A döntés értelmében az Országos Rádió- és Televízió Testület ezentúl egyetlen hatósági szankciót sem alkalmazhat azon médiumok ellen, amelyek törvénytelen vagy erkölcstelen műsorokat sugároznak. Így nem bírságolhat, és nem függesztheti fel a sugárzást sem. Legfeljebb szerződést bonthat, de csak a földi sugárzású adókkal. A kábelcsatornákkal kapcsolatban ennyi ereje sem marad, azokkal ugyanis még szerződése sincs, csupán nyilvántartásba vette őket.
Ez a döntés még a tévétársaságoknál is megdöbbenést váltott ki, és nemcsak azért, mert az Alkotmánybíróság (Ab) tíz évet ült a beadványokon, mire döntött. A legtöbb kérelem ugyanis még 1997-ben született, amikor a médiatörvény nyomán megalakult az ORTT. Az azóta rengeteg vitára okot adó törvény 112. paragrafusa fura helyzetbe hozta a médiahatóságot.
Az ORTT ugyanis egyrészről műsorszolgáltatási szerződést kötött a földfelszíni sugárzású tévé- és rádiótársaságokkal, így polgárjogi viszonyba került velük, ugyanakkor hatóságként felügyelte is működésüket, és büntethette őket, illetve akár szerződést is bonthatott velük, ami megintcsak polgárjogi eszköz. Ez a kettősség nem elsősorban a tévéseket aggasztotta, hanem a testület akkori tagjait, ezért több beadvánnyal fordultak az alkotmánybírákhoz.
Elsötétültek
A taláros testület azonban 10 éven át nem talált időt a kérelmek elbírálására, ezért a médiahatóság – a bírósági ítéletek iránymutatásával – maguk alakították ki azt a gyakorlatot, amely szerintük a legkevesebb súrlódást okozta. Így az elmúlt időszakban nem sokan vonták kétségbe a testület gyakorlatát, amely során hol kötbérrel, hol határozattal, hol pedig a képernyő elsötétítésével (hivatalos nevén: a műsorszolgáltatás ideiglenes szüneteltetésével) büntette azokat, akik vagy a szerződést, vagy a médiatörvényt nem tartották be. (A legtöbb ilyen esetben a műsorszámok trágárkodást, öncélú erőszakot vagy túlzott szexualitást mutattak be.)
Az ilyen döntéseket is meg lehetett támadni bíróságon, és a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla hozott is ilyen ügyben döntést. Információink szerint a döntések jelentős többségét meg is tamadják a műsorszolgáltatók.
Így a testület és a műsorszolgáltatók között beállt egyfajta rend, ami a rossznak tartott médiatörvény keretei között a józan ész alapján működött. Ezt a status quot borította fel az Ab nyári döntése.
A döntés
A taláros testület 46/2007-es határozatában egy sor, a médiatörvénnyel kapcsolatos beadvány ügyében döntött. Legtöbbjük ezt a kettősséget kifogásolta, egymáshoz hasonló indokokkal. Némelyik a polgári- és a hatósági jogkörök közötti iránymutatást hiányolta, némelyik a különböző jogkörök összeférhetetlenségét firtatta, egy pedig a jogbiztonsággal összeegyeztethetetlennek vélte – derül ki az Ab június 27-én hozott, még a testületen belül is ellentéteket szülő határozatából. (A tizenegytagú testületből ketten is azon a véleményen voltak, hogy a törvény alkalmazása során nem volt feloldhatatlan ellentét, ami az Ab beavatkozását igényelte volna.)
A többféle beadványból végül az utóbbi ért célba, az előbbiek – amelyek elsősorban gyakorlati oldalról közelítettek a problémához – nem borzolták fel a bírák kedélyét, a jogbiztonságra való hivatkozás azonban véleményük szerint megállja a helyét. Ezért alkotmányellenesnek ítélték az ORTT hatósági jogosítványait a szankciók végrehajtásával kapcsolatban. Az erre vonatkozó paragrafust 2007. december 31-i határidővel megsemmisítették, és utasították a parlamentet, hogy ezzel a határidővel hozzon törvényt az alkotmányosság helyreállítása érdekében.
—-Inkább nem mondunk semmit—-
A döntés megdöbbentette a tévétársaságokat is. Legtöbbjük lapunk érdeklődésére annyit mondott, hogy „nem ilyen lovat akartunk”, és hozzátette: az ügy kényes volta miatt névvel inkább nem bolygatnák az ügyet. Egyedül a TV Paprika és a TV Deko igazgatótanácsi elnöke, Körmendy-Ékes Judit (korábbi ORTT-elnök) mert névvel együtt nyilatkozni az ügyben. Elmondása szerint az Ab a rosszabbik megoldást választotta: az ORTT hatósági jogkörei részleges elvonásával ugyanis faramuci módon a műsorszolgáltatók is rosszabb helyzetbe kerültek: a hatóságnak eddig törvényi kötelezettsége volt határidőn belül érdemi választ adni és kivizsgálni a panaszokat, egyszerű polgári jogi félként azonban ilyen kötelmei már nincsenek.
Kovács György, az ORTT elnöke is keserűen nyilatkozott a döntéssel kapcsolatban. Mint mondta, hacsak az Országgyűlés nem orvosolja a helyzetet, akkor a testület jövőre nem tudja a tisztességes, jogkövető működést kikényszeríteni a kábelen és műholdon fogható tévé- és rádiótársaságoktól.
Ezzel pedig az utóbbi időben enélkül is egyre sokasodó gondja volt a testületnek: több olyan tévécsatorna létezik, amelyik kifejezetten Magyarországra sugároz, de külföldön jegyezték be. A HBO például Lengyelországból, a Cool TV pedig Romániából sugároz. Amikor pedig nemrégiben az ORTT híradó készítésére kötelezte a regionálisból hírtelen országossá minősített tévéadókat, akkor a Filmmúzeum, a Sport1, és a Viasat3 azzal fenyegetőzött, hogy ők is külföldre települnek, és akkor az ORTT-nek se ráhatása, se bevétele nem marad velük kapcsolatban.
Kovács szerint az Ab határozata nem jelenti azt, hogy ezentúl nem figyelnék a műsorok törvényességét, csupán december 31. után nem fogják tudni szankcionálni a törvénysértéseket a kábeles és műholdas műsorszolgáltatók esetén. Őket ugyanis eddig csak nyilvántartásba vette az ORTT, míg a földi frekvencián sugárzó cégekkel szerződést kötött. Utóbbiakkal a polgári jog szerint továbbra is felléphet, büntetést ugyan nem szabhat ki, de például kötbért igen, illetve akár fel is mondhatja a szerződést. (Kérdés azonban, hogy a valóságban mennyire lenne kivitelezhető mondjuk az RTL Klub szerződésének felmondása, vagy mennyien háborodnának fel azon, ha a TV2-t ezentúl nem lehetne nézni.)
Előttünk a bizonytalan jövő
Persze az is elképzelhető, hogy a parlament december 31-ig – ígéretéhez híven – megalkotja a digitális sugárzásnak is megfelelő új médiatörvényt. Erre már évek óta szükség lenne, ha korábban meghozták volna, akkor hazánknak több lehetősége (úgynevezett multiplexe) lenne digitális műsorok sugárzására. Ám a törvény hiányában a multiplexek nemzetközi elosztásakor hazánk hátrányba került a szomszédos államokkal szemben.
Az ORTT-re a digitális műsorszórás korában a jelenlegi formájában már nem lesz szükség. Wéber János, a testület egyik tagja egyenesen odáig ment, hogy megszűnik az ORTT, Sarkady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) digitális átállásért felelős jogásza is hasonlóképp fogalmazott idén májusban a Media Hungary nevű konferencián. Így akár az is elképzelhető, hogy a kormányzatnak már nincs is szüksége egy erős ORTT-re, hiszen jövőre már más formában kívánja megoldani a média törvényességi felügyeletét.
Lapunk többször próbálta elérni mind az MSZP, mind a Fidesz médiapolitikusait, illetve a Miniszterelnöki Hivatal médiaügyekkel foglalkozó munkatársait, de egyiküket sem tudtuk megszólaltatni. Többek szerint azért, mert a készülő jogszabály nincs abban az állapotban, ami alapján az év végéig elfogadhatóvá válna. Ha mégis, akkor arról beszámolunk.
