Pénzügy

Ketyeg a nyugdíjbomba, csak idő kérdése, hogy robbanjon

nyugdíj (Array)
nyugdíj (Array)

Kerekasztal

A Pénztárszövetség bizakodó, új fejezet nyílt a szakma számára – mondta el Kravalik Gábor elnök a Fókuszban az öngondoskodás címmel megrendezett pénztárkonferencián pénteken. Olyan társadalmi felelősséget támogató gépezetnek nevezte magukat, akik 2 millió ember megtakarításait kezelik. Szerepükre célozva elmondta azt is, hogy az önkéntes pénztárak eszközök lehetnek a nyugdíjbomba hatástalanításához.

Az önkéntes pénztárakban folytatódott a vagyonnövekedés, s bár a nyugdíjpénztárak taglétszáma stagnál, az egészségpénztáraké nőtt, és a hozamok is – ismertette, hozzátéve, hogy mindez biztató tendencia.

A kormány támogatja az önkéntes pénztárakat

Balogh László helyettes államtitkár érkezett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett nyitóbeszédet tartani. Az újjáalakult Pénztárszövetség szerinte lehetőség arra, hogy még jobban kiaknázzák az önkéntes nyugdíjpénztárakban rejlő lehetőségeket.

A kormány témába vágó eredményei közül az államtitkár a közfoglalkoztatottak nélkül is 4 millió felett lévő foglalkoztatási adatokat emelte ki, és a munkanélküliség csökkenését. A foglalkoztatási rátánál szerinte még van tartalék.

Emlékeztetett a munkahelyvédelmi akcióterv eredményeire, továbbá a családpolitikára is felhívta a figyelmet, amellyel a negatív demográfiai trendeket próbálják megfordítani. Bíznak abban, hogy ezen a téren is lesz majd látványos eredmény.

Szerinte a kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer akkor érhető el, ha a gazdasági növekedés stabil. Kiemelte, hogy az utóbbi 10 negyedévben ezen a téren jól teljesített az ország. Az idei évben szerinte tartható a 3,1 százalékos növekedés. Kitért arra is, hogy az ország külső finanszírozási képessége is sokat javult.

Mi van az állami nyugdíjrendszerrel?

Hivatkozott egy nemzetközi felmérésre, amely szerint a magyar állami nyugdíjrendszer hosszú távon is finanszírozható. Szerinte ma kevésbé kell a fenntarthatóság miatt aggódni, mint 10 éve. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség kiegészítő nyugdíjlehetőségre – tette hozzá.

Büszkék lehetnek a pénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban kiemelte, hogy alacsony költséggel működnek, és kimagasló a hozamuk. Ami szerinte még mindig sokakban nem tudatosult. Szerinte ezekre az eredményekre lehet támaszkodni, hogy még népszerűbb legyen az öngondoskodás. Megjegyezte, hogy bár több mint 1 millió tag van, a megtakarítások átlagos összege mindössze 1 millió forint. Ez utóbbi területen meglátása szerint mindenképpen lehetne javítani. Ehhez pedig jó alap, hogy a háztartások pénzügyi mozgástere növekedett – jegyezte meg.

Biztosította arról a szakmát, hogy az adókedvezmény marad, ezzel is hozzájárulva az öngondoskodás népszerűsítéséhez. A nyugdíjpénztárak sikerét olyan oldalról is támogatandónak tartja, mert jelentős összegeket fektetnek állampapírokba. A kormány szerint mindenképpen szükség van az önkéntes nyugdíjpénztárakra, és az öngondoskodás tudatosítására – nyomatékosította.

Jónak tartja, hogy a megújult Pénztárszövetség végiggondolja a szerepét, lehetőségeit, mondta, amihez sok sikert kívánt.

Nehéz időszak végén

“Pontosan öt évvel ezelőtt találkoztunk utoljára. Akkor jelentette be a kormányzat a magánpénztárak megszüntetését” – emlékeztetett előadásának bevezetőjében a Pénztárszövetség elnökségi tagja, Hardy Ilona. Akkor minden szakmabeli attól tartott, hogy az önkéntes pénztári ágazat is megroggyan – tette hozzá. Ma már látszik, szerencsére nem így lett. S bár a válság alatt csökkentek a bevételek, 2013-ra elkezdett stabilizálódni a piac, 2014-re pedig már jelentősen (8,5 százalékkal) nőttek a befizetések és ezen belül 26 százalékkal gyarapodtak az egyéni befizetések – ecsetelte a kilábalást.

Túlélte tehát a piac a sokkot, és jelentős fejlődés előtt állhat – jelentette ki. De van min javítani, ismerte el, célozva például arra, hogy hat év alatt 20 százalékkal csökkent a tagság.

A nyugdíjbomba bizony ketyeg

Hardy megerősítette, ma valóban látszólag egyensúlyi helyzet van (nyugdíjkassza), és a 80 százalék körüli helyettesítési ráta (nyugdíj/kereset) is elfogadott. De hogy mi várható 15-20 év múlva, azzal kapcsolatban eléggé borúlátó a szakma – jegyezte meg. Ennek oka, hogy a járulékfizetők számának csökkenése miatt (pl. külföldi munkavállalás, feketemunka) egyre inkább a nyugdíjkassza zsugorodására kell készülni.  Ugyanakkor a nyugdíjasok száma jelentősen fog nőni (Ratkó-gyerekek, 70-es korosztály nyugdíjba kerül, és közben nő az élethossz). Úgy kalkulálnak, hogy a helyettesítési ráta előbb 50, majd 30 százalékra eshet. Ami valóban elég riasztó kilátás.

Vagyis az öngondoskodás kényszerűség lesz, nem csupán lehetőség – állapította meg.

Nyugdíjkutatás – alig teszünk félre

Az aktív dolgozók 68 százaléka egyáltalán nem tesz félre nyugdíjcélra, és mindössze 18 százalék, aki rendszeresen takarékoskodik erre a célra – derült ki a Pénztárszövetség egy friss kutatásából. A megtakarítók között a képzettek, és a magasabb jövedelműek vannak többségben.

78 százalék azért nem tesz félre, mert alacsonynak érzi a jövedelmét, számottevő azok aránya is, akik úgy érzik, nem érik meg úgysem a nyugdíjas kort, mások pedig az állami nyugdíjban bíznak – ismertette Hardy Ilona.

Az is kiderült, hogy minél idősebb valaki annál hajlandóbb félretenni. Pedig minél hamarabb kell elkezdeni a megtakarítást ahhoz, hogy érdemi összeg gyűljön össze. A másik gond, hogy a többség 10 ezer forint alatt tesz félre havonta, ami jóval kevesebb, mint amennyi ahhoz kellene, hogy megfelelő összeg gyűljön össze időskorára – jegyezte meg.

2030-ra a megkérdezettek szerint 30-50 százalékkal eshet vissza nyugdíjasként a jövedelme ahhoz képest, mint amikor még keresett. Ez azt jelenti, hogy a válaszolók alapvetően jól látják a helyzetet. És azzal is tisztában vannak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak költséghatékonyak és jó hozamot garantálnak.

Hardy szerint az öngondoskodással kapcsolatban az kell, hogy legyen a legfontosabb üzenet, hogy minél hamarabb el kell kezdeni, és sosem késő belevágni. Főleg, ha arra a bizonyos nyugdíjbombára gondolunk.

Az MNB is támogatja az öngondoskodást

Az MNB szeretné támogatni az öngondoskodást, a megtakarítások ösztönzését – mondta a pénteki Fókuszban az öngondoskodás című konferencián az MNB ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél. Az életkorhoz igazodást is fontosnak tartják a kockázatok szempontjából (életciklus-szemlélet), és azt is, hogy járadékként használják fel nyugdíjasként a takarékoskodók az összegyűlt pénzt, és ne egy összegben. Fontosnak tartják a transzparenciát is (pl. kockázatok, költségek, stb.).

A mintegy 3 milliárd forintos pénztári megtakarítások jelentős része van állampapírban, ami az államnak, és az ügyfeleknek is jó. Annak ellenére is, hogy a felügyeletnek nincs ellenére, hogy kockázatosabb eszközökbe is fektessenek a pénztárak – jegyezte meg. A felügyelet mindenképpen résen lesz, hogy ne legyen emiatt gond – jegyezte meg.

A befektetések egyébként jelentősen eltolódtak a hosszabb lejáratú papírok felé – említette meg. A nyugdíj- és egészségpénztárakban is 1-1 millió tag van, ami pozitívum, de ha a 4 millió munkavállalóra gondolunk, akkor még van hova fejlődni – tette hozzá.

Az MNB nem tartja problémának, hogy koncentrálódik a pénztári piac – szerintük a költségek optimalizálása miatt szükség van erre.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok fele nem fizet tagdíjat

Kitért arra is, hogy a tagok egyre inkább járulnak hozzá a befizetésekhez. Azt várják, hogy további növekedés lesz a befizetéseknél, ezen belül is az egyéni befizetések nőhetnek jobban.

Kevésbé pozitív dolog, hogy 2008 óta folyamatosan nőtt a nemfizető tagok száma, és magas szinten 52 százalékon stabilizálódott – jegyezte meg. Köztük nem kevesen vannak, akik már évek óta nem fizetnek. Viszont az utóbbi időben már nem emelkedett a nemfizetők száma. Fontosnak tartanák, hogy ezeket a tagokat is aktivizálják a pénztárak.

Az MNB szerint növelni kell a tagszervezési jutalékot

A tagok száma szerinte azért nem nőtt jelentősen, mert a közvetítők jutalékát visszavágták. Az MNB ezt nem tartja jó fejleménynek, ezért törvénymódosító javaslatot készítettek annak érdekében, hogy az új tagok toborzására nagyobb jutalékot lehessen fizetni. Ez fontos lenne amiatt is, hogy azokhoz is eljusson az öngondoskodás üzenete, akik erre maguktól nem gondolnak, és nekik is el tudja magyarázni valaki, miért van minderre szükség – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik