Az Európai Unió közös agrárpolitikájának tegnap elfogadott reformja hosszabb távon kedvező a magyar agrárium számára, rövid távon viszont egyes területeken érhetik veszteségek a magyar gazdákat.
Elégedetten távozott Luxemburgból, az EU agrárreformját elfogadó miniszteri találkozóról Németh Imre magyar mezőgazdasági miniszter: a reform hosszabb távon egybevág a magyar érdekekkel – nyilatkozta -, rövid távon pedig a tagjelöltek biztosítékot kaptak, hogy a csatlakozást követő átmeneti időszak alatt nem éri őket hátrány.
Az úgynevezett modulációval biztosított forrásmegtakarítás – az évi 5000 euró fölötti támogatásban részesülő gazdaságok kevesebbet kapnak -, illetve átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy a csatlakozó országok 2007-től több támogatást kapjanak, vagyis a kisebb gazdaságok járnak jól a nagyoktól elvont támogatások felhasználásával.
Kedvező az is, hogy nem csökkentik a gabona intervenciós árát (a rozs esetében eltörölték az intervenciót).
A magyar szántóterület minősége lehetővé teszi a minőségi kenyérgabona, takarmánygabona és kukorica előállítását, a továbbra is fennálló intervenciós lehetőség stabilizálja az ebből élő gazdák helyzetét. Gondot okozhat viszont, hogy 2004-től 2007-ig 25 százalékkal csökken a vaj intervenciós ára; mivel a magyar tejár az uniós szinten van, az árcsökkenés valószínűsíthető, és korántsem biztos, hogy a magyar gazdák is részesülhetnek a mostani EU-országokban tevékenykedő gazdákat megillető árkompenzációból.
Németh szerint a piacszabályozási döntések előnyösek, legalábbis, ha az ország megfelelően hasznosítja a vidékfejlesztésből jutó pénzeket a minőség és a hatékonyság javítására. Az EU szeptemberre ígéri a választ a technikai jellegű kérdésekre, például arra, hogy az egyszerűsített, területalapú támogatási rendszer választása esetén is növelhető-e az EU-támogatás a hazai költségvetésből. Koppenhágában ugyanis a tagjelöltek kiharcolták, hogy az EU termékalapú közvetlen jövedelemtámogatása kiegészíthető legyen a nemzeti költségvetésből.
