Aki nem tudná követni a sok bekéretést és a rengeteg „kikérjük magunknak ezt a hangnemet” kezdetű mondatot, azoknak most összeszedjük, hogyan reagálta le a magyar külügy az európai menekültválságot szeptember eleje óta.
Az egészet az osztrákok kezdték. Még augusztus utolsó napján Werner Faymann kancellár bírálta azt a magyar gyakorlatot, hogy a menekülteket hagyjuk továbbutazni Ausztriába. Erre Szijjártó reagált: „az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzon”, és ne valótlanságokat állítson.
„Csak ilyen szánalmas és hazug kirohanásokra futja”
Szijjártó ezt követően elutazott Pekingbe, egy rakás, kevésbé demokratikus vezetővel együtt megünnepelte a Kínai Győzelem Napját, de szeptember 4-én már újra felvette a fonalat. Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszter a ZDF-nek ugyanis azt mondta előzőleg, hogy „az embernek néha szégyenkeznie kell Orbán Viktor miatt. Ő olyan férfi, aki sok mindent tönkretett Magyarországon, és sok mindent tönkretett, ami az Európai Unió értékeit illeti”.
Szijjártó kioktatta kollégáját: „Egyes európai vezetők erejéből csak az ilyen szánalmas és hazug kirohanásokra és személyeskedésekre futja, miközben Európa a közelmúltbeli történelmének egyik legsúlyosabb kihívását éli át.”
Erre mondta azt egy a Külügyminisztériumban dolgozó forrásunk, hogy mostanában elég egyhangú a feladatuk: „Figyelni, mit mondanak az európai politikusok, és ha kell, ugrani rá. Azonnal.”
A V4-ek mellettünk, mindenki ellenünk
A menekültválságnak – a magyar külügy szemszögéből nézve – egy gyakorlati haszna volt, összekovácsolta az elmúlt időszakban egymástól kicsit eltávolodott Visegrádi Négyek országait, ugyanis kiállt Magyarország mellett a cseh, a lengyel és a szlovák kormányfő abban a közös nyilatkozatban, amelyet a négy visegrádi ország miniszterelnökének a menekültválsággal foglalkozó rendkívüli prágai találkozóján fogadtak el.
Szijjártó a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésére is becsempészte gondolatait, kijelentette, azokat bírálják ma Európában, akik a leginkább ragaszkodnak az uniós szabályok betartásához, a kontinensen pedig képmutató-bajnokság zajlik az ügyben, tette hozzá.
Szeptember 8-án megint visszautasított Szijjártó, a svéd kormányfő szavait, aki azt mondta előzőleg, hogy „csalódott, hiszen még mindig túlságosan sok olyan EU-tagállam van, amely elutasítja a felelősségvállalást. Magyarország egy ezek közül”.
Erre a magyar tárcavezető csak annyit mondott, rendkívül képmutatónak és elfogadhatatlannak tartja ezt a hozzállást. Két visszautasítás és felháborodás között belefért interjú is, a Népszabadságnak így foglalta össze a dolgok akkori állását:
Erőteljes nemzetközi médiakampány zajlik ellenünk, az biztos.
Már a németek is
Sigmar Gabriel német alkancellár egy politikai vitaműsorban úgy fogalmazott, azok szegték meg az EU-s szabályokat, akik már hónapok óta nem regisztrálják a menekülteket, hanem egyszerűen átengedik az országukon, Németországba küldik őket, illetve azok „akik nem tartják magukat a saját menekültügyi kötelezettségeikhez, mint Magyarország, amely a Genfi Konvenció részese és mégis embertelen körülményeket teremt”. Több se kellett Szijjártónak, felháborítónak minősítette és visszautasította a „képtelen vádakat.”
Nehéz elhinni, de ma tényleg ez a magyar külpolitika szijjártói része. A másikat, a komolyabbat, vagyis az igazit már régen Orbán viszi, foglalta össze egy korábbi diplomata. Erről már mi is írtunk korábban.
És akkor elkezdődtek a behívatások
Megint az osztrákok kezdték, Szijjártó szeptember 12-én kijelenette: Werner Faymann osztrák kancellár hetek óta hazugságkampányt folytat Magyarországgal szemben. Az osztrák politikus egy Der Spiegelben megjelent interjúban úgy fogalmazott, „Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít”. „Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi”, amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy „teljesen máshova” fognak majd utazni.
A külügy pedig berendelte a budapesti osztrák nagykövetet.
Időközben arról döntött a kormány, hogy a magyar-román határra is kerítést építünk, tehát a diplomáciában megnyitottuk a román frontot. Victor Ponta román kormányfő ezt követően lendült bele a menekültezésbe.
„Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket.” „Nettó hazugság”, amit Ponta állít, mondta Szijjártó. De egy nyilatkozaton belül kaptak a szerbek is (Vulin miniszter szerint a magyarok nem tájékoztatják a szerbeket, Szijjártó szerint igen), a franciák (az európai ügyekért felelős államtitkáruk szerint a szögesdróttal Magyarország kiírja magát az EU-ból, Szijjártó szerint a határokat meg kell védeni) és az EP szocialistája is (frakcióvezetőjük szerint a röszkei szögesdrót Hitlert idézi, a magyar miniszter szerint ez méltatlan kijelentés).
A románok nem tudnak leállni
Szeptember közepén járunk, amikor Victor Ponta újabb bíráló kijelentéseket tett, úgy vélte, hogy a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók, és a magyar intézkedéseket azokhoz hasonlította, amelyeket „Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott”. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg”.
Válaszul a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetet.
Nagy hal Szijjártó horgán
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára ritkán szólal meg egyes országot érintő problémákban, de a magyarokkal kivételt tett. „Sokkolt az a látvány, ahogy ezekkel a menekültekkel és migránsokkal bántak, ez elfogadhatatlan”, üzent a röszkei határáttörés után. A korábbi futsalos szerint az ENSZ főtitkára „nem a valós tények alapján foglalt állást”, nyilatkozata „bizarr és felháborító”.
Ha már ENSZ, az emberi jogi főbiztos is megkapta. Zeid Raad al-Husszein ugyanis úgy látja, a menekültválságot érintő intézkedéseivel Magyarország nemzetközi jogokat sértett. A főbiztos egyúttal a magyar kormány politikáját idegen- és muzulmán ellenesnek nevezte. Szijjártó úgy fogalmazott: „Sajnáljuk, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa egy szóval sem ítéli el azt, hogy agresszív bevándorlók hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal brutális támadást intéztek magyar rendőrök ellen.”
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”
A röszkei határáttörési kísérlet és az erre adott rendőri válasz képei bejárták a világsajtót, a holland külügyminiszter szerint ez nem olyan módszer, amellyel Európában a menekültproblémát közösen meg lehet oldani, mindenki látja, hogy ez nem segít, és nem ebben a szellemben kellene embereket fogadni.
Szijjártó egy magyar közmondást ajánlott holland kollégája figyelmébe: „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.”
Az utóbbi napokban a magyar külügy dél felé fordult, de nem a Déli Nyitás került a középpontba, hanem a horvátok. Miután a menekültek már Szerbiából nem Magyarországra jönnek, hanem Horvátország felé veszik az irányt – és erre a horvátok nem voltak felkészülve –, a magyar kormány új célpontot talált, akire ujjal tud mutogatni.
„Egy nap alatt összeomlott a horvát bevándorlási rendszer”, jelentette ki Szijjártó diadalittasan, amikor a menekültek megjelentek Tovarniknál, majd hozzátette: „A horvát miniszterelnök az elmúlt egy hétben is Magyarországot rágalmazta, ahelyett, hogy felkészült volna a bevándorlókra.”
Égés a CNN-en
Nem szabad megfeledkezni arról, amikor a magyar külügy első embere az amerikai hírtelevíziónak beszélt összevissza a menekültkérdésről. Hala Gorani műsorában Szijjártó azt mondta, Európa a jelenlegi állapotában nem képes „milliónyi vagy tízmilliónyi” menekült befogadására.
Nem tízmilliókról van szó, uram. Ez nem egy pontos szám, válaszolt a műsorvezető. Amire a miniszter csak hebegett, habogott, érdemes megnézni a videót.
A CNN-es baki után megint a horvátok kerültek célkeresztbe, „szánalmas a horvát miniszterelnök viselkedése”, jelentette ki a tárcavezető, Zoran Milanovic néhány nappal ezelőtti beszédében többször élesen bírálta Magyarország menekültpolitikáját, és azt is mondta, Horvátországban a menekültek kapnak vizet, élelmet és mehetnek, ahova akarnak Magyarországon vagy Szlovénián keresztül, Zágráb nem akarja feltartóztatni őket.
Csak röviden: szeptember 19-én a külügy berendelte Görögország budapesti nagykövetét is, miután Szijjártó úgy fogalmazott, hogy a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait, majd hozzátette: „Jó lenne, ha a görög kormány nem nézné hülyének az európai embereket, hanem érdemi lépéseket tenne határának megvédése és a bevándorlók regisztrációja érdekében.”
Egymásnak adják a kilincset a nagykövetek, szerintem direkt csináljuk, mondták a Bem rakpartról informátoraink.
Szijjártó még aznap újra nekiment a horvátoknak. „Szemenszedett hazugság, amit a horvátok állítanak”, mondta arra, hogy déli szomszédaink szerint Horvátország magyar kormányzati jóváhagyással szállította vonattal menekültek tömegét Magyarországra.
Szijjártó nem szupermarket, tehát
vasárnap sem pihent, bírálta román kollégája arról szóló szombat esti szavait, hogy a határok lezárása “autista és elfogadhatatlan cselekedet”, amely sérti az Európai Unió szellemiségét.
Mi egy több mint 1000 éves állam vagyunk, amely történelme során többször kellett, hogy megvédje nemcsak magát, hanem Európát is. Ez most is így lesz, ha tetszik a román külügyminiszternek, ha nem – jelentette ki.
A román külügy azonban nem kommentálta Szijjártó provokálónak tartott kijelentéseit.
Nem közeledtek az álláspontok
„Úgy látom, hogy az EU előtt álló kihívások tekintetében továbbra is más sorrendben szeretnénk megadni a válaszokat”, nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek, valamint Lettország és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Luxemburg külügyminisztereinek hétfői prágai tanácskozása után.
A magyar külügyminiszter szerint ha az EU nem tudja visszaszerezni a schengeni határok feletti ellenőrzést, és nem tudja biztosítani a schengeni határok őrzését, a migrációs probléma okozta kihívást nem tudja kezelni. Ma pedig már reggel kilencre le is szájhősözött egy szomszédos kormányfőt, a változatosság kedvéért megint a horvátokat.
De a horvátokat sem kell félteni, Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szerint Zágráb tudja, mit csinál, és hatékonyan oldotta meg a menekültproblémát.
Pontosan tudtuk minden pillanatban, hogyan és miképp küldjük az embereket, mondta.
Újságírói kérdésre, a hatóságok tudják-e annak a 30 ezer illegális bevándorlónak a nevét, aki az elmúlt napokban áthaladt Horvátországon, Milanovic azt válaszolta: azt nem lehet tudni.
„Magyarország egy évig így engedte át a migránsokat, többségüket nem vette nyilvántartásba, hogy ne toloncolhassák vissza őket.” Utalt arra is, hogy Szerbia hónapok óta nem felügyeli határait, és Belgrád már egy nappal azután megpróbált tanácsokat osztogatni Zágrábnak, hogy múlt szerdán először jelentek meg nagy számban migránsok Horvátországban, „miközben (Szerbia) már egy éve nem működik államként”.
Van szívünk, de nem vagyunk hülyék, szögezte le.
A horvát kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy állandó kapcsolatban áll Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellárral, továbbá Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, és majdnem teljes az egyetértés közöttük.
A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezettel kapcsolatban – amelynek a már EU-tag Horvátország még nem része – annyit mondott: óvatos, és elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt. „Ha ilyen Schengen, akkor nekünk nem kell, Görögország sem funkcionál.”
