miniszterelnök hétfõn, a külképviselet-vezetõi értekezlet nyitó napján azt mondta: az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások fókuszából a következõ 8-10 évben. Fel kell készülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következõ néhány hónapban, évben – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztûz által meghatározott térben, hangulatban, politikai erõtérben kell végezni a munkát. Az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsõsorban a gazdasági növekedés mértéke, minõsége szempontjából – mondta.
“Mára bevetté váltak a nem ortodox intézkedések”
Véleménye szerint Magyarország a soros EU-elnökségbõl megerõsödve került ki, s ezért köszönetet mondott a magyar diplomáciai karnak, amelynek – mint hozzátette – a megbecsülése szinte minden fõvárosban nagyobb, mint az elnökség elõtt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal “a régi, bolsevik gondolattal” nem érdemes foglalkozni, amelyik különbséget tesz szakértõk – akik jól dolgoznak – és a politikusok – akik borzalmas teljesítményt nyújtanak – között, a szakértõi és a politikusi teljesítmény ugyanis a modern demokráciában nem választható szét. Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztûz alá vették – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint emlékeztetett, bár a bankadó miatt “kis híján keresztre feszítettek minket”, mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már “minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél”. Orbán Viktor szerint ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára “mainstreammé”, bevetté váltak az Európai Unióban.
Sérti a magyar érdekeket az egységes európai adózás
A kormányfõ szerint minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat.
Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy az adózással összefüggésben ellentétes a magyar érdekekkel az európai egységesülés. Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától.
A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt is, csakúgy, mint a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésének politikáját – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint 200-300 ezer ember munkába állására lehet számítani az elõttünk álló évben, kifejezetten a közfoglalkoztatás keretében.
Küzdelmes õszre számít a miniszterelnök
Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az õsz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli idõszak lesz. A miniszterelnök úgy látja: folytatni kell a több mint egy éve kezdett változtatásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszti szuverenitását. A Görögország jövõjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie – tette hozzá.
Fotó: Beliczay László / MTI
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és õsszel meg kell hozni a még hátralévõ sarkalatos törvényeket is. Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el idén, jövõre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal lesz rá lehetõség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz idõszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következõ õsz lesz – jelentette ki.
A következõ 15-20 év a szövetségkötések versenye lesz
A miniszterelnök arra hívta fel a diplomaták figyelmét, hogy a következõ 15-20 év a szövetségkötések versenyérõl fog szólni.
Azt mondta, az a jó külpolitika, amely nem kérdõjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehetõ legintenzívebb együttmûködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal, a felemelkedõ közép-ázsiai térséggel. A kormányfõ szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van. Aki errõl lemond, kárt okoz saját hazájának.
Orbán Viktor megerõsítette, a közeljövõben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába.
Nem érdemes ennyit foglalkozni a bírálatokkal
Az elõadás végén a diplomaták közül Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, oslói nagykövet egyebek mellett az ország “negatív imázsát” firtatta. Erre válaszul a kormányfõ úgy fogalmazott: létezik egy “magyar nárcizmus, kéjjel idézzük vissza, hogy már megint milyen disznóságot mondtak rólunk a mûvelt világban, és fel vagyunk háborodva. De én látom, hogy ennek a végén, az ösztönrendszer végén, ott mélyen, a gyomor táján van egy kis kielégülés is: ugye, hát csak jól gondoltunk, ezek a csigaevõk, ezek a nem tudom kik, emezek, amazok, csak nem változnak!” Orbán Viktor szerint ez a gondolkodásmód – annak “kéjes keresése”, hogy “hol mondtak már megint valami rosszat rólunk” – megöl bennünket, az egészséges nemzeti lélek kifejlõdésének komoly akadálya. “Nem szabad annyit foglalkoznunk azzal, hogy mit mondanak rólunk mások, és sokkal többet kellene arról beszélnünk, hogy mi mit csinálunk”.
Kovács László is megkapta a magáét, diplomatikusan
Kovács László (MSZP) volt külügyminiszter a Kínával kapcsolatos kormányzati politika témájában tett fel kérdést – szerinte ugyanis Kína lehet partner, “nagytestvér”, de szövetséges nem. Erre a miniszterelnök úgy reagált: “ez egy generációs probléma közöttünk. (…) Ahogyan ön befogadja a valóságot, az egy más kategóriarendszer szerint történik, mint ahogy mi beszélünk”. Hangsúlyozta ugyanakkor: senki nem gondolhatja komolyan, hogy például a NATO-tagsággal egy lapon lehetne említeni a gazdasági szövetségesi viszonyt Kínával.
Hamarosan lesz külpolitikai stratégia
Egy-két hónapon belül elkészül, majd a kormány elé kerül a külpolitikai stratégia, és a tárca tervei között szerepel egy külkapcsolati törvény megalkotása is. Martonyi János külügyminiszter a magyar diplomaták elõtt a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozást kialakítva javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttmûködést.
Martonyi János elõadásában kitért arra, hogy az ENSZ BT nem állandó tagságának megszerzése nem stratégiai célja a magyar diplomáciának, ugyanakkor már a kandidálás, a tisztség elnyeréséhez vezetõ folyamat is hasznos az országnak. Mint mondta: a magyar diplomácia fontos feladata a kapcsolatok bõvítése. Ebbe a körbe sorolta, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesíti a csendes-óceániai szigetvilág államaival.
EU, MOL és Minszk
Martonyi János a magyar soros elnökséggel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az ország több olyan üggyel – az energiabiztonsággal, a romastratégia megalkotásával, a nyugat-balkáni államok integrációjának segítésével – foglalkozhatott, amelyek diplomáciai arculatát erõsíthetik a következõ években.
Kitért arra is, hogy a Mol-részvénycsomag visszavásárlása javította a Magyarország és az Oroszország közötti együttmûködés légkörét. “Soha sem fogjuk eltûrni, hogy diplomatáinkat megfigyeljék, zaklassák, megpróbálják megfélemlíteni vagy zsarolni” – utalt a minszki magyar diplomata ügyére. Júniusban felkerült az internetre egy videó, amelyen egy olaszországi repülõtéren várakozó, majd ott egy férfi társaságában taxiba szálló, középkorú szõke nõ volt látható; a videón azt állították, hogy a nõ a minszki magyar nagykövet, Kontra Ferenc ukrán származású felesége. A beszélgetésbõl az derült ki, hogy a nagykövet feleségének beállított nõnek viszonya van egy olasz férfival. A Külügyminisztérium késõbb közölte, súlyos és durva provokációnak tartja a felvételeket, és a tárca vezetésének bizalma töretlen a diplomatában.
Jön Spindelegger és Frattini
Az értekezlet elsõ két napján csak a kormányfõ és a külügyminiszter beszédei nyilvános a sajtó elõtt. A külügyi tárca a tanácskozásra valamennyi kormánytagot meghívta. A nagyköveti értekezlet különlegessége, hogy harmadik napján, szerdán az osztrák nagyköveti karral közös misszióvezetõi értekezletet tartanak Pannonhalmán, ahol beszédet mond Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter és Franco Frattini, az olasz diplomácia irányítója.
A tavalyi misszióvezetõi értekezleten Orbán Viktor a korábbinál bátrabb, kezdeményezõbb külpolitikát sürgetett, Martonyi János a külpolitika általános megújulásának szükségességérõl és arról beszélt, hogy a nagykövetek teljesítményét annak alapján is mérik majd, hogy a helyi sajtóban megjelenõ, “Magyarországot becsmérlõ hírekre” miként reagálnak.
