Miniszterelnökként kénytelen lenne továbbra is alkalmazkodni a Valutaalap – országunk befolyásos, s jelenleg szinte egyedüli hitelezője – által elvárt legfeljebb 3 százalékos hiánycélhoz. A vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt legalább 300 milliárddal kellene csökkenteni a kiadásokat, vagy növelni a bevételeket a korábban elfogadott költségvetéshez képest (amelyben sajnálatos módon alig vannak tartalékok). Ebből nagyjából 200 milliárdra a Pénzügyminisztérium már javaslatot tett, de ez kevés. Nemrégiben a jelenleg várható 4-5 százalékos gazdasági visszaesés helyett még csak 3 százalék körülire számítottak, a költségvetést pedig a Valutaalappal egyetértésben “csak” egy százalékos visszaeséssel tervezték.
Figyelem! A parlament felére, negyedére csökkentése, a kormányzati Audik Suzukikra, esetleg BKV-bérletekre cserélése tekinthetők lennének ugyan igazságos, s a választópolgári szívnek kedves lépéseknek, de nem kezelnék az alapproblémát. Két nagyságrenddel nagyobb megtakarítás (vagy bevételnövelés) szükséges ugyanis: nem milliárdos, hanem százmilliárdos.
a pm megtakarító csomagja
– A minisztériumok dologi kiadásainak csökkentése
– A gyógyszerellátás és a kórházi ellátórendszerből forráselvonás
– A lakásépítési és otthonteremtési támogatások szigorítása
– A gáz- és távhő ártámogatás szigorítása
– A rokkantnyugdíjazás szigorítása
A következőkben olyan lépések között válogathat, amelyek a kellő nagyságrendű változásokkal járhat. Kérjük, válogasson, és szavazzon! Elsőként tekintsük át a gyorsan végrehajtható költségcsökkentő lépéseket.
1. Vegye el a teljes 13. havi nyugdíjat!
+ Az intézkedés az inaktívakat érinti, így a megszorítás nem teljesítményt visszafogó jellegű
– Csökkenti a keresletet, ezáltal növeli a recessziót, negatív a szociális hatása, ha az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasokat tekintjük
Politikai hatás:
Szembefordíthatja Önnel a nyugdíjasok népes táborát, de legalább sztrájkokra, és tüntetésekre nem kell számítania.
2. Vegye el teljesen a közszféra 13. havi bérét, ne legyen kompenzáció!
+ Feltételezhető, hogy a közszférában a béreknek és a teljesítményeknek kevésbé erős az együtt járása, mint a versenyszférában, így a teljesítmény-visszafogó hatás nem lenne annyira erős
– Keresletcsökkenés, a recesszió növelése, negatív szociális hatás (mint fönt)
Politikai hatás:
Valószínűek lennének a tüntetések, sztrájkok, s Ön gyorsan veszítene a népszerűségéből.
A gyorsan végrehajtható költségcsökkentési mellett az adókkal való „játékkal” is gyors hatás érhető el. Ha nem nyúlunk a költségoldalhoz, akkor lényegében összességében adókat kell emelnünk (akár úgy is, hogy egyes adókat csökkentünk, de az egyenlegnek végül pozitívnak kell lennie).
3. Emelje az áfát a tervezett 23 helyett 25 százalékra!
+ Szétterül a hatása
– Negatív szociális hatások (ha a megélhetéshez szükséges termékcsoportok nem esnek kedvezményes körbe – ha viszont belekerülnek, oda a bevételnövelő hatás).
– Növeli az inflációt
– Csökkenti a keresletet, súlyosbítja a recessziót
Politikai hatás:
Az áremelkedések miatt növekedne az általános elégedetlenség.
4. Halassza el az előre bejelentett adócsökkentő lépéseket, de lépje meg az adónövelőket!
Ez az idei évet tekintve az szja-kedvezmények megvonását, de a sáveltolás elmaradását, s a fogyasztási adók megnövelését jelentené. Összességében tehát a korábban vártnál is durvábban csökkennének a reálbérek. Maradna a járulékok jelenlegi szintje.
– Kereslet csökkentése, recesszió súlyosbítása
– Negatív szociális hatások
Politikai hatás:
Megnő az általános elégedetlenség, s emellett a vállalkozók érdekképviselői támadnák a járulékcsökkentés elmaradása miatt különböző fórumokon. Több neves közgazdász, véleményvezér megkérdőjelezné az alkalmasságát – ettől egyébként legkevésbé akkor kell tartania, ha a költségcsökkentő lépéseket lépi meg.
5. Emelje meg a különadót!
A különadó a 2006-os kiigazítás egyik főszereplője volt, Gyurcsány tervezete szerint az adónem 2010-től megszűnne, bár most is kiigazításra van szükség. Ha miniszterelnök, megteheti azt is, hogy 2010-ben nem törli el a különadót, sőt inkább megemeli még idén. Az intézkedést esetleg tompíthatja azzal, hogy eltörli a Robin Hood-adót, hiszen annak erkölcsi alapja úgyis eltűnt az olajár összeomlásával, s csak 30 milliárd pluszt hoz, míg a különadónak csak két százalékpontos emelése ennek többszörösét hozhatja. A bevételnövelő hatás tovább fokozható, ha egyes, főként nagyvállalatok által kihasznált adókedvezményeket is eltöröl.
+ Nem jár negatív szociális hatásokkal
– Az adó emelkedése csökkenti a termelés egyik ösztönzőjét, hiszen kisebb a várható haszon
– A képzetlen bérmunkára alapozó nemzetközi cégeket továbblépésre ösztönzi – már azokat, akik még nem álltak odébb, hiszen Kínában, Indiában a magyar bérek közel negyedéért lehet munkásokat foglalkoztatni
– A magánszemélyek különadójának megemelése csökkentené ezen munkavállalók (az évi 7 millió 446 ezer forint fölött keresők) teljesítményét, motivációját.
Politikai hatás:
A vállalkozások érdekképviselői támadnák különböző fórumokon, a szakszervezetekkel viszont nem gyűlne meg a baja. Több neves közgazdász, véleményvezér megkérdőjelezné az alkalmasságát.
Ha még mélyebben beleásná magát egy leendő miniszterelnök gondjaiba, kattintson kapcsolt anyagainkra! Vagy menjen azonnal Bemondó szavazásunkra, döntsön, és fejtse ki véleményét!
