A mintaszakasznál négyféle technológiát próbáltak ki. A leghosszabb mintegy százméteres részen a négyméteres acél kerítésoszlopokat beton alapba állították, erre feszítették a dróthálót, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő hattyúnyakak kerültek, melyek tetejére NATO-drótot erősítettek. Ugyanilyen pengés drót került a kerítés tövéhez is. A kerítésoszlopok közé a szakasz egy részén, kétméteres magasságba merevítő keresztgerendákat helyeztek el.
Fotó: MTI
A második résznél is acél kerítésoszlopokat használtak, ezeket azonban cölöpverő gépekkel sajtolták a tömörített talajba. Ezek az oszlopok egy méterrel hosszabbak voltak, mint a betonalapnál használtak.
Fotók: Kelemen Zoltán Gergely
A harmadik szakasznál hántolt, a tövüknél 35, csúcsuknál 25 centiméteres akácfaoszlopok tartják a dróthálót. Az utolsó részen három szinten, gúla alakban egymásra pakolt NATO-drótot használtak a határzárhoz.
A kormány kedden határoz arról, hogy a kipróbált technológiák közül melyeket alkalmazzák majd a teljes, 175 kilométeres magyar-szerb határon.
Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a kerítésépítés megtekintésekor az Indexnek elmondta, hogy úgy fogják kiválasztania megfelelő technikát, hogy a mindegyik típuson tesztmászásokat végeznek, és amelyiken leglassabban lehet átjutni, az lesz a győztes megoldás.
