Németh Imre agrárminiszterrel folytatott tárgyalásain Fischler azt javasolta, hogy Magyarország a csatlakozás után az egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazza az általános uniós gyakorlat helyett – írja a Világgazdaság.
A biztos ezzel megerősítette korábbi álláspontját, amely hazai szakértők szerint azzal áll összefüggésben, hogy a csatlakozásig teljes mértékben nem látszik behozhatónak az intézményfejlesztési lemaradás az elmúlt évek mulasztásai miatt. Németh Imre mindenesetre a Fischler-javaslatra reagálva csütörtökön leszögezte: Magyarország csak azután dönt az egyszerűsített támogatási rendszerről, ha néhány technikai kérdésre választ kap. A kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az intézményi lemaradást behozza – szögezte le.
Az unió alapvetően öt előnyt jelenthet a magyar mezőgazdaságnak, ha a termelők ki tudják használni a kínálkozó lehetőségeket – közölte csütörtöki tájékoztatóján Fischler. A pozitívumok között a vidékfejlesztési támogatásokat, a félmilliárd fogyasztót felölelő belső piacot, az EU-s intervenciós és egyéb intézkedéseket, a fokozatosan növekvő közvetlen kifizetéseket és a javuló jövedelmezőséget említette. Hangsúlyozta, hogy az EU-s vidékfejlesztési politika elvileg 850 millió euró (mintegy 200 milliárd forintnyi) támogatást hozhat 2004–2006 között. A piaci beavatkozásokra pedig Brüsszel évi 150 millió eurót biztosít Magyarországnak.
Az uniós tanulmányok azt tükrözik, hogy a belépő gazdálkodók jövedelmezősége 2009-ig 17 százalékkal nőhet a közösségi agrárpolitika (kap) hatására a 2002-es eredményekhez képest – mondta a biztos. Hozzátette: ha ehhez a közvetlen kifizetéseket is hozzászámítjuk, a jövedelmek mintegy 45 százalékkal javulhatnak. Fischler csatlakozási szempontból Magyarország erősségének nevezte a szántóföldi növény-, illetve a bor- és a zöldség-gyümölcs termelést. Idesorolta ugyanakkor a sertés- és a baromfiszektort is, holott ezeket hazai szakértők a legkritikusabb két ágazatnak tekintik. A biztos megítélése szerint nehézségek inkább a tágabb értelemben vett vidékfejlesztésben adódhatnak. Úgy vélte, hogy a magyar tejtermelés sem tartozik a “legerősebb pontok közé”, itt viszont – legalábbis az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint – a kormány nem lát különösebb gondokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
