A Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak az idei adatokat küldte el megkeresésünkre, a tavalyiakat nem, azzal indokolva, hogy akkoriban még csekély számú online kassza üzemelt. Így tehát nem volt egyszerű messzemenő következtetéseket levonni. De megkíséreltük. Találtunk néhány érdekes összehasonlítási szempontot.
Az idei adatokba január 5-től március 8-ig, illetve a vasárnapi boltzár utáni időből a március 21 és április 21-ig tartó időszakokba kaptunk bepillantást. (Hogy a köztes majdnem két hét miért maradt ki, azt nem tudjuk. Szerdára ígérte a NAV, hogy ezeket az adatokat is elküldi. Az ígéretüket be is tartották, és az derült ki, hogy a hiányzó szűk két hét adatai nem lógnak ki a sorból.)
A vasárnapi forgalom több mint fele veszett el
Ami rögtön szembetűnő, hogy a vasárnapi árusítás korlátozása után megzuhant a hétzáró napon a forgalom: az év eleji 10,3-15,8 milliárd forint helyett 5,0-6,5 milliárd forintnyira zsugorodott. (A 15,8 milliárdot a boltzár elrendelése előtti utolsó hétvége hozta, azaz március 8-a.).
És ebben a felére olvadt 5-6 milliárd forintban már benne van az az 1 milliárd forint is, amennyivel megnőtt a vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók vasárnapi forgalma a március 15. utáni hetekben. Legalábbis ezt mondta az online kasszarendszer adataira hivatkozva a Magyar Hírlapnak Szatmáry Kristóf a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Ezek szerint ő megkaphatta a bontott adatokat is, nem csak az ömlesztettet, mint mi.
Vagyis a felénél kevesebb vasárnapi bevétel maradt, de ebben minden olyan üzlet forgalma benne van, amely online kasszát üzemeltet. Azoké is, amelyek vasárnap továbbra is nyitva tarthatnak (pl. benzinkutak, és a már említett szálláshelyek, éttermek). Szóval a bolti kiskereskedelem forgalma drasztikusan megzuhanhatott vasárnap.
Összességében nem csökkent a forgalom
Ha a heti forgalmi adatokat nézzük, akkor pedig az látszik, hogy az első időszakban hetente 127-157 milliárd forint közötti volt a bevétel. Az átlag 142 milliárd forintra jött ki a kilenc hét alatt (ha az utolsó kiugró hetet levesszük, akkor 140 milliárdra).
A március 21-e után időszakban ennél magasabb, heti 142-171 milliárd forint közötti bevételi adatok futottak be az online pénztárgépek útján a NAV-hoz. (A 171 milliárd forintos kiugró forgalom a húsvét előtti héten volt). A heti átlag 154 milliárd forintnyi volt (a kiugró húsvéti adat nélkül 148,4 milliárd).
Ebből megint csak azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a bolti kiskereskedelmet nem viselte meg különösebben a vasárnapi zárva tartás szabálya. De mivel a megkapott adatokban benne vannak azok az üzletek is, amelyekre nem vonatkozik a hét hetedik napjára kihirdetett boltzár, ezt mégsem jelenthetjük ki. Az üzemanyag-kereskedelem például majdnem a bolti kiskereskedelem ötödét teszi ki, és a benzinkutak továbbra is kiszolgálhatják vasárnap a vevőket.
A szezonalitást is figyelembe véve
Ha az év közbeni forgalomváltozásokat nézzük, akkor sem állíthatjuk, hogy a márciusi forgalomnövekedés azt jelentené, hogy minden rendben a vasárnapi boltzár óta. ANnak ellenére sem, hogy nőtt azóta a forgalom.
A KSH becslésen alapuló statisztikája szerint ugyanis 2013-ban és 2014-ben a január-februárhoz képest mintegy 18 százalékkal nőtt a bolti kiskereskedelem forgalma márciusra, és aztán áprilisban is bővült még. Hasonló a helyzet az üzemanyag-kereskedelemben, és a szállásforgalomban valamint az éttermek bevételeinél is: a január-februárnál erősebb a március-április.
A NAV-tól megkapott onlinekasszás adatokból ehhez képest az derül ki, hogy a vasárnapi boltzár óta a forgalomnövekedés átlagban 8,4 százalékos volt (nagyjából a január-februári heti átlaghoz képest a március-áprilisi). Vagyis jóval mérsékeltebb az idei év elején a forgalomnövekedés, mint amennyit az előző évek hasonló időszakaiban a KSH becsült.
Ami végképp nem derül ki az online pénztárgépes ömlesztett adatokból az az, hogy igaz lehet-e az állítás, miszerint a kisboltok nyertek a vasárnapi zárva tartással. Mert bolttípus szerinti nyilvántartása nincs a NAV-nak.
