A Pénzügyminisztérium állásfoglalását kéri az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az elektronikus aláírás ügyében. A gyakorlatban ugyanis az derült ki, hogy ellentmondás van a külső minősített hitelesítő szolgáltató által hitelesített elektronikus aláírással aláírt adóbevallás elfogadásának kötelező időpontja és feltételei között
Futó Iván, az adóhivatal informatikáért felelős elnök-helyettese az MTI-nek elmondta: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhivatalnak az első minősített hitelesítés-szolgáltató bejegyzésétől számított 180. naptól kezdődően készen kell állnia a külső hitelesítő által hitelesített aláírással aláírt elektronikus bevallások fogadására. A Netlock Kft. az idén márciusban kapta meg elsőként ezt a minősítést. Ugyanakkor az elektronikus aláírásról szóló törvény és a törvényhez kapcsolódó rendeletek olyan feltételekhez kötik az elektronikusan aláírt dokumentumok készítését, amelyek közül még nem mindegyik biztosított – tette hozzá az elnök-helyettes.
A jogszabályok szerint az elektronikus okirathoz minősített kártyára, minősített kártyaolvasó szoftverre, illetve minősített aláíróprogramra is szükség van a minősített hitelesítőn kívül. Jelenleg minősített kártya már létezik – mondta az elnök-helyettes, de kártyaolvasó szoftver még nincs, illetve a minősített aláíró program is csak várhatóan másfél hónap múlva lesz. Futó Iván azt is hozzátette, hogy az adóhivatal szerint az elektronikus adóbevallások széleskörű elterjesztéséhez túl drága megoldás a chip-kártya. Ez ugyanis a lakosság számára túl költségessé teszi ezt a megoldást, így nem is fogja használni azt. Az adóhivatal így inkább a home-bankingnél elterjedt pin-kódos, és jelszavas megoldást javasolná az elektronikus bevallásoknál. Becslések szerint egy adózónak a chip-kártya és olvasójának beszerzése 13 ezer forintba kerül, míg a kötelező tanúsítványért havonta 4 ezer forint körüli összeget kell fizetni. Használatának persze feltétele, hogy az érintett már rendelkezzen személyi számítógéppel és internet kapcsolattal.
