Jótékony árképzés
Jóllehet a Mol mostani proftja alapvetően nem a hazai piacról származott, a benzinár-képzés kapcsán már többször felmerült a társaság monopolisztikus helyzetének firtatása. Legutóbb, tavaly októberben például a Magyar Autóklub (MAK) fordult a Fővárosi Bírósághoz azért, hogy helyezze hatályon kívül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azon határozatát, miszerint a Mol nem élt vissza gazdasági erőfölényével a benzin és a gázolaj árképzésekor. A GVH az Autóklub bejelentésére 2000 szeptemberében indított versenyfelügyeleti eljárást annak vizsgálatára, hogy a Mol 1997 és 2000 I. féléve között gazdasági erőfölénnyel visszaélve érvényesítette-e üzemanyag nagy- és kiskereskedelmi árait. Az eljárást a GVH 2001 januárjában megszüntette a kiskereskedelmi árak tekintetében gazdasági erőfölény hiányában, a versenyárnak minősülő nagykereskedelmi árak esetében pedig gazdasági erőfölénnyel való visszaélés hiányában. Döntését az Autóklub először a Fővárosi, majd a Legfelsőbb Bíróságon megtámadta, utóbbi testület határozatában megismételt vizygálatra kötelezte a versenyhivatalt. A 2004. februárban indított új eljárásban a GVH által felkért szakértő megállapította, hogy a Mol üzemanyag-nagykereskedelmi árai az 1997-2000 I. félév közötti időszakban magasabbak voltak, mint – a befektetett tőke elvárható hozamát (a tőkeköltséget) is magukban foglaló – nagykereskedelmi költségei. Az árak és a költségek közötti eltérést a GVH annak figyelembevételével értékelte, hogy a Mol nagykereskedelmi árai versenyárnak minősülnek. A versenyár alkalmazása a versenyjog szabályai szerint azonban nem kifogásolható, ezért a GVH az eljárást megszüntette.
A Mol-csoport nettó árbevétele az első negyedévben 21 százalékkal 571,2 milliárd forintra emelkedett. A jelentés szerint az eredményt mérsékelték a magas pénzügyi ráfordítások, a devizaalapú hiteleken elszenvedett árfolyamveszteség: a cég pénzügyi műveletei az egy évvel korábbi 4,2 milliárd forintos nyereség után ugyanis 9 milliárd forintos veszteséget eredményeztek.
A benzinből jön a hatalmas profit
A pénteken közzétett nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti konszolidált gyorsjelentés kiemeli, hogy a Mol főként a finomítói és petrolkémiai termékek növekvő értékesítésének és a gázüzleti szabályozás EU-konform megváltozásának köszönhettte eredményeit. A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a profittermelés fő forrása továbbra is a feldolgozás-kereskedelem üzletágból származott, ennek a szegmensnek 37,5 milliárd forintos eredménye nem kevesebb, mint 59 százalékkal lett magasabb a 2004. első negyedévi profitnál. Ezt egyebek mellett a magasabb üzemanyag értékesítési mennyiségek, a bővülő Brent-Ural árkülönbözet, az integrált csoportszintű működés és a készletértékelés pozitív hatása eredményezte – emeli ki a gyorsjelentés. A feldolgozás-kereskedelem üzletágban elért csaknem 60 százalékos profitbővülés döntő része az exportpiacokról származott, a társaság ugyanis a hazai piacon a tavalyi év első negyedévéhez képest (2 százalékkal) kisebb volumenben értékesítette kőolajtermékeit.
A referenciaként használt ural finomítói margin év/év összehasonlításban mérséklődött ugyan némileg, de ezt több mint kompenzálta az Ural-Brent olajtípusok közötti árkülönbség emelkedése – mutat rá a portfolio.hu. A társaság nyereségét jelentősen meghatározó brent/ural árkülönbözet azért meghatározó a profitabilitás szempontjából, mert urali olajat dolgoz fel, értékesítési árát azonban a Brent-hez igazítja, így az árkülönbséget a cég lenyeli. (Ez a tényező egyébként nem okozhatott különösebb meglepetést az elemzőknek, miután a menedzsment már január közepén jelezte, hogy a kedvező nemzetközi iparági környezet fennmaradhat, a brent/ural különbözet 2007-ig jóval az átlag fölött lehet.)
Az olaj árának világpiaci mozgása az elmúlt időszakban tehát igen kedvezően alakult a Mol-csoport számára. A társaság ennek kapcsán a fogyasztók és a befektetők felé több ízben jelezte, hogy nem kíván extra módon profitálni a globális áremelkedésből. Legutóbb április 28-i közleményében tudatta a menedzsment, hogy akár árengedmény formájában kész visszajuttatni a keletkező többletbevételét, amennyiben az állam a jövedéki adó csökkentésére kényszerül.
A többi üzletág is remekelt
A gyorsjelentés szerint az első negyedévben a kutatás-termelés üzleti eredménye 4,9 milliárd forinttal 16,9 milliárd forintra nőtt, mivel a nemzetközi szénhidrogén termelés erőteljes növekedése és a magasabb transzferárak ellensúlyozták az alacsonyabb szintű hazai szénhidrogén termelést és a növekvő többlet bányajáradék fizetést.
A földgáz szegmens üzleti eredménye 9,5 milliárd forinttal 30,4 milliárd forintra nőtt, döntően a magasabb értékesítési mennyiségek és a tárolói párnagáznak a tavalyi első negyedévtől eltérő elszámolása következtében.
A petrolkémia szegmens üzleti eredménye 9,6 milliárd forintra nőtt az első negyedévben, szemben a bázis 3,8 milliárd forintos eredményével. Az eredmény erőteljes növekedését a magasabb eladások, a hatékonyságjavító intézkedések és az üzleti környezet javulása okozták.
A Mol a gyorsjelentés szerint tovább folytatta hatékonyságjavító programjait és a 2005 végére kitűzött 260 millió dolláros kombinált hatékonyságjavítási cél 83 százalékát már teljesítette a negyedév végére. A csoport záró létszáma 5 százalékkal 16.688-ról 15.903 főre csökkent 2004 első negyedévéhez képest.
A beruházások és befektetések értéke az első negyedévben 41,2 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 90 milliárd forinttal: a csökkenés hátterében az alacsonyabb akvizíciós ráfordítások állnak. A gyorsjelentés szerint a csoport fő beruházásaa Shell romániai leányvállalatának megvásárlása volt.
Az eladósodottság 2005. március 31-én az elmúlt öt év legalacsonyabb értékére, 20 százalékra csökkent a 2004 végi 24 százalékhoz képest: a nettó hitelállomány a negyedév végén 221,6 milliárd forint volt.
A Mol jegyzett tőkéje 94,466 milliárd forint volt az első negyedév végén, 3 százalékkal több mint egy évvel korábban. A saját tőke 43 százalékkal 908,418 milliárd forintra nőtt.
Árfolyamhatás
A Mol részvényeivel a Budapest Értéktőzsde “A” kategóriájában kereskednek, a papír csütörtöki záró ára 15 500 forint volt. A gyorsjelentés publikálása után a kurzus esésnek indult, 11 óra után mínusz 1,1 százalékos árfolyamon adták-vették a részvényeket. Az elmúlt 12 hónapban az értékpapír árfolyama 7605 forint és 17230 forint között mozgott.
