Az 1909-ben született fiatal brit tőzsdei alkusz 1938-ban Csehszlovákiában járt és látta a németek elől menekülők táborait. Ezután kezdett hozzá először a prágai brit nagykövetségről, majd egy prágai szállodában felállított irodából, végül pedig Londonból a mentőakció megszervezésének. Elérte a brit hatóságoknál, hogy fejenként 50 fontos – akkoriban kisebb vagyonnak számító – “hazatérési biztosíték” ellenében Nagy-Britannia befogadja az üldöztetést szenvedő gyerekeket.
Ezt egy 1938-ban elfogadott brit törvény tette lehetővé, amely engedélyezte 17 évnél fiatalabb menekültek beutazását, azzal a feltétellel, hogy a befogadó családok vagy a menekülést szervezők letétbe helyeznek annyi pénzt, amennyi a befogadott gyerekek majdani hazatérésének költségeit fedezi. Wintonnak – akit gyermekmentő tevékenységéért II. Erzsébet királynő 2003-ban lovagi rangra emelt – kilenc hónap alatt összesen 669 zsidó gyermeket sikerült Prágából Londonba juttatnia a brit kormány engedélyével.
Tony Blair volt brit kormányfő egy ízben a “brit Schindlerként” méltatta Sir Nicholas Wintont, a több ezer üldözött zsidót megmentő egykori német üzletemberre, Oskar Schindlerre utalva. (Fotó: Europress Fotóügynökség)
A gyerekeket brit családoknál helyezték el; egyikük sem látta többé hátrahagyott szüleit és családtagjait. Sir Nicholas éppen a legnagyobb létszámú menekültcsoportot szállító vonat indulásának 76. évfordulóján hunyt el. A Prágából 1939. július 1-jén indult vonaton 241 gyermek utazott. Az utolsó, kilencedik vasúti szerelvénynek 1939. szeptember 3-án kellett volna indulnia a csehszlovák fővárosból – azon a napon, amikor Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak -, de az a vonat már nem hagyhatta el a prágai pályaudvart. A rajta lévő mind a 250 gyermek eltűnt; sorsuk azóta sem ismert, nagy valószínűséggel koncentrációs táborokban vesztették életüket.
