A rablásnak különböző erősségi fokozatai vannak. Ez most egy nagyon erős. Efölött már csak az van, hogy jönnek a bőrkabátosok és lesöprik a padlást – mondja a FigyelőNetnek Lövétei István alkotmányjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának adjunktusa a kormány ma bejelentett, gyakorlatilag a magánnyugdíjpénztárak einstandját jelentő döntésére.
Lövétei szerint Orbánék oly mértékben előnytelen kondíciókat kínálnak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy azzal gyakorlatilag az állami ellátó rendszerbe kényszerítik őket.
„Normális helyzetben egy ilyen törvényt azonnal megsemmisítene az Alkotmánybíróság. Csakhogy a kormány a közelmúltban korlátozta az AB hatáskörét, amivel megakadályozza, hogy a testület a tulajdonjogból vezessen le alkotmánysértés.
Ebben az új szituációban kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság talál-e olyan kerülőutat, például a nyugdíj témájához meglehetősen lazán kapcsolódó emberi méltóság sérelmét, amely révén elvergődik az elmarasztaló döntésig. Végül is: ez sem kizárt.”
Más kérdés persze, hogy lenne-e értelme annak, ha az AB ilyen megoldással próbálkozna. „Meglehet, fölösleges volna vállalni a konfliktust. Hiszen elmarasztaló határozat esetén a kormány valószínűleg még tovább szűkítené a testület hatáskörét.” Amivel annullálná a határozatot.
„Nem most kezdődött a baj. Magyarországon megszűnt a tényleges alkotmányosság, amikor a kormány szűkítette az Alkotmánybíróság hatáskörét, valamint a végkielégítésekre kivetette a visszamenőleg érvényes 98 százalékos adót.”
Ha az AB nem lép fel a kormány ma bejelentett döntése ellen, akkor – véli az alkotmányjogász – egyetlen lehetősége marad a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, mégpedig nemzetközi bíróságokhoz fordulni: az unió bíróságához, vagy az Emberi Jogok Európai bíróságához.
„Egyéni pereket lehet indítani azzal, hogy a magyar állam megsértette a tulajdonomhoz való jogomat. A károsult számára jó esetben kártérítést ítélhet meg a bíróság, a magyar államot pedig bírsággal sújthatja.” Elvileg az összes károsultnak külön pert kellene indítania, de az általános joggyakorlat szerint az állam az első, precedensértékű ítélet után vélhetően az összes potenciális felperesre vonatkozó rendelkezéssel venné elejét a további jogvitáknak. (Ahogy történt az korábban a tűzoltók túlórapénze és egyéb pótlékai kapcsán.)
Lövétei szerint egy ilyen per több évig is eltarthat.
„Egy rossz hazárdjátékos viselkedik így: összetarhál csomó pénzt, és fölteszi a rulettben a pirosra – állítja Lövétei. – Ha bejön, megduplázza a tőkét, és mindenki örül. De ha fekete szám pörög ki, akkor odaveszett minden. Magyarán: az állam a nagy szükségben ráteszi a kezét a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra, amiből igyekszik felpörgetni a gazdaságot, növelni a foglalkoztatottságot, csökkenteni az ország adósságállományát, növelni a gyermekszületések számát, ezzel hosszú távon további új munkaerőt hozni be a munkaerőpiacra, melynek segítségével aztán majd képes lesz állni a nyugdíjak terheit. Hazárdjáték.
Miközben már az eddigi helyzet is kellően bizonytalan volt, hiszen az állami nyugdíjkassza és a magánnyugdíjpénztárak együttvéve sem lennének képesek életben tartani a nyugdíjrendszert. Hazárd helyzetből lett még hazárdabb.”
Példa nélküli fenyegetés
A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult – derül ki a szövetség közleményéből.
A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert “nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség”. A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.
Matolcsy ultimátumot intézett a nemzethez
Orbán nagyon drasztikus lépést választott
Nincs az az épelméjű ember, aki ne lépne vissza az állami rendszerbe – kommentálta a Figyelőnetnek a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezetét a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Török Zoltán szerint kész tény elé állítják az embereket. Ez a gyakorlatban azt jelent, hogy aki nem mondja fel a magánszámláját, az öregkorában nem számíthat semmi jóra az államtól.
Ezzel a javaslattal leegyszerűsítik a döntést, mert nincs értelme kalkulálni – mondja az elemző, aki szerint ha a javaslat átmegy, akkor a 19 pénztár lehúzhatja a rolót.
A kormány visszautasíthatatlan ajánlata
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak egy most elkészült javaslat szerint január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.
Matolcsy György közölte: aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.
“Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül” – magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.
Matolcsy szerint a nyugdíjmentő törvénycsomagra azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe.
