Arányos tehermegosztás a bankok, a hitelezők és az állam között; mindenkinek legyen tető a feje felett; a Széll Kálmán Terv adósságcsökkentési céljai nem sérülhetnek; a csomag az előre nem látható nehézségekkel szembesülő adósokra koncentrál; a bankrendszer működése nem sérülhet – ezek lesznek a devizahiteleseket megsegítő kormányzati javaslatcsomag keretfeltételei Cséfalvay Zoltán elmondása szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a „Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon” címmel ellenzéki képviselők kezdeményezésére rendezett politikai vitanapon mondott expozét a T. Házban, amelyből kiderült: a csomagról kiszivárgott információk jó része helytálló.
A Széll Kálmán Terv nem csorbul
A kormány megoldási javaslata három csoportra osztja a devizahiteleseket. Az első tagjai nehézségekkel ugyan, de még törlesztik devizaalapú lakáshitelüket, a második résztvevői már elbukták a hitelüket, de van esély arra, hogy lakásproblémájukat önerőből rendezzék, míg a harmadik csoport tagjai a tartósan fizetésképtelenek – derült ki az államtitkár szavaiból.
A még fizetőképes adósokat az árfolyam-ingadozásoktól védené a kormány, méghozzá a kurzus rögzítésével. A ki nem fizetett adósság gyűjtőszámlán gyarapodna, ha a forint a megállapított árfolyamhoz képest gyengül, és fordítva: ez az összeg apad, ha fizetőeszközünk erősödik. A gyűjtőszámlára az állam garanciát vállalna – mondta Cséfalvay Zoltán.
A fizetésképtelen, de még menthető adósokat az állam kivezetné adósságukból, méghozzá úgy, hogy lakásukat elárvereznék, de ha az ebből befolyó összeg nem fedezné a tartozást, akkor a bankoknak a fennmaradó adósságot el kellene engedniük. Mindez lenyomná a lakáspiaci árakat, amit a kormány állami keresletélénkítéssel ellensúlyozna – közölte az államtitkár, akinek a szavaiból nem derült ki világosan, hogy az így otthonukat vesztők hol is laknak tovább.
A menthetetlen adósok ingatlanjait állami vagy önkormányzati tulajdonba venné a kabinet javaslata, az ott lakók pedig bérlőként maradhatnának. Erre csak rászorultsági alapon, nagyon célzott támogatások segítségével kerülhet sor – mondta Cséfalvay, aki szerint június végéig születik minderről megállapodás a Bankszövetséggel.
Cséfalvay Zoltán. Fotó: Soós Lajos / MTI
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka felszólalásából megtudhattuk, hogy a devizahitelesek nehézségeiért az MSZP-vezette kormányok felelősek, Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP szakpolitikusa pedig úgy emlékezett, hogy „létrehoztuk a Nemzeti Eszközkezelő intézményét”, majd pontosított, „adósok vagyunk a működtetésével”.
Nem pénzkérdés
A lakáshitelesek gondjának megoldása nem gazdasági kérdés, mert a kormány mintegy 600 milliárd forintot engedett ki a jómódúak számára az egykulcsos adórendszer bevezetésével – mondta Tóbiás József. Az MSZP vezérszónoka figyelmeztetett: nemcsak a devizahitelesek, hanem önkormányzati lakásuk bérleti díját vagy rezsiköltségeiket nem fizetők is érintettek, róluk pedig elfelejtkezik a kormány javaslata.
A politikus azt javasolta, hogy az eladósodott családok gazdálkodását szociális mentorok segítsék, vezessék be a magáncsőd intézményét, és az ingatlanhiénák kiszűrése érdekében csak a Nemzeti Adó és Vámhivatal elektronikus rendszerén keresztül lehessen elárverezni ingatlanokat.
Az állam is fizethetne
A kormányzati terv előrelépést jelent, de a terhek zömét az dósok fizetnék, ami baj – értékelte a kabinet elképzeléseit Hegedűs Tamás.
A Jobbik vezérszónoka szerint a hatalmasra duzzadt devizahitel-állomány okozza mikro- és makroszinten is a legsúlyosabb gondot, így annak forintosítása lehet a megoldás. A párt azt javasolja, hogy minden egyes lakáshitelt váltsanak forintra, méghozzá azon az árfolyamon, amelyen felvették. Számításaik szerint így 700 milliárd forintnyi hitelállomány marad, amelyet nagyobb részben az állam, kisebb részben a bankok fizetnének ki; a Jobbik erre használná fel a magánpénztárak államosításából befolyt összeget.
Hegedűs Tamás érvelése szerint a devizakitettség megszüntetése egyszer s mindenkorra rendezné a problémát, élénkítené a belföldi keresletet (az egyre többet törlesztésre fordítók fogyasztásra is költhetnének), és ráadásul tizedannyiba kerül, mint a több lépcsőben végrehajtott bankkonszolidáció.
Ingatlanalap a megoldás?
Ki most a bankárkormány? – kérdezte kormánypárti képviselőtársait Vágó Gábor, miután a kabinet eddig csak a Bankszövetséggel értekezett a devizahitelesek nehézségeinek megoldási lehetőségeiről.
Az LMP megoldási módozatát bemutatva a párt vezérszónoka részben banki finanszírozással létrejövő ingatlanalap felállítását javasolta, amelybe a fizetésképtelen adósok ingatlanjai kerülnének. Az alap állami garanciával működne, a pénzintézetek befektetési jegyeket bocsáthatnának ki a bevitt ingatlanokra, ugyanakkor az adósok néhány évig nyomott bérleti díjért maradhatnának lakásaikban, esetleg az alap ingatlanjaiból válogatva kisebbe költözhetnének, anyagi viszonyaik konszolidálódásakor pedig ki is vásárolhatnák azt.
A zöldpárt elképzelése szerint az ingatlanalap lassan állami bérlakás-portfolióvá alakulhatna.
Mekkora a baj?
Másfél év alatt (2009 júliusától 2010 végéig) a háztartások bebukott (több mint 90 napja nem törlesztő) jelzáloghiteleinek aránya a teljes jelzálog-hitelállomány 4,5 százalékáról 8,3 százalékára emelkedett, miközben az átstrukturált jelzáloghitelek aránya 1 százalékról csaknem 6 százalékra nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, Jelentés a bankrendszer Stabilitásáról címet viselő tanulmányából. Ráadásul az átstrukturált jelzáloghitelek 30 százaléka újra 30 napon túli késedelembe esett, 18 százalékuk pedig ismét nem fizető. Szélsőséges esetben, ha a teljes átstrukturált hitelállomány fizetésképtelenné válik, akkor a nemteljesítő hitelek aránya eléri a jelzáloghitel-állomány 14 százalékát.
Tavaly év végén a nem fizető jelzáloghitelesek száma meghaladta a 90 ezret. A jegybank adatai szerint a bedőltnek minősített lakáshitelek területi megoszlása olyan, mint a lakosságé, a terhelt ingatlanok mintegy 60 százaléka pedig 5-15 millió forint értékű alsó középkategóriás lakás. A hiteltartozás értéke – a forint gyengülése és a lakásárak esése miatt – a hitelek 20-30 százalékánál nagyobb, mint az ingatlan értéke volt a kölcsön folyósításának idején.
A gond súlyát mutatja, hogy miközben a fizetésképtelen lakáshitelesek száma 90 ezerre nőtt, tavaly 72 ezer lakás és ház cserélt gazdát az ingatlanpiacon.
