Őrizetbe vették kedden Alekszandr Gaponyenko orosz nemzetiségű, hontalan, azaz lett állampolgári jogaitól megfosztott aktivistát Lettországban “számítástechnikai eszközök révén történő nemzetiségi viszálykeltés gyanújával”. A Balti Nemzetközi Akadémia nevű, orosz nyelvű egyetem professzorát saját lakása előtt vették őrizetbe a nemzetbiztonsági hatóságok. A 61 éves férfi lakásán számítástechnikai és távközlési eszközöket foglaltak le. Ezután a férfi hétvégi házában folytatták a házkutatást – írta a lett sajtó.
Az őrizetbe vett orosz férfi felesége elmondta, Gaponyenko kedden repült volna Moszkvába egy dokumentumfilm-fesztiválra. Az egyetemi professzor a Lettországban működő Hontalan Kongresszus aktivistája, ami az orosz és más kisebbségek jogaiért küzd. A hatóságok nem közöltek részleteket arról, hogy milyen bűncselekményeket írnak a professzor rovására.
A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű, túlnyomó részük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja, és közöttük közel 300 kárpátaljai magyar is él a balti államban. Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét is. Emiatt mintegy 300 ezer orosz ajkúnak a mai napig nincs számos, állampolgársággal járó joga, így például nincs választójoga, nem vállalhat állást a közszférában sem. Ezeket az embereket nevezik “hontalannak”.
Gaponyenko áprilisban a norvég televízióban adott interjújában azt állította, hogy a lett hatóságok a hadsereg segítségével akarják elnyomni a tüntető hangokat. “Azt hiszik, Oroszország tétlenül fogja nézni, ahogy nőket és gyermekeket lőnek majd agyon azért, mert az anyanyelvükön való tanulás jogáért küzdenek” – mondta. A lett védelmi miniszter ezután a hatóságokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg Gaponyenko kijelentéseit, amik rossz fényt vetnek a lett fegyveres erőkre, és hamis képet festenek a lett kormány céljairól.
Lettországban 2012-ben tartottak népszavazást az orosz nyelv hivatalossá tételéről. A leadott voksok alapján a szavazók háromnegyede utasította el azt, hogy az orosz a balti ország második hivatalos nyelve legyen.
