Szeptember 10-én, ma van az öngyilkosság megelőzésének világnapja. Magyarországon van egy alapítvány, amely minden évben, ezen a napon ad át egy díjat. Ők a Lélekben Otthon alapítvány, és a díjukkal azt a személyt ismerik el, aki az értékelők szerint legtöbbet tette az öngyilkosság megelőzésének területén. A díjat olyan ember kaphatja, aki nem pszichiáter vagy pszichológus, tehát aki nincs aktívan benne a klinikai ellátórendszerben, hanem civil.
- A díjat 2015-ben Veres Előd elemző statisztikus kapta.
- Ő és kutatócsoportja 133 ezer magyar öngyilkosság adatait dolgozta fel 1920-2002 között.
- Munkájuk hiánypótló, eddig nem létezett ennyire részletes, nagymintás statisztikai feldolgozás a hazai öngyilkosságok mintázatáról.
- A kutatás nyomán új megvilágításba kerül egy csomó közvélekedés a magyar öngyilkosságokról.
- Ha valaki, akkor Veres Előd képben van az öngyilkossági adatokban.
- Vele beszélgettünk.
Mit vizsgáltak a kutatásban?
Elsősorban az öngyilkosságok szezonalitását vizsgáltuk 1920 és 2002 között. Foglalkoztunk az időjárás, az ünnepnapok, a születésnapok hatásával. Illetve kibővített idősoron vizsgáltuk az 1970 és 2010 közötti öngyilkosságokat. Mindezeket statisztikai-matematikai módszerekkel, nagymintás adatfelvétellel vizsgáltuk.
Mi olvasható ki az adatokból?
A legfontosabb, hogy hazánkban 1987-től fokozatosan csökken az öngyilkosságok száma. 100 ezer főre vetítve, 25 év alatt nagyjából a felére esett a ráta. Ez egy valódi sikertörténet, amiről kevesen tudnak. Amíg 1990-ben 4133-an követtek el öngyilkosságot, 2013-ban már csak 2093-an. Igaz, a népesség is fogyott, de közel sem olyan arányban, mint az öngyilkosságok száma. Tavaly éppen a legveszélyeztetettebb korosztályban, a 45-55 közötti férfiak körében csökkent a legjobban a ráta.
Milyen okok játszhattak szerepet ebben a csökkenésben?
Ennek komplex társadalmi okai vannak. A rendszerváltás, a demokrácia kialakulása mindenképpen pozitív hatású. De sok más ok is közrejátszhatott. A pszichológia egyre nagyobb társadalmi elfogadottsága. Az, hogy ma már nem ciki pszichológushoz menni. Vagy a depresszió hatékonyabb gyógyszeres kezelése. A mostani antidepresszánsok lényegesen hatékonyabbak, mint a korábbiak. De említhetnénk a klinikai szakellátás, utógondozás folyamatos fejlesztését is. Ezek az okok egyidejűleg vezettek a kiemelkedő eredményhez.
Mikor követik el a legtöbb öngyilkosságot?
Száz év adatai alapján, Magyarországon a legtöbb öngyilkosságot nyár elején, hétfőtől szerdáig, reggel hat óra körül követik el. Gyakorlatilag március 15. és augusztus 20. között történik a legtöbb öngyilkosság. A közvélekedéssel ellentétben tehát nem télen, hanem inkább nyáron követnek el öngyilkosságokat.
A több napsütés nem jelent visszatartó erőt?
Bár vannak olyan karib-tengeri országok, ahol gyakorlatilag nincs öngyilkosság, Európában is hasonló a helyzet, mint nálunk. Azaz összességében nyáron gyakoribb az öngyilkosság, mint télen. Pszichológusok szerint ezen az égövön a meleg hatására az emberek fokozottabban éli meg a saját személyes problémáikat. A krízishelyzetben lévőkre ez fokozottan igaz.
Vizsgálták a születésnapok és az ünnepnapok hatásait is.
Így van. Sokkal több férfi követ el öngyilkosságot a születésnapján, mint nő. Úgy tűnik, a férfiak minden életszakasz-váltást, periódus kezdetet érzékenyebben élnek meg, mint a nők. Az ünnepnapokon ugyanakkor nem találtunk kimutatható emelkedést. Azaz karácsonykor, húsvétkor sem követnek el több öngyilkosságot, mint máskor. Bár a férfiak esetében az ünnepnapok letelte után valamelyest emelkedik az öngyilkosság.
A fiatalok öngyilkossági rátája hogyan változott?
Mi azt tapasztalatuk, hogy a fiatalkori öngyilkosságok száma nem változott kimutatható mértékben az utóbbi 15 évben. A 15-19 éveseknél 1979-81 között volt egy kiugrás, utána meredek emelkedés, majd meredek csökkenés figyelhető meg. A 10-14 évesek körében 1970-2010 között összesen 488 öngyilkosság történt, ami évente 11-12 főt jelent. Bíztató, hogy ez a szám 2010-től tartósan 10 alá szorult. A 15-19 korosztályban hasonló mértékben csökkentek az arányok. Tavaly már csak öt öngyilkosság történt.
Az nem lehet, hogy az utóbbi öt év statisztikái azért lettek ilyen kiemelkedőek, mert a KSH nem gyűjti a külföldre távozott magyarok öngyilkossági adatait?
Elképzelhető, de erről inkább a KSH-t kellene megkérdezni.
A külföldi magyarok tényleg nincsenek benne
Megkérdeztük a KSH-t, ahol azt válaszolták, hogy a külföldön öngyilkosságot elkövetett magyar állampolgárok a hazai öngyilkossági statisztikában nem jelennek meg. Általában azért, mert a KSH Magyarország területéről gyűjt adatokat. A halál okáról, így az öngyilkosságokról az egészségügyi intézményektől, illetve a halottvizsgálatot végző orvosoktól értesülnek, de csak az itthon történtekről. Branyiczkiné Géczy Gabriella, a KSH szakértője azt mondta lapunknak:
Csak annyit tudunk, hogy hányan haltak meg külföldön azok közül, akiknek magyarországi lakóhelye van, de azt nem, hogy miben.
Ebből azonban nem következik, hogy azért csökken az öngyilkosok száma, mert a KSH nem számolja bele a hazai statisztikába a külföldi magyarok öngyilkosságait. Oriold Károly a Lélekben Otthon alapítvány vezetője nem tartja reálisnak, hogy valaki egy újrakezdési állapotban, egy új élethelyzetben legyen öngyilkos, de nyilván van ilyen is.
Akik tartósan külföldre távoznak, azok általában reménnyel tekintenek a jövőbe. Kapcsolatokat építenek, és bizakodnak, hogy jobb lesz az életük kint, mint itthon volt.
Mivel a kapcsolat és a remény az a két faktor, ami visszatarthatja az öngyilkosokat, nehéz elképzelni, hogy a külföldi magyarok közül sokan követnének el öngyilkosságot, és ez, pontosabban ennek a hiánya, szignifikánsan torzítaná a hazai statisztikákat – mondta Oriold.