A rendkívüli intézkedést először alkalmazza a vádhatóság egy törvényhozó ellen. Megtiltották neki, hogy bemenjen a parlamentbe és képviselői minőségében bármilyen tevékenységet folytasson. Ghita már februárban az ügyészség látókörébe került Ponta egyik rokonával együtt. Most kiterjesztették ellene a bűnvádi eljárást újabb bűncselekmények miatt. Befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással, adócsalással, a választók megvesztegetésével, európai uniós pénzek eltérítésével gyanúsítják. Korábban bűnszövetkezet támogatása gyanújával indítottak ellene eljárást.
Az ügyészek most azzal gyanúsítják, hogy üzletemberként 2000 és 2015 között jelentős pénzösszegekhez jutott közbeszerzések révén befolyásával üzérkedve. A vádhatóság szerint ezt a pénzt bonyolult pénzügyi hálózaton keresztül “mosta át”, majd egy részét választók megvesztegetésére fordította a 2012-es parlamenti és a 2014-es államelnök-választás alkalmából. A fiktív tranzakciók következtében Ghita adócsalást is elkövetett, hiszen az ügyészek szerint nem fizetett áfát és társasági adót összesen 167 millió lej (1 lej=69,4 forint) értékben.
Az ügyészek szerint Ghita 54 céget irányít közvetlenül vagy közvetett módon, ami összeférhetetlen képviselői minőségével. Azzal is gyanúsítják, hogy 350 ezer eurót fordított a Moldovai Köztársaságban élő román állampolgárok megvesztegetésére, hogy rávegye őket, szavazzanak Pontára a tavalyi elnökválasztáson. A moldovai választók megvesztegetésére vonatkozó részleteket az ügyészségi közlemény nem tartalmaz, a 2012-es parlamenti választás alkalmából viszont az ügyészek szerint serpenyők osztogatásával próbálta elnyerni a választók kegyeit.
Az üzletember a kihallgatása után kijelentette: politikai indíttatású ügyről van szó, és a vádhatóság célja a szintén korrupcióval gyanúsított Ponta lemondásának kikényszerítése, “ellenkező esetben a rokonai és a barátai fognak megfizetni”. Ghita szerint – aki tagja a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságnak – visszatért az a rendszerváltozás előtti időszak, amikor a titkosszolgálatok irányítják az országot, utalva ezzel az igazságszolgáltatás és a hírszerzés tagjai közötti szerinte indokolatlan összefonódásokra.
A román képviselőház június 9-én elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását. A korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával Ponta ellen korábbi ügyvédi tevékenységével összefüggésben.
