Rekordot döntöttek az idén az energiatakarékossági támogatásra pályázók. Szerdahelyi György, a gazdasági tárca főosztályvezető-helyettese szerint míg tavaly “csak” augusztusra merült ki a keret, az idén a nagy érdeklődés eredményeként már július 22-ére elfogytak a támogatási pénzek, így le kellett állítani a pályázatok befogadását.
A NEP idei pályázatai
• Lakossági energia-megtakarítás támogatása lakossági beruházók és vállalkozók számára
• Önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése
• A közvilágítás korszerűsítése, tanyavillamosítás, valamint vezetékes PB gázzal ellátott települések egyéb energiahordozóval történő ellátása
• A távhőellátás szolgáltató oldali korszerűsítése
• A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése önkormányzatok és magánszemélyek számára
• A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése vállalkozói pályázók számára
• A tőkeszegény kis- és középvállalkozások K+F jellegű energiatakarékossági fejlesztéseinek támogatása, valamint a termelő szféra energiafelhasználásának mérséklése az energiaköltség-ráfordítások csökkentése érdekében
• Energiatakarékossági beruházások támogatása harmadik feles finanszírozással vállalkozó pályázók részére
HÁROM SZEREPLŐ. Mintegy kilencven önkormányzat is pályázott és nyerhetett legfeljebb 25 millió forint állami hozzájárulást. Szerdahelyi György a tetemes önrésszel, a saját forrás nehézkes előteremtésével magyarázza, hogy nem volt több jelentkező. Ezt a problémát hivatott áthidalni a szakember szerint egy új konstrukció, a “harmadik feles” támogatás. A modell szereplői az állam, az állami támogatással megvalósuló beruházás tulajdonosa és a fejlesztést megvalósító vállalkozó, aki a befektetésért cserébe meghatározott ideig, több évig haszonélvezője az energetikai beruházásnak. Akár közvetlenül az önkormányzat, akár a vállalkozó valósítja meg, a közvilágítás korszerűsítésére legfeljebb 25 millió forint támogatáshoz lehetett jutni.
A szakember azt tartja a legígéretesebbnek, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására már csaknem kétszáz pályázatot adtak be, főleg napkollektorok, illetve a talaj “melegét” hasznosító “hőszivattyú” telepítésére.
A megújuló energiaforrásoknak egyre nagyobb lesz a jelentősége az EU-csatlakozás után, amikor amúgy is alapjaiban változik meg a támogatási rendszer és a pályáztatás gyakorlata. Májustól az unió strukturális alapokból érkező támogatását a nemzeti költségvetésből egészítik majd ki. A sikeres pályázó pedig a megvalósítást követően utólag kaphatja meg a támogatást. A számokon azonban még javában vitáznak az illetékesek, így egyelőre csak becsülni lehet, hogy a brüsszeli és nemzeti hozzájárulással együtt mintegy 3,5-4,0 milliárd forintos keret szolgálja majd a 2004-2006 közötti időszakban az energiatakarékossági programokat.
A mai tizenötök tapasztalata alapján arra mindenképpen számítani kell majd a pályázóknak, hogy az uniós bürokrácia alaposabb és emiatt akár lassúbb is lehet a jelenleginél. A támogatások lehívása tehát – már a szigorúbb ellenőrzési rendszer következtében is – várhatóan bonyolultabb, nehézkesebb lesz.
Bár a csatlakozásig a meghirdetett energiatakarékossági programok tovább futnak, a jövőt már meghatározzák az uniós direktívák, amelyben nagy szerepet játszik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú kiaknázása
